Olykor hihetetlenül lelassul a szíve a világ legnagyobb emlősének. Most először sikerült megmérni a világ legnagyobb emlősének, a kék bálnának a pulzusát, miután a Stanford Egyetem kutatói más cetek és pingvinek után elérkezettnek látták az időt a minden szempontból hatalmas feladatra. A CNN cikke szerint a biológusok szenzorokat helyeztek a kék bálna testére a mérés előtt, majd igencsak meglepő eredményeket kaptak. Mint kiderült, képes akár úgy lelassítani a szívét, hogy kettőt verjen percenként, amikor táplálék után kutatva alámerül. Ennek a duplájára számítottak a tengerbiológusok. A merülés legmélyebb pontján a minimum két és félszeresére gyorsult a bálna szívműködése, majd ismét lelassult. Csak akkor gyorsult fel újra igazán, amikor ismét a felszínre jött. A legnagyobb pulzusszámot akkor érte el a szíve, amikor lélegzetet vett, ekkor 25-37 között vert percenként – ez is olyan szám, amelyet triatlonversenyzők és sífutók is megirigyelnének nyugalmi pulzusként. A kék bálnákat a valaha élt legnagyobb emlősöknek tartják, a hosszuk akár 30 méter is lehet.
Vetekednek a legtermetesebb dinoszauruszokkal, sőt esetenként túl is szárnyalják őket. Ez elég szép teljesítmény. De ha már ennyire futja, vajon miért nem nőnek még nagyobbra? " Kék bálna a felszínen pihen Forrás: NurPhoto/Tharaka Basnayaka/NurPhoto/Tharaka Basnayaka A biológusokat egy évszázada foglalkoztatja a kérdés, hogy általánosságban mi korlátozza az állatok méretét – mondta el Pyenson. Mivel a Föld jelenlegi méretrekorder élőlényei idejük túlnyomó részét az óceán mélyén töltik, ahol nehéz pontosan nyomon követni viselkedésüket, a méretüket megszabó tényezőket illetően eddig legfeljebb találgatni lehetett. Most viszont egy nemzetközi kutatócsoport Pyenson és Jeremy Goldbogen, a Stanford Egyetem biológusa irányításával több száz szabadon mozgó és táplálkozó cet adatait rögzítette, ami lehetővé tette számukra annak meghatározását, hogy a különböző méretű cetfajok egyedei mennyi energiát fektetnek a táplálékszerzésbe, és ebből mennyi nettó kalóriabevételük származik. A Science legújabb számában közzétett eredményeikből kiderül, hogy valamennyi cetfaj méretét a préda elérhetősége korlátozza, de csak a szűrve táplálkozó bálnák – köztük a kék bálnák – fejlesztettek ki olyan táplálkozási stratégiát, amely igazán jó energiamegtérülést mutat, s aminek a Földön valaha létezett leghatalmasabb testméretüket köszönhetik.
Az akár 30 méteresre és 200 tonnásra is megnövő kék bálna pulzusszáma szélsőségesen lecsökken, amikor az állat táplálékért alámerül az óceánba: ez általában 4-8, de akár 2 szívverést is jelenthet percenként – írja az MTI. A megfigyelt maximális pulzusszám percenként 37 szívverés volt, amelyet akkor mértek a kutatók, amikor a bálna ismét a felszínre úszott a táplálékszerzést követően. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány vezető szerzője, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, Jeremy Goldbogen szerint a kék bálna ilyen beható vizsgálata segít jobban megérteni a szélsőségesen nagy testtömegű állatok szervezetének működését, azt, hogy "milyen az élet és milyen ütemben zajlik az élet egy ilyen nagy testben". Minél nagyobb egy állat, annál alacsonyabb a pulzusszáma, hogy a szívnek minél kevesebb munkája legyen a vér pumpálásakor. Az embernél a nyugalmi pulzusszám nagyjából 60-100 szívverést jelent percenként, és körülbelül 200 a percenkénti felső határ sportolás közben.
Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna. Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük. A bálnák vándorlása [ szerkesztés] A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rák szerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik. Etimológia [ szerkesztés] A bálna szó a latin ballaena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.