Nem egy nagy értékű dologra gondoltam, hanem valami olyanra, ami tényleg közel áll hozzá. Elmentünk a lakására, és nekiláttunk válogatni. Mutatott mindenfélét, képeket, dísztárgyakat, de egyik sem fogott meg igazán. És akkor egy "Nesze, ez jó lesz? " felkiáltással a kezembe nyomta a babakori első kiscipőjét. Tulajdonképpen az egész emlékháznak ez a rézszegekkel kirakott, csontgombos, selyemmasnis, szattyánbőr cipőcske adta a kiindulási alapját. Amikor egy ilyen értéket kap az ember valakitől, az már kötelez bizonyos dolgokra. " [2] E babacipő arra inspirálta Balla Istvánt, hogy a művésznő közelgő 80. születésnapjára egy életmű-kiállítással köszöntse őt. A Tolnay gyűjtemény vándorkiállításként indult és 1994-től 1999-ig gyakorlatilag körbeutazta az országot. A gyűjtemény Mohorán, Tolnay Klári egykori családi kúriájától nem messze talált otthonra. Itt vásárolt házat Balla István, ahol megalapította a Tolnay Klári Emlékházat. A múzeumot 2000-ben avatta fel Mádl Ferenc köztársasági elnök. Balla István és családja azóta is ápolja a feledhetetlen színészkirálynő emlékét.
A kiállítás alapja a művésszé válás és a műveszetteremtés folyamatát rögzítő több mint 300 fotó, amely pillanatnyi voltuk egymásutániságában még élőbbé teszik a tárlat tárgyait. A fényképek nagy szerepeit és életének boldog pillanatait idézik, melyek alá a Művésznő írt is néhány sort, ami éppen azokról az eszébe jutott. A kiállított színpadi ruhák között láthatóak híres jelmezei, a palóc Katyi ruha, amelyben szülőföldje dalait énekelte, a "Vágy villamosa"-ból Blanche pongyolája, " Nóra" és "Maud" kosztümjei. Az emlékházban lelt otthonra a Vígszínházi öltözőasztala és a Tolnay család 130 éves zongorája is. 2010 szeptemberétől megtekinthető a Nemzeti Színház féltve őrzött "Nagymama" kosztümjei. Mindezek mellett megtalálható itt munkássága elismeréseként kapott legbecsesebb emlékei a két Kossuth-díj, az Érdemes és Kiváló Művész kitüntetés és a Középkereszt. A nézelődő valóban Tolnay Klári életébe nyerhet bepillantást, a berendezett öltözőbe lépve megérezheti a színház belső, intim világának atmoszféráját, s lélekben maga is színpadra állhat.
Tolnay Klári Emlékház, Mohora – Kihagyás Gyönyörűen felújított és megszépült külsővel várja látogatóit a Tolnay Klári Emlékház Mohorán. Az emlékkiállítás a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll. A kiállítás alapja a művésszé válás és a művészetteremtés folyamatát rögzítő több mint 400 fotó, amely pillanatnyi voltuk egymásutániságában még élőbbé teszik a tárlat tárgyait. A fényképek a művésznő nagy szerepeit és életének boldog pillanatait idézik, melyek alá Tolnay Klári írt is néhány sort, ami éppen azokról az eszébe jutott. A színésznő számos híres jelmezét megtekinthetik az érdeklődők (Fotó: Tolnai Klári Emlékház) A kiállított színpadi ruhák között láthatóak híres jelmezei, a palóc Katyi ruha, amelyben szülőföldje dalait énekelte, a Vágy villamosából Blanche pongyolája, Nóra és Maud kosztümjei. Az emlékházban lelt otthonra a Vígszínházi öltözőasztala és a Tolnay család 130 éves zongorája is.
Budapesten született Rozáliaként, … Emléktáblát avattak Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész halálának 20. évfordulója alkalmából…
Tolnay Klári 2020 május 28. csütörtök, 15:14 Megújított kiállítással júniustól újra látogatható a Tolnay Klári Emlékház Mohorán. Balla István, az emlékház vezetője csütörtökön elmondta: kifestették a ház szobáit, rendszerezték a fényképeket és átrendezték a tárlatot; a korábbi 400 helyett – a több mint ezer darabos gyűjteményből – 450 fotót mutatnak be Tolnay Klári életéből. Júniusban képzőművészek csoportos kiállítását rendezik majd meg, szeptemberben pedig azt ünneplik, hogy húszéves lesz az emlékház – tette hozzá. A Nógrád megyei Mohorán, a színésznő gyermekéveinek helyszínén Tolnay Klári (1914-1998) pályafutását, privát életének pillanatait megörökítő fotóanyag, jelmezei és a fotók mellett helyet kaptak személyes tárgyai is, mint munkakönyve, vezetői engedélye, két Kossuth-díja vagy vígszínházi öltözőasztala. Láthatók színházi előadásokat idéző kosztümjei, első kiscipője vagy a legutolsó színpadi lábbelije csakúgy, mint a család egykori zongorája, amit meg is szólaltatnak a mohorai ünnepségeken.
Hetek. Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon versei; vál., szerk., utószó Zimonyi Zoltán; BAZ Megyei Tanács–II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár–Művészeti Alap, Miskolc–Bp., 1985 Gyerekidő I. -III. (regény, 1986-2002) Otthontalanok (dráma, 1987) Rémhírvívők. Serfőző Simon színművei (drámák, 1988) Veszteségeink gyűlnek (válogatott versek, riportok, 1990) Elsötétült arcom (versek, 1990) Hazajáró (elbeszélés, 1992) ( Márkus Béla interjújával) Jövőt írni. Prózaversek, publicisztikák; Antológia, Lakitelek, 1994 Félország, félvilág (Válogatott és új versek 1960–1995, 1995) Át az időn (eseményjáték, 1997) Jövőlátó (dráma, 2000) Gyerekidő / A kis vadóc / Nyulak a hurokban / Nincs maradás; Püski, Bp., 2002 Közel, távol (összegyűjtött versek 1961-2002, 2003) Virág (szerelmes versek, 2003) Mindenáron (2005) Varjúleves (2006) Megfordult égtájak. Serfőző Simon versei; Orpheusz–Szépírás, Bp. –Szolnok, 2007 Még nincs vége. Serfőző Krisztina: A Mokka nagy kaland, ahol nincs tabu. Riportok, közéleti írások, interjúk; Püski, Bp., 2007 Fészekhagyók.
Giró-Szász András Giró-Szász András 2009-ben, egy Solymáron tartott politikai fórumon Született 1970. január 6. (52 éves) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Kucsera Olga Foglalkozása politológus, történész Tisztség kormányszóvivő (2011. szeptember 12. – 2014. június 6. ) államtitkár (2014. november 1. – 2015. Serfőző krisztina wikipédia coronavirus. október 22., Miniszterelnökség) A Wikimédia Commons tartalmaz Giró-Szász András témájú médiaállományokat. Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! Giró-Szász András ( Budapest, 1970. –) magyar politológus, történész. 2011–2014 között kormányszóvivő, 2014–2015. a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, 2015–2018. a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója. Pályafutása [ szerkesztés] 1984 és 1988 között a Szent László Gimnáziumban tanult. Az ELTE -n történelem (1991–1996) szakon szerzett diplomát, és elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikai szakértői szakát is.
Elbeszélések és kisregény; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2009 A magunk szárnyán. Versek; Antológia, Lakitelek, 2011 Világfa; Z-Press, Miskolc, 2012 Égig érő nyár; Magyar Napló, Bp., 2013 Semmi sem úgy van. Elbeszélések és kisregény; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2014 Arcunk az ég.