A beltér dizájnja ugyancsak megállja a helyét, egy jól felszerelt, de gyenge minőségű belső fogadja sofőrt/utasokat, ebben még azért van hova fejlődni. A komfort szintén nem az erőssége, 180 cm felett az üléspozíció zavaró lehet. A háromhengeres turbómotor karaktere kulturált, méretéhez képest jól is megy, de azért nem kapsz tőle a szívedhez, maximum a fogyasztási érték láttán. Sportos karaktere leginkább kanyarvételekkor mutatkozik meg, az autó kimondottan jól mozog az úton, csak a magas gördülési zaj ront a vezetési élményen. Ezzel a turbós erőforrással 4, 7 millió Ft-os alapáron lehet hozzájutni a Rióhoz, a tesztelt példány (GT-Line) 6, 2 milliót kóstált. Én mégis inkább a "nagyobb" szívómotorokat ajánlanám, ha valaki mindenképpen Riót szeretne vásárolni: lehet, hogy kisebb a teljesítmény, de vélhetően mérsékeltebb a fogyasztás, az egyszerűbb technika miatt pedig a jövőbeli hibák száma is kevesebb lesz ezeknél az egységeknél. Kia Rio 1. 0 T-GDI GT-Line (2019) Lökettérfogat: 998 cm3 Hengerek/szelepek: 3/4 Teljesítmény: 120 LE / 6000 rpm Forgatónyomaték: 172 Nm / 1500-4000 rpm Hossz.
Hátul folytatódik a morcos kinézet, a lökhárító kidomborításai és a krómozott kipufogóvégek tovább fokozzák a hot hatch feelinget. Negatívumként csupán annyit lehet felhozni, hogy kinézete alapján komolyabb menettulajdonságokat várnál a csúcs-Riotól. Kia Rio – dizájnra futotta, minőségre már kevésbé A Kia Rio belsejében érezni, hogy a jármű ezen része a költséghatékonyság jegyében készült: egy igazi műanyag tenger várja az utasokat. Az ajtókárpitok, a kapcsolók, a műszerfal meg úgy igazából minden rideg műanyagból készült, ami véleményem szerint kissé kiábrándító. Tudom, hogy ez nem egy felső-kategóriás termék, nem elvárás, hogy minden bőrrel és más egyéb kellemes anyaggal legyen kibélelve, de például a Mazda 2-es belseje ennél fényévekkel jobb volt minőség tekintetében. Úgy, hogy árban igencsak egy kategóriába esnek. A felszereltségre egyébként nem lehet panasz, a háromágú sportkormány fűthető, csakúgy, mint a félbőr ülések, van digitális klíma, navigáció, sávasszisztens, tempomat, elhúzható napfénytető, szóval minden, amire egy átlagos felhasználónak szüksége lehet, sőt még azon túl is.
Anno dacumál, vagy horribile dictu, esetleg vice versa több mint egy kategóriával nagyobb. A Picantónál (tengelytáv 2400 mm) 18 centivel, egyszóval a Swift gyakorlatilag a Kia Picanto és Rio közötti rést tölti be, milliméterre pontosan középre belőve. A kiindulópont sem volt véletlen: épp azért akartam már az összekóstolás előtt megnézni a millimétereket, mert a Rio sokkal nagyobbnak tűnt, mint a Swift, amit két héttel korábban próbáltam. Így a Rio nyilván sokkal drágább is. És nem. Sőt. A Swift magasabb tetejéhez magasabb orr jár Galéria: Kia Rio 1, 2 - 2017. A Kia magyar honlapja szerint a Rio 3 199 000-tól indul, ami szerencsés módon már egy bátrabb EU-átkúrási magyar importőr-stratégia: a hivatalos árlista 3, 5 millióról indul, de rögtön ott az "akciós ár" is. A Suzuki egy fokkal szemérmesebb, talán jobban félnek Brüsszeltől, vagy nem tudom, de ők simán kiírják a honlapra a vevőrettentő 3, 88 milliós alapárat, és csak használtautós hirdetésként ajánlgatják a kertek alatt, akár 3, 15 millióért.
Nem könnyű, a Citroen és a Peugeot például nem bírt még egy összefüggő ötéves ciklust kihúzni jó minőséggel, a Renault-nak is épp drukkolunk, hogy tartson ki a lendület. A Kia kitartóan tolja. Két márka alkotja a konszernt, de rivalizálás, vagy valamelyik brand elnyomása kívülről nem látszik. Ha van két jó típus, de az egyiknél béna a dizájn, hát azt is felemelik, és nem lenyomva tartva címkézik át. A Hyundait is Peter Schreyer alá rendelték, és tessék, már a Hyundai euró dizájnban nyomja. Mert ahogy Anand Mahindrától tudjuk a XUV 500 kapcsán, az ázsiai szem mást lát szépnek, az azonban nyílt titok az autóiparban, hogy ami az európai szemnek jó, az globálisan is működik. Nagy tartományban, négy irányban állítható kormány Galéria: Kia Rio 1, 2 - 2017. Beülsz és mindent tudsz, ennyit tudok elmondani az ergonómiáról. Nem kis dolog, Stephen King is azt mondta, a könnyen olvasható szöveget a legnehezebb megírni, az ergonómia is így működhet. Annyi csak a lényeg, hogy Kiában még sosem keresgéltem funkciót.
Ha beesik a fordulatszám, nem egyszer kettőt is vissza kellett pakolnom, hogy történjen valami. A kis hengerűrtartalom miatt inkább városi közlekedésre lett tervezve, ha haladni akarsz, akkor az ötödik és hatodik fokozatot nyugodtan elfelejtheted, ezek inkább sebességtartásra alkalmasak. A katalógusban megadott 5, 3 literes vegyes fogyasztás nagyon távol áll a valóságtól, nálam ez az érték igencsak 8 liter körül alakult. Nem vitatom, lakott területen kívül, tojással a pedál alatt ki lehet hozni belőle 6-7 litert, de én összességében sokalltam az autó fogyasztását. Három henger, ha a feje tetejére áll, akkor sem érdemel ennyi naftát. Kia Rio - sportos úttartás A számomra kényelmetlen üléspozíciót és az apró motor hátrányait leszámítva jó vezetni az új Riót. Mérete és tengelytávja miatt már alapból is egy virgonc jószág, a feszesre hangolt futómű csak rátesz erre még egy lapáttal. Az úthibákkal megbirkózik, de a rövid rugóút miatt a nagyobb kátyúknál hajlamos felütni. Kanyarban nagyon szépen lehet tartani vele az ívet, kormányzása pontos, a kasztni dőlése pedig minimális.
A kezelőszervek kézre esnek, minden ott van ahol, elsőre keresnéd, nekem egyedül a központi kijelző használata okozott bosszúságot. Jó az érintőfelület, a navigáció behangolása kimondottan egyszerű feladat, de voltak menüpontok, amikben nehezen tudtam kiigazodni. De lehet bennem volt a hiba. Helykínálata megfelelő ebben a kategóriában, de a 185 centis magasságommal már nem éreztem komfortosnak az utazást. Ahogy teltek a kilométerek, úgy kezdett egyre jobban zavarni a középkonzol széles műanyagbetétje, amivel a bokám állandóan találkozott. Nem volt semmilyen szabad hely, ahol a lábamat pihentethettem volna, a kemény műanyag miatt pedig azon kaptam magam, hogy kissé "elcsavarodva" ülök a volánnál. Lehet, hogy így olvasva ez egy banális hülyeségnek tűnik, de már egy 50-100 kilométeres távon is jelentősen elvesz az utazás élményéből. Az anyóson már kevésbé frusztráló, hátul pedig tök jól elférni, de azért elgondolkodtató. Ha én magamnak veszek autót, akkor értelemszerűen a saját komfortomat helyezem az első helyre, nem pedig az utasokét.