A Nő az ablakban főhőse viszont elég rosszul jár vele. Lehet-e egy filmet csak klisékből összerakni, és megmenti-e a dolgot Amy Adams? Kritika a Netflix filmjéről. Itt a sokszor dicsértük már (például itt, itt és itt) azokat az elmúlt szűk tíz évben megjelent regényeket, amelyek egyszerre ástak a női psziché mélyére és tártak fel – a legtöbbször egy-egy traumával párhuzamosan – valamilyen párkapcsolati problémát, miközben nem kevés primer izgalommal is szolgáltak. Az úttörő egyértelműen Gillian Flynn 2012-es Holtodiglan ja volt, majd jött A lány a vonaton (2015) és A víz mélyén (2017) Paula Hawkinstól, Sarah Pinborough Ne higgy a szemének! című műve (2017), illetve a Nő az ablakban. A. J. Finn 2018-as alkotása annyiban különbözik kissé társaitól, hogy egy férfi írta (aki azonban saját bevallása szerint női aggyal gondolkodik), s hogy habár határozottan megtalálható benne a párkapcsolati problematika is, a hangsúly nem arra, hanem a főhősnő saját súlyos gondjaira esik. A Nő az ablakban központi karaktere, Anna Fox ugyanis agorafóbiás, azaz nem mer kilépni a házából, mert – egy múltbeli trauma miatt – retteg a nagy terektől.
Végre valahára végre bemutatták a két éve fiókban tartott Nő az ablakban című thrillert, amelyben a magányos Amy Adams merlot-t kortyolgatva, tablettákat szedve és a szomszédok után kémkedve tölti napjait – egészen addig, amíg valami olyat nem lát, ami teljesen felkavarja a valóságát. Egy rejtélyes balesetet követően a pszichomókus végzettségű Anna olyan súlyos agorafóbiában szenved, hogy hónapok óta ki sem mozdult otthonról. Férjével (Anthony Mackie) és lányával telefonon beszél – ők azért költöztek el, mert "az orvosok szerint a túl sok érintkezés nem egészséges" -, a szomszédaival való kapcsolatait pedig teljes egészében a Nikon zoomobjektívjén keresztül végzi. Kevés kapcsolata a külvilággal a saját agyturkásza, valamint a házában lakó bérlő (Wyatt Russell), aki néha napján kiviszi a házból a borosüvegeket szemetet. Aztán egyszer csak új szomszédok (Gary Oldman, Julianne Moore, Fred Hechinger) költöznek a szemben lévő épületbe, akik elég hamar utat találnak Amyhez és különböző módokon, de a család mindhárom tagjával megismerkedik, de a kezdetben békés barátkozásnak induló új kapcsolatai hamarosan igazi pokoljárássá válnak.
Így vetül a figyelme a szemközti házba beköltöző Russel családra: Alistairre (Gary Oldman), Jane-re (Julian Moore), valamint fiukra, a mentálisan érezhetően problémákkal küzdő Ethanra (Fred Hechinger). Mindegyikükkel találkozik külön-külön (egyesével látogatják meg), majd az egyik este szemtanúja lesz annak, ahogy az ablaknál valaki megöli Jane-t. Ha el is vonatkoztatunk attól a ténytől, hogy elég idejétmúlt filmes klisé, hogy mindenki az ablakban, lámpafénynél éli az életét, de az meg pláne elég nevetségesnek tűnik, hogy egy nagy, egyik szobából a másikba terelődő vita esetében pont nem látszik az elkövető. Lépjünk tovább, hiszen a film is ezt teszi, és az alapkonfliktus csak bonyolódik: feltűnik egy másik Jane Russell, és úgy tűnik, Anna nem is azt látta, amit hiszi, hogy látott. Persze, ahogy ilyenkor lenni szokott, a nyomozók sem hisznek a főhősnőnek, a karakterekről pedig egyre inkább gyanús dolgok derülnek ki, így mi sem tudjuk, hogy ki lehet a tettes – ha egyáltalán van tettes és van bűntény.
A feleségem története - Kritika 2021. 09. 22 14:00 | A veszélyesen hömpölygő ár, ami mindent elsodor; a víztömeg, melynek minden cseppje egyenként szemlélve is ugyanolyan gyönyörű, mint maga a hullám.
Az ismétlődő élethelyzetek, Éva és András lassan kibontakozó lelki kötődése nagyrészt a semmibe tart, mivel a kettejük közti vibrálás és feszültség nem igazán mozdul ki a holtpontról. Nem érezni az izzó beteljesületlenséget, csak az erre irányuló rendezői szándékot. Emiatt az izoláltság puszta alapötlete elszívja a levegőt az intimitás és az ebből fakadóan átélhető karakterdráma elől. Az egyetlen igazán említésre méltó eszköze a filmnek az, ahogy megtalálja a kontrasztot Éva krómszürke lakása és András kislányának takaros szobája között. Utóbbi tömve van rengeteg plüssállattal, a falon egy világtérkép, tele a természetes élőhelyük szerint felrajzolt számtalan vadon élő fajjal. Kocsis itt melankolikus humorral mutatja meg, hogy a kislány ugyanolyan szimulált álvalóságban él, mint Éva: abban a civilizációs önteltségben és léthazugságban, miszerint ha körbevesszük magunkat az élővilág képi reprezentációival, akkor valójában szemet hunyhatunk a természet módszeres kiirtása felett. Ahogy Éva, a társadalom is a saját kidekorált, mesterséges akváriumában él.
Az ilyen különc(ködő) sorozatoknak marha nehéz dolga van egyébként, hiszen közel sem mindenki lesz fogékony rá. A nézői felét már ott elveszíti, hogy klónnak hat (ami szándékos), a másik fele felét pedig akkor, amikor a vicces jelenetek vagy szándékos "bénázások" nincsenek látványos idézőjelbe téve, és sokak szemében tényleg bénának fognak hatni, így elősegítve egy kaszálást mondjuk. Lehet, sőt, biztos, hogy nem tudtam dekódolni még maradéktalanul a sorozatot és azt sem, hogy mit kéne éreznem, de abszolút élveztem a bizonytalanságot és a kezdést (persze annyira nem, hogy ne hagyjam abba, hogy ma megírjak 5 pilotkritikát), amihez persze az is kell, hogy kedveljem a főszereplő Kristen Bell-t, mert a kiegészítő gárda ellenére eddig eléggé egyszemélyes a széria. Komolyabban azért sem mennék bele, mert lehet, hogy a harmadik részben kiderül, hogy teljesen más lesz a lényeg, én pedig halmozottan téves előfeltevésekkel éltem. Szerintem hagyni fogom, hogy vigyen, ahova vinni akar, maximum helyenként a fejemet fogom vakarni, hogy ez most mi akart lenni.
__GA__A Sonic, a sündisznó célközönsége kétségkívül a tíz éven aluli korosztály. Mivel a dilettáns humor és a bugyuta karakterek az említett kor felett már nem cukik, csak zavaróan dinkák. A történet az első Sonic-epizód után veszi fel a fonalat: kék sündisznónk... CODA (2021) – Kritika A CODA tarolása a 94. Oscaron sokakat nagyobb pofonként ért, mint amit Will Smith tudott kiosztani Chris Rocknak, talán még váratlanabb is volt. A díjátadót követők nagyrésze – miután Jane Campion kurzusfilmjével elvitte a legjobb rendezőnek járó díjat – A kutya karmai köztre vagy az addigra 6 aranyszoborral büszkélkedő Dűnére tette […] The post CODA (2021) – Kritika appeared first on Filmezzünk!. Michael Bay megint "fillérekből" rendezett egy akciófilmet és ezúttal Ryan Reynolds után Jake Gyllenhaalt sikerült behúznia a főszerepre.
Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható. A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2 490 forint. Az éves előfizetés díja 29 845 forint. Baljós jelek a forint grafikonján, a jegybankoknál a helyzet kulcsa - Privátbankár.hu. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást. Signature előfizetés Általános Szerződési Feltételek | Gyakran felmerülő kérdések
Hogyan lehet ezt megkavarni? Azt hittem, hogy ez a képlet olyan egyszerű, hogy semmit nem lehet rajta összezavarni. Tévedtem. Biztos vesztünk a bankbetéten? bővebben… → Mitől függ, mennyi pénzt kell felhalmozni? Mit kell tudni a befektetéséhez? Forint infláció grafikon conversion. Mi köze van ennek a nyugdíjhoz? A módszer A módszer nem túl bonyolult: nyitni kell hozzá egy értékpapírszámlát, és abból a pénzből, amit megtakarítunk, minden évben befektetési jegyet váltunk. Ha összegyűlt egy elég nagy értékű befektetés, minden évben egy kisebb mennyiségű befektetési jegyet visszaváltunk A visszaváltott befektetési jegyeket árát költhetjük el, abból fedezhetjük a kiadásaink egy részét vagy egészét. Éljünk a pénzünk hozamából! bővebben… → … avagy mivel kell versenyeznie a befektetéseknek? Ne vezessük félre magunkat! Inflációs (ön)becsapások bővebben… → Tőzsdeá – árfolyamok és árfolyam grafikonok
Mi jöhet most? Az utóbbi napokban úgy tűnik, hogy 370 körül kifulladt a forint erősödése, vagyis befejeződött a korrekció. Persze a háborúnak nincs még vége, továbbra is elsősorban a nemzetközi hangulat mozgathatja az árfolyamot. A Commerzbank szerda reggeli kommentárja azt hangsúlyozza, hogy az MNB nem győzte meg a piacot, hiába küldött erős üzeneteket kedden. A bank szakértője szerint továbbra is megvan a kérdés a befektetők egy részében, hogy a magyar jegybank valóban mindent megtesz-e az infláció csökkentése érdekében. Forint infláció grafikon magyar. A Commerzbank is azt emeli ki, hogy elsősorban az orosz-ukrán háború hírei mozgathatják továbbra is az árfolyamot, azonban szerintük ebben a környezetben a monetáris politika sem tud valódi támogatást nyújtani, ha esetleg megint romlik a hangulat és erősödik a kockázatkerülés. Az MNB a lehető legkeményebb kommunikációt választotta, amit hamarosan a pénzpiacok is beárazhatnak további monetáris szigorításként – véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Szerinte a jegybank elköteleződése, hogy sokáig magasabban tartja a kamatot rövidtávon 370 körül tarthatja az euró árfolyamát.
Az adatok forrása a KSH egyik legjobb táblázata, ez. Itt megnézhetjük a statisztikusok kedvenc termékeinek átlagárát évente, ami önmagában is nagyon érdekes, de mi most megpróbálunk ezekből különféle trendeket kiolvasni. Mi a legfontosabb dolog az életben? Először is az, hogy ne legyen üres a gyomrunk, és legyen tető a fejünk felett. Szóval az élelmiszerárak és a rezsiköltségek. Ez a két dolog el is viszi az átlagmagyar fogyasztó kiadásainak nagy részét: az élelmiszer a tavaly fogyasztói kosárban 20, 6 százalék volt, a rezsi és lakással kapcsolatos kiadások pedig 20, 2 százalékos súllyal szerepeltek. Az élelmiszerárakat a leginkább a világpiaci és a helyi termelői árak befolyásolják, azon túl pedig a szabályozás, támogatások és a magyarországi kereslet. Zuhan a forint, ki tudja, hol áll meg – itt a 400 forintos euró - Tőzsdefórum | Minden, ami tőzsde!. Szóval minden egyes termék ára egy elég bonyolult mátrixból jön ki. Tavaly ezeknek az élelmiszereknek az ára változott meg a leginkább: Nagyjából mind a világpiaci árak miatt ugráltak ekkorát. A kristálycukor az ötödével, a liszt pedig a hatodával lett olcsóbb, de a krumpli és a búza is sokkal kevesebbe kerül, és most örülhetnek a disznózsír kedvelői is.
A másik oldalon a citrom és a paradicsom közül előbbi inkább a globális árak, utóbbi inkább a gyenge hazai termés miatt lett jóval drágább. Betettünk néhány olyan terméket is, aminek egyáltalán nem változott az ára. De ez csak az egy éves változás volt. Ha visszamegyünk hat évet, már más élelmiszerek ára változott meg a legjobban. Tehát a párizsi- és a marhahús-fogyasztók voltak a válság óta eltelt idő legnagyobb vesztesei – nekik az infláción felül harminc százalékkal többet kell fizetniük –, örülhetnek viszont azok, akik almából és étolajból vesznek sokat, ezek ugyanis nominálisan is tíz százalékkal olcsóbbak, mint 2008-ban. Ha pedig még többet visszamegyünk, egészen 1996-ig, akkor további érdekes dolgok derülnek ki. Itt a magyarázat a 400-as euróárfolyamra: a háború kirobbanásakor azonnal támadásba lendültek a spekulánsok - Portfolio.hu. Például ki gondolta volna, hogy közel két évtized alatt pont az uborka-paradicsom-vöröshagyma-krumpli négyes fog a leginkább drágulni (a 3-4-szeresére! )? Miközben ásványvízért és őrölt kávéért nagyjából ugyanannyit fizetünk, mint 1996-ban. A rezsi az élelmiszerhez hasonlóan fontos dolog, ahogyan azt a Fidesz választási kampányra időzített intézkedéseiért felelős hatalomtechnikusok is felismerték.
A magyar fizetőeszköz árfolyama ugyanis még a háború előtt is többször meginogott, méghozzá a jelentős inflációs nyomás miatt, amely csökkenti a pénz vásárlóértékét a többi devizához képest is. Igazi erősödést csak 2022 elején tudott felmutatni a forint, az erőteljes monetáris szigorítás miatt 352 közelébe is süllyedt az EUR/HUF kurzus. Úgy tűnt ekkor, hogy a bejelentett havi várhatóan 1 további kamatemelés képes stabilizálni az árfolyamot. Érzékenyen érinti a magyar piacokat is a pánik Így vágott neki a forint az orosz-ukrán háborúnak, aminek kitörése előtt, de főleg után jelentős zuhanást mutatott be a devizapiacon. Alapvetően 2 okot azonosíthatunk e mögött. Egyrészt a forint a kifejezetten sérülékeny devizák közé tartozik, azaz amikor a befektetők inkább védelmet, mintsem a kockázatokat keresik, nem tűnik túl vonzó alternatívának. Ahogyan veszik az aranyat, és adják a részvényeket a piacokon, úgy veszik a dollárt és adják a sérülékeny devizákat ezekben a napokban. Másrészt a földrajzi közelség és az általános kockázatkerülés miatt sok befektető a magyar eszközökből is kivonul, ezt láthatjuk a tőzsdei mozgásokban.