Csopak amúgy igazi nehézfegyverzetű NER-lovaggal küzd az igazáért: a Sápi Major Kft. tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert, akinek egyik érdekeltsége, a Dömper Kft. azon három társaság egyike, melyekkel a Nemzeti Koncessziós Iroda tárgyal a hazai autópályák 35 éves koncesszióba adásáról. Megkerestük a céget, arra voltunk kíváncsiak, miért zárták le a mólót, ha erre a Bahart-tal kötött szerződés és a helyi rendelet ellenére sem lenne lehetőségük, s milyen építkezésre hivatkozva minősítették át a területet. Kitört a botrány: Elzárták az emberektől Balatont az egyik legnépszerűbb üdülőfaluban. – Az árverésen megvásárolt csopaki terület egyetlen helyrajzi számmal rendelkezik, ideértve a mólót is, és a közhiteles nyilvántartás szerint "kikötő szárazföldi terület", magántulajdon – válaszolta lapunk megkeresésére Németh Miklós, a Sápi Major ügyvezetője. – A kikötő megközelíthetősége társaságunk szerződéses vállalása, azonban jelenleg üzemen kívül van, személyhajó forgalom nincs. A fejlesztési lehetőségek meghatározásához egyeztetések folynak az érintett hatóságokkal, jelenleg engedélyhez nem kötött építési tevékenység, állag- és vagyonmegóvás zajlik az ingatlanon, a járófelület a kerítés építése miatt megbontásra került.
A Facebook-oldalán büszkélkedő videóban Kontrát Károly belügyi államtitkárral és Talabér Márta fideszes polgármesterrel beszélgetve hajtott át ünnepélyesen. A fejlesztés részeként megépült kerékpáros- és gyalogoshidat azonban másfél év múlva, 2019 őszén már alá kellett állványozni, az esőzések ugyanis kifogtak a szerkezet minőségén. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF Zrt. Damper kft tulajdonos . ) az aládúcolást lapunknak azzal magyarázta, hogy az őszi esőzéseket követően szakembereik vízmegállást tapasztaltak a hídon. Az okokat ki kell vizsgálni, a javítási technológia ezt követően határozható meg, legkésőbb 2020 tavaszán elvégzik a szükséges munkákat – közölte a NIF, amely a Dömpert innovatív megoldásai miatt választotta kivitelezőnek. Az átadáskor a Dömper Kft. fürdött a sikerben, mivel szokatlanul nehéz talajon, bányászattal meglazított felvizes terepen, egy lezárt szemétlerakó felett vezette át az utat. A Dömper projektvezetője elismerőleg szólt arról a sikerről, ahogyan megtalálta a zöld megoldásokat a problémákra, az alábányászott talaj adta kihívásokra.
Gondjai akadtak két éve az útépítéssel annak a cégnek, amelyik a hazai autópályák 35 évre szóló üzemeltetési koncesszióját szeretné elnyerni az államtól. A Dömper Kft. a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Themis Magántőkealap és a Strabag- Colas konzorciumok mellett pályázik a magyarországi autópályák üzemeltetési és építési jogaira, 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítésére, 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítésére. A társaság korábban az M6-os autópálya koncessziós üzemeltetésére is pályázott, akkor második helyezést ért el. A Dömperrel az elmúlt hat évben kezdett el igazán futni a szekér: 6 milliárdról 25 milliárdra növelték árbevételüket. Az egyik tételt a Várpalotánál 28 milliárd forintért épített 9, 4 kilométeres elkerülő út jelentette, amelynek átadása 2018 tavaszán országos hírű kampányeseménnyé vált. Ismét kirobbant a csikágó Csopakon a régi kikötő körül. A szalagátvágást az országgyűlési választások előtt egy hónappal tartották, az utat Orbán Viktor adta át. A kormányfő nagyon büszke volt az új útra; elsőként hajtott át rajta, azt hangsúlyozva, "ez nem egy Patyomkin-átadás, ez tényleg megépült".
Közülük hármat a kormányhoz közeliként könyvelnek el, de az osztrák tulajdonú Strabag sem tekinthető esélytelennek. Utóbbi, a NER érkezéséig piacvezető mélyépítő az utóbbi években inkább az alvállalkozói sorba szorult vissza, ám a tavalyi 68 milliárd forintos árbevétele és 3 milliárdos adózott eredménye alapján nem mondhatjuk, hogy partvonalra került. Piaci forrásaink jó esélyt adnak a Közgép Zrt. -nek. Az egykori Simicska-cég ugyan a 2015. februári G-nap után tetszhalott állapotba került, és tavaly is csak 1, 1 milliárd forint árbevételt ért el, ám 2020 elején már elnyert egy komoly megbízást: nettó 43, 6 milliárd forintért építheti meg az M44-es gyorsforgalmi út egyik darabját. OPTEN Webshop - DÖMPER Korlátolt Felelősségű Társaság. Az öt éve még 101 milliárd forintos forgalmával piacvezető útépítő mellett szól, hogy megvan az acélfeldolgozó kapacitása, ami a Lánchíd renoválásánál nagyon is szükséges. Érdemes is használni a kapacitásait, ha már "visszaszerezték" – utalt egyik informátorunk arra, hogy Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa tavaly a nevére vette Simicska Lajos egykori vállalkozását, amely így ismét kormányközelbe került.
A nyíregyházi székhelyű Ke-Víz 21 Zrt., a szolnoki Kötiviép'B Kft., a francia hátterű Colas-Alterra Zrt. és tavaly a Közgép Zrt. többségi tulajdonába került Hídépítő Speciál Kft. alkotta konzorcium nyerte meg - az előzetesen becsült szerződéses árnál drágább ajánlattal - az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közbeszerzési eljárását, amit a "Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" elnevezésű projekt keretében a Jánd-Gulácsi árapasztó tározó és kapcsolódó létesítményeinek építésére, kivitelezési terveinek elkészítésére szólt. A munka része védtöltés építése, vasbeton műtárgyépítés, vezetékek kiváltása és újak építése, a tiszaszalkai szivattyútelep rekonstrukciója és védelmi raktár építése, növénytelepítés, valamint a próbaüzem lefolytatása. Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztés kivitelezését a nyertes konzorcium nettó 22, 857 milliárd forintért vállalta, ami több mint ötmilliárddal meghaladja a szerződés előzetesen becsült értékét (17, 363 milliárd forintot).
A munkára a Közgép vezette konzorcium 2009 augusztusában szerződött a fővárossal, miután bruttó 26, 1 milliárd forintos vállalási árral megnyerte a közbeszerzést. A főváros megrendelésére készített tanulmány 21 milliárdos mérnöki becsléssel indult, ami kevesebb a nyertes ajánlatnál, de még mindig közelebb volt a valósághoz, mint a városházi kalkuláció, amely úgy számolt, mintha 13-16 milliárd forint elég lenne. A Főpolgármesteri Hivatal kérésére aztán a tervezőcég módosította korábbi becslését, és némileg a műszaki tartalmat is. Költségvetésébe a Városháza 13 milliárd forintot tervezett be (a mintegy 3 milliárdos műemlékvédelmi költségek nélkül), és uniós forrásért folyamodott: 12 milliárdos beruházást tüntetett fel, amihez 50 százalékos támogatást kért. A végszámla mindezekhez képest túl volt a 30 milliárd forinton. Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /