Egy másik patkányokon végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kapor a hormonszintre is hatással volt. Mindenekelőtt a progeszteron és az oxitocin szintje változott a kapor beadásakor, ami negatív hatással volt a patkányok termékenységére. Értesítés: Nincsenek embereken végzett vizsgálatok résztvevői. A vizsgálatok eredményei sem ruházhatók át közvetlenül az emberre, mivel az egyes anyagok másképp is viselkedhetnek az emberi szervezetben. Ennek ellenére az eredmények arra utalnak, hogy a kapor elég egészséges. Kapor, mint gyógynövény A kaprot mintegy 5000 éve használják fűszerként Gyógynövény használt. A római gladiátorok állítólag kaprával kezelték sebeiket a gyulladás megelőzése érdekében. A kapor magjait elsősorban a természetgyógyászatban használják. Másodnövények a kertjeinkben. Avagy mit vethetünk, ültethetünk nyáron a kiskertünkben? (V.) - A kapor termesztése - Nemzeti.net. Könnyen emészthető teát készíthet belőlük: Ehhez öntsön kb. Egy evőkanál szárított kapormagot 250 ml forrásban lévő vízzel. Hagyja a teát öt percig meredezni, mielőtt eltávolítja a növényi részeket. A tea működése érdekében naponta körülbelül három csészét kell fogyasztania.
A kapor az egyik legelterjedtebb és egyben legtöbbet használt fűszernövényünk egyike. De azon kívül, hogy egy kiválóan és sokoldalúan hasznosítható fűszernövény, még gyógynövényként is megállja a helyét. A jelenlegi gyógyászatban is és az ókori népi gyógyítás alkalmával is használták. A konyhában a kapornak minden föld feletti részét hasznosíthatjuk. A zöld részeket frissen vagy szárítva, míg a beérett terméseket (magvakat) őrölt vagy egész formában tudjuk hasznosítani. Felhasználása vidékünkön is széles körben elterjedt, ugyanis főzelékeket, húsételeket, töltelékeket, süteményeket, illetve savanyúságokat is ízesítünk vele. Az ételízesítésen kívül egyes savanyúságok elengedhetetlen eleme, ugyanis tartósító hatása miatt is nagyon sokan kedvelik és használják, innen ered egyik népies elnevezése is, az uborkafű. A kaprot szabadföldön a leggyakrabban tavasszal (márciusban) előveteményként termesztik, de a rövid tenyészidejének (3, 5-4 hónap) köszönhetően másodnövényként, augusztusi magvetéssel is termeszthető.
Tapasztalt kertészek a sárgarépamagokat nedves ruhára helyezik ültetés előtt, és néhány napig meleg helyen tartják a csírázási folyamat felgyorsítása érdekében. A barázdák közötti távolságnak 15 cm-nek, a magok közötti távolságnak 2 cm-nek kell lennie. A sárgarépa magjának csírázási aránya nem túl magas, ezért a kertészek gyakran vastagabban ültetik őket. De ebben az esetben nagy valószínűséggel később kell elvékonyodni, mert különben a gyökerek túl kicsik lesznek. A magok ültetése előtt meg kell öntözni az előkészített barázdákat, valamint a szintezés után magát az ágyat is. Az éghajlati zónától függően a sárgarépát április végén vagy május elején ültethetjük. A növény nem fél a tavaszi fagyoktól mínusz 4 fokig. Image A szakértők azt tanácsolják, hogy a sárgarépát a harmadik levél megjelenése után először ritkítsák. Az első igazi levél általában 10–12 nappal a hajtások megjelenése után jelenik meg a kerti ágyon. A sárgarépát úgy kell elvékonyítani, hogy két centiméter maradjon a hajtások között.