Megpróbáltatásra, nehéz helyzetekre utal, szenvedést, betegséget tartogat. A 8-as rezgésszámmal rendelkező embernek keményen meg kell küzdenie mindenért, és bár sok csapás éri, nem adja fel. Kitartásában rejlik a sikere titka.
A(z) Mariann név jelenleg a 46. legnépszerűbb nőinév Magyarországon. Összehasonlításképpen, míg a legnépszerűbb magyar nőinevet jelenleg 309664 nő viseli, addig a Mariann néven 2018-ban 28248 nőt szólítanak.
A horvát rendi gyűlés a még eleven török veszély árnyékában, félve a birodalom szétesésétől, 1712-ben a magyar országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül elismerte a leányági örökösödést. Károly ezt kedvező jelnek vette, s 1713. április 19-én a bécsi Burgba összehívott miniszterei és titkos tanácsosai előtt ismertette az 1703-as szerződést, amelyet a leányági örökösödéssel bővítettek ki. A rendelkezések szerint az elsőszülött lányok közül Károly (akkor még meg sem született) lányai élveznek elsőbbséget, utánuk következnek I. József, majd apjuk, I. Jánoska Antal: Báró Orczy Lőrinc. Lipót lányai. A Pragmatica Sanctio volt az első hivatalos dokumentum, amelyben a Habsburg monarchia mint egész (totuum) említtetett. Károlynak 1716-ban fia született, aki néhány hónap múlva meghalt, a következő évben aztán világra jött Mária Terézia, 1718-ban pedig Mária Anna. Ettől kezdve a császár egész politikája az új öröklési rend elismertetésére irányult, ami az örökös tartományokban 1720-ban történt meg. Erdélyben 1722-ben, majd Magyarországon 1723-ban iktatták törvénybe a Pragmatica Sanctiót, ugyanezt Németalföldön 1724-ben, az olasz tartományokban pedig 1725-ben tették meg.
Mária Terézia 1713-ban született, idén májusban volt tehát születésének 290. évfordulója. 1740. október 20-án lépett trónra, vagyis 263 évvel ezelőtt. Koronázására 1741. júniusáig kellett várni, mert időközben II. (Nagy) Frigyes támadást intézett Ausztria ellen. Mária terézia trónra lépése. (Nagy Frigyes vitatta az osztrák leányági örökösödés jogosságát – egyébként különösebb jogi alap nélkül, de annál erősebb hadsereg révén. ) A Habsburg-birodalom összeomlása előtt állt, ám ekkor a magyar rendek "életüket és vérüket", vagyis "vitam et sanguinem" ajánlották fel a királynőnek, aki nemzetközi elszigeteltségében csak úgy mentette meg országait, hogy magyar csapatokat vetett be a poroszok ellen. Mária Terézia Sziléziát ugyan már nem tudta visszaragadni Nagy Frigyestől, de stabilizálta helyzetét, megszilárdította országiban a rendet, és a felvilágosult abszolutizmus egyik legjobb példáját mutatta Közép-Kelet-Európában. Bár 1854-es vámrendeletét, az úgynevezett kettős vámrendszert utóbb a magyarok sokszor bírálták amiatt, hogy szinte félgyarmati helyzetbe sodorta országunkat, az 1767-es Úrbéri Pátens viszont egyértelműen pozitív intézkedése volt, amelyben szabályozta a jobbágykérdést, igyekezve enyhíteni a földesúri elnyomáson (és egyúttal növelni az állami bevételeket).
Dabasi Halász Zsigmond (1717-1792) katonai pályája Dabasi Halász Zsigmond 1717-ben, Gyónon született. Szülei a dabasi Halászok gyóni ágának alapítói, a hírneves Dabasi Halász Péter (1676-1741) ezredes és Bottyán Katalin, akik 1712-ben, Léván kötöttek házasságot. Házasságukból négy gyermek született: 1714-ben Mária, majd három évvel később, 1717-ben Zsigmond, 1719-ben Borbála és végül 1723-ban Péter. A család katonai hagyományait tovább vivő Zsigmond pápai diák volt, de 1740-ben már apja ezredében szolgált. 1. Általános helyzet Mária Terézia trónralépése idején. | Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme | Kézikönyvtár. Ekkor Mária Terézia trónra lépése, azaz a nőágú öröklés miatt Poroszország és Ausztria között kitört az ún. sziléziai háború. Pest vármegye a pozsonyi országgyűlés felajánlása alapján két huszárezredet állított föl. Az egyiknek lett a parancsnoka a nagy katonai tekintélynek számító, hatvannégy éves Halász Péter, míg a másiké a pilisi Beleznay János. Zsigmond előbb hadnagyként, majd főhadnagyként szolgálta Mária Teréziát. A hadjárat során apja 1741. június 7-én, Porosz-Sziléziában, Teschen városában halálozott el, de temetésén Zsigmond egy fontos katonai bevetés miatt nem vehetett részt.
Kellő támogatottság hiányában tervei csak részben valósultak meg. 1769-ben a pestis elleni kormánybiztosként működött. Báró Orczy Lőrinc érdemeit elismerve 1782-ben kapta meg a Magyar Királyi Szent István-rend középkeresztjét. Báró Orczy Lőrinc 1740-ben házasságot kötött aszódi Podmaniczky Judittal (1716. július 12. -1758. augusztus 5. ) Kilenc gyermekük közül öten érték meg a felnőttkort. Anna (1741–1805) gróf Haller Péter; Zsuzsanna (1744–1784) báró Splényi Gábor hitvese lett. József (1746–1804) feleségül vette karancsberényi gróf Berényi Borbálát; László (1750–1807) Abaúj vármegye főispáni címét viselte, hitvese Theresia von Abensberg-Traun grófnő volt; Mária (1750 után–1802) báró Vécsey Miklós felesége lett. Orczy Lőrinc feleségének halála után újra nősült. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői - Emelt történelem érettségi - Érettségi tételek. 1759. október 10-én az osztrák származású Anna Maria von Laffert (1729. április 9. – 1792. augusztus 12. ) bárónőt vezette oltár elé. Második házasságból két gyermek született: Teréz (1760–1813) gróf Keglevich Ádám felesége lett; István (1761 körül) kisgyermekként hunyt el.
Ez kedvezőtlen volt az állam számára, mivel a nemesek adómentessége miatt a majorsági földek után nem szedtek adót, csak a jobbágytelkek után, így jelentős bevételtől esett el az állam. 1767-ben a királynő e kérdést kívánta rendezni az Úrbéri rendeletben (Urbárium): maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat és rögzítette a majorsági és a jobbágytelkek arányát. A rendelet gátat szabott a jobbágyi terhek emelésének és egyben az adóalap csökkenésének. A gazdasági-társadalmi felzárkózást szolgálta az 1777-ben kiadott Ratio Educationis, vagyis a tanügyi rendelet. A népiskolától az egyetemig felépülő egységes iskolarendszert határozott meg. Államilag előírt tantervet határoztak meg, melyben a korszakban modernnek számító tantárgyak kerültek előtérbe ( történelem, földrajz) és a gyakorlati ismeretek. Az oktatás jórészt az egyház kezében maradt, de a tanterv révén érvényesült az állami ellenőrzés. A cél az államhoz hű és hasznos polgárok nevelése volt. A rendelet a megfelelő feltételek hiányában nem mondhatta ki az általános tankötelezettséget, de elősegítette, hogy minél több 6 és 12 év közötti gyermek járhasson iskolába, s így csökkenjen az analfabetizmus.
Harangöntő Béla 1913. évi írása szerint végül 1791-ben II. Lipót király igazságot, rezolúciót szolgáltatott az ügyben, de annak végrehajtását Halász Zsigmond már nem érte meg, 1792. december 15-én, Gyónon örökre lehunyta szemét. Hamvai Gyónon, a családi sírkertben találtak örök nyugalomra. A halála utáni rezolúció végrehajtásából pör keletkezett a Nemes és a Halász család között, mert a fiskus a Halász család képviseletében eljáró Nemes Zsigmondnak adta át előbb ellentételként 1800-ban a Krassó vármegyei birtoktesteket, majd 1808-ban még az érték különbözet miatti készpénzt is. Katonai pályafutását Vay Sándor így összegezte 1899-ben: "A vörös huszár ezredben szolgált Halász Zsigmond is, aki 1743-ban már kapitány volt, s akinek oroszláni bátorságáról valóságos regéket tudtak mesélni sötét éjszakák vérfényű tábori tüzei mellett. Minden újabb csata újabb babért fűzött Halász homlokára, és a bécsi udvarba is híre ment nagy vitézségének. Mind a mellett nem emelkedett, és egyetlen egy érdemrend se ékesítette még a sujtásos, gimbes-gombos huszár dókát.