Története [ szerkesztés] A körülbelül 460 m magasan fekvő fennsík gróf Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után kapta a nevét. A Széchenyi-hegy Budapest megalakulása ( 1873) után fokozatosan egyre népszerűbb lett a gazdagabbak körében. Számos villa, szálloda és szanatórium épült ekkoriban a környéken, amelynek meghatározó építészeti jellegét máig őrzi a terület. 1890 -ben átadták a budapesti fogaskerekű vasút új, Svábhegytől meghosszabbított szakaszát, amivel jóval könnyebben elérhetővé vált a kirándulóhely. 1898-ban a hegy oldalában, 427 m tszf. magasságban, egy tisztásra emelték Hősök teréről a Millenniumi emlékmű építése miatt felköltöztetett Széchenyi-emlékművet és kilátót. Széchenyi hegyi kilátó budapest. Az erdő lombjainak takarásából a Denevér-árok -ra, és az Isten-hegy - Márton-hegy vonulatain túl Budapest északkeleti részei felé nyújt kitekintést. 1948 - 1949 -ben az akkori államhatalom a budai hegyekben, Széchenyi-hegyi központtal építtette fel a Gyermekvasutat (Úttörővasutat) egyrészt a turistákat szórakoztató, másrészt a jövő vasutasait kinevelő célzattal.
Budapest legmagasabb pontján áll a város ikonikus kilátója, ahonnan nemcsak a lent nyújtózó fővárosra, hanem a környező hegyvidékre is maradandó szépségű a panoráma. A kilátás Esténként a budai hegyvidékre emelve tekintetünket azt láthatjuk, hogy az erdők sötétjét a távolban, minden egyéb fényforrásnál magasabban egy aranyló színű, tekintélyes méretű épület töri meg. Nappal még jobban kivehető a fehér építőköveivel Budapest legmagasabb pontját jelölő Erzsébet-kilátó. A torony a Budai-hegység talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat. Szabad szemmel is temérdek jellegzetes budapesti épületet azonosíthatunk, ahogy rengeteg utcába is mélyen belátunk. Széchenyi hegyi kilátó sopron. A kilátás különös szépségét a szemünk láttára összeolvadó nagyvárosi és természeti környezet együttese adja: Európa legnépesebb városainak egyike este fényfüzérek végtelen szöveteként, nappal morajló, párába és szmogba vesző épületlepelként terül szét. A budai oldalon mindez fokozatosan összeér a zöld környezettel, végül átadja helyét az erdőknek.
A keretezett falmezőben újabb, ovális formájú kőkeret, a büsztöt tartó talapzattal. állapot leírása: A Széchenyi-emlék és -kilátó a Széchenyi-hegynek a Széchenyi-emlék út és az Evetke út által határolt magaslatán emelkedik. A kilátó és a Széchenyi-emlékmű állapota általában jónak mondható. Sérülések és hiányok leginkább a kilátó kőből faragott részein mutatkoznak. Erzsébet-kilátó (János-hegy) • Kilátó » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Néhány lépcsőfok és az alépítmény párkánya töredezett, a korlát és a mellvéd az illesztéseknél több helyütt szétvált, a mellvéd kőbábjai közül négy hiányzik illetve sérült. A környezet rendezett, szép a park, a szobor, és a kilátó látás sajnos nemigen volt, nagy volt a köd.. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
A VERGA Zrt. szükségesnek tartotta a Keleti-Bakony egyik szép panorámáját nyújtó pontjának közelében a 18, 48 m magas kilátó építését. A kilátó magassága jelkép, amellyel a magyar szabadság előtt adózunk. Névadó: Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23., - Budapest, 1967. április 24. ) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Széchenyi-emlék és -kilátó (egykori gloriette), Budapest 12. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Forrás: Wikipedia