A kisfiú eleinte csak hunyorgó cicákat bosszantott vele, de azután merészet gondolt és úgy tartotta a tükröt, hogy a haszontalan napsugár belevillanjon róla a járókelők szemébe. A sugárkának tetszett a mulatság. Ez igen! Így mindenki észreveszi! Nicsak, máris milyen nevetségesen kapkodja a fejét a sarki újságárus néni! – Ide nézz, milyen vakító vagyok! – Ide nézz, te padon üldögélő bácsi, hogy elkápráztatlak! – Csodáljatok meg, emberek! Ilyen az igazi napsugár! – Ámulj-bámulj, te rollerozó kislány, akkora ragyogást varázsolok a szemed elé! Fésűs éva gyümölcs mese. Különösen fényeset akart kacagni, amikor a rolleros kislány ijedten a szeme elé kapta a kezét, elengedte a kormányt és nagyot esett. Csúnyán megütötte a térdét és hangosan sírva fakadt. A fákon haragosan lármázni kezdtek a verebek. – Mit csináltál, te haszontalan, semmirekellő napsugár? Megállj csak, bepanaszolunk Nap-anyónál! A napsugárka maga is megijedt a váratlan balesettől, akárcsak az ablakban a csintalan kisfiú, aki most megszeppenve bújt el a függöny mögé.
Ők pedig sírnak. Látod? Ez rossz tréfa volt, Lomposka. Máskor ne tégy ilyet. Lomposka hevesen bólogatott. Fésűs éva májusi mese. Nem akart ő senkinek sem fájdalmat okozni, hiszen szerette a bocs-testvéreit. Váratlanul érte a csalódás, hogy a jónak vélt móka így végződött. Ezután okosabb lesz! Mackó mami ezen az estén is egyforma puszit adott mindhármuknak, és egy dünnyögős medvealtatóval enyhítette a történteket. Mielőtt elaludtak volna, Lomposka még súgva kérdezte: — Ugye, mami, ezt nem mondod el senkinek? — Ha csak a cinegék hírét nem viszik, én szívesen titokban tartom — válaszolt Mackó mami —, bár igazán nem ártana, ha megtudnák a gyerekek.
Happii... – Mi az? Megfáztál? – Dagyon dáthás vagyok! – düllesztette ki büszkén a mellét Neszepisze, és akkorát szívott az orrán, hogy egy elefántnak is dicsőségére vált volna. Kis csülkét sebtében végig is húzta az orra alatt, aztán már nyúlt volna a káposztalevelek után, de Nyuszóka hirtelen a körmére koppintott egy fakanállal: – Ohó, barátocskám, az ilyen segítségből nem kérek! – No nézd csak, milyen irigy vagy! – kapta vissza a csülkét Neszepisze. – Nem élek én káposztával! – Egészen másról van szó... – kezdte Nyuszóka, de a kismalac ismét hatalmasat tüsszentett, egyenesen a szeme közé, aztán anélkül, hogy megvárta volna mit mond, sarkon fordult és usgyi!... – Elmegyek Sünihez – gondolta. Régen láttam, és ő biztosan örül majd nekem. Fésűs Éva – Pöttömke (mese) – Mária Rádió. Süni éppen csomagolt. – Elutazol? – kérdezte csalódottan Neszepisze. – Igen, holnap reggel indulok Tüskésföldvárra, süntáborba! – felelte Süni, és apró gombszemei örömtől ragyogtak. – Minden kész, már csak egy igazolás kell Harkály doktortól, hogy egészséges vagyok.
Jobb így, hogy még anyu sem látja, mert ő kettévágná menten, hisz' őket mindig egyformán szereti. De akkor mi marad neki? Ilyen picit minek felezzen? – Így nagyszerű! Bekaplak, fél diócska! Fogta … ám ebben a percben, a szemközti bokorban valami rezzent! Talán a nyest maga? Az leskel itt, ha közeleg az éjszaka! A fél diócska nagyot koppant. Ki tudja, hová pottyant! Fésűs éva tüsszentős mese. S uccu neki! Kúszott az irigy Mókus Péter, míg oda nem ért fel, hol nyitva várta már az odúajtó. A bokorból meg kinézett egy szajkó, szemtelenül, lármásan és vidáman: – Ej, éppen egy ilyen ízes, húsos, fehér kis fél dióra vágytam! Felkapta cserfes csőre, s boldogan tűnt el vele az erdőben! Odafent Péter nagy könnyet törölt szét a tenyerével, pedig mindenki mosolyogva várta, kedves, otthoni arcok. Anyu se látta, apu se látta a csúf kudarcot. És mikor bebújtak a mohaágyba a kedves kistestvérrel, az halkan odasúgta: – De soká jöttél, Péter! Pedig van számodra egy nagy meglepetésem! – Ugyan mi? – Ma a réten egy fél diót találtam.
Az 1903-ban készült Titokzatos sziget Csontváry egyik legrejtélyesebb műve, amelynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejteni. Minden eddigi magyar aukciós rekordot túlszárnyalva 460 millió forintért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye a Virág Judit Galéria vasárnap esti aukcióján a Budapest Kongresszusi Központban. Az 1903-ban készült Titokzatos sziget Csontváry egyik legrejtélyesebb műve, amelynek jelentését a mai napig nem sikerült megfejteniük a művészettörténészeknek. A Bálnában várja új tulajdonosát a misztikus Csontváry-kép | hirado.hu. A kép a magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indulva érte el az új magyar csúcsot. A Titokzatos sziget című képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi. A legutolsó rekordot ugyancsak Csontváry egyik műve, a Traui tájkép naplemente idején című festmény tartotta.
Schönberger Armand Aktok gyümölccsel című képe 40 millió forintért kelt el, 10 millióval meghaladva kikiáltási árát. Az alkotás mintegy 90 esztendő lappangás után került vissza Magyarországra Szlovákiából, ahol az 1920-as és 1930-as években többször kiállították. Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció című műve is magas, 80 milliós leütést ért el, míg Mattis Teutsch János 1917 körüli Tája 40 millióért, Kádár Béla Falusi jelenete 30 millióért kelt el, és ugyancsak 30 milliót fizettek Egry József Hableány-kikötő című olajáért. Csontváry titokzatos sziget 2013. Élénk licitharc alakult ki Tornai Gyula Aranytemplom Amritszárban című festménye körül, amely 2 millió forintos kikiáltási árról indulva jutott el 28 millióig, Tihanyi Lajos Szécsénykovácsi kastélyt ábrázoló képe 12 millióról emelkedett 26 millióig, Egry József Önarcképe pedig 600 ezerről 3 millióig jutott. (Forrás: MTI, fotó: Mohai Balázs)
Csontváry természetlátását világnézete határozta meg. Mágikus, panteisztikus világképéből egyéni, különös, nap-, és fényimádó vallást konstruált. Nem is csoda, hogy varázslatos személyiségéből fakadó festészete olyan új megoldásokat teremtett, amelyek senki máséhoz nem foghatók. A festőművész árverésen értékesített képei közül legdrágábban, 240 millió forintért, a Traui tájkép naplemente idején című kép kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján. Ezzel az árral azóta is tartja a magyar aukciós rekordot. 2006-ban a Szerelmesek találkozása (Randevú) című festményt 230 millió forintért árverezte el a Kieselbach Galéria, a Hídon átvonuló társaság 180 millió, míg az Olasz halász című alkotása 140 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria korábbi aukcióin. Csontváry titokzatos sziget festival. A Virág Judit Galéria munkatársai a kezdetek óta azon is dolgoznak, hogy a legjelentősebb magyar festőművészek külföldön lévő, hazánkban akár ismeretlen alkotásai visszakerüljenek Magyarországra. Rippl-Rónai József – Elegáns úriasszony kertben (1909) című olajképe utoljára a negyvenes években volt hazánkban kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó, angol diplomata, "korának James Bondja" vásárolta meg.
Csontváry mintegy 100 darabos életművéből alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, harminc év alatt ez volt a hetedik Csontváry-mű, amelyet elárvereztek, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt aukción. Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című alkotása a Virág Judit Galéria 68. téli aukcióján a Budapest Kongresszusi Központban 2021. BOON - Rekordot döntött Csontváry Titokzatos sziget című festménye. december 19-én. Az aukción 460 millió forinton ütötték le Csontváry Kosztka Tivadar alkotását, amivel új rekord született a magyar aukciók történetében. Forrás: Mohai Balázs / MTI Kelen Anna hangsúlyozta: életműrekorddal zárult Kádár Béla Zene című, 1926 körül készült festményének licitje, amely 55 millió forintról indulva 140 millióig jutott. Az eddigi rekordot Kádár Concertina című 1926-os festménye tartotta 110 millió forintos leütéssel, amelyet 40 millió forintról indulva ért el egy korábbi árverésen - tette hozzá. Magas áron ütötték le a külföldről hosszú idő után hazatért két festmény árát is. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben című festményét, 44 millió forintról indulva, végül 95 millió forintért vásárolta meg egy online licitáló.
Csontvárynak mintegy 100 darabos életművéből alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, harminc év alatt ez volt a hetedik Csontváry-mű, amelyet elárvereztek, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt aukción. Kelen Anna kiemelte, életműrekorddal zárult Kádár Béla Zene című, 1926 körül készült festményének licitje, amely 55 millió forintról indulva 140 millióig jutott. Az eddigi rekordot Kádár Concertina című 1926-os festménye tartotta 110 millió forintos leütéssel, amelyet 40 millió forintról indulva ért el egy korábbi árverésen. Rekordáron kelt el Csontváry egyik festménye. Magas áron ütötték le a külföldről hosszú idő után hazatért két festmény árát is. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben című festményét, 44 millió forintról indulva, végül 95 millió forintért vásárolta meg egy online licitáló. Rippl-Rónai Kunffy Lajos feleségét, Tiller Ella zongoraművésznőt ábrázoló alkotása utoljára a negyvenes években volt Magyarországon kiállítva, majd eltűnt, később a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy az 1970-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő, feltehetően titkosszolgálati munkát is ellátó angol diplomata vásárolta meg, és egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt.