− Képernyős elektronikai berendezések: TV készülék, monitor. − Számítógépek, telefonközpontok egyéb irodatechnikai berendezések: asztali telefon, nyomtató, számítógép, elektromos írógép, iratmegsemmisítő, diktafon. − Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok: fúrógép, ütvefúró, sarokcsiszoló, körfűrész, rezgőcsiszoló, hőlégfúvó, stb. − Játékok, szabadidős és sportfelszerelések. Intézmények kérésére, igazolást állítunk ki az eszközök kezeléséről, mely tartalmazza az átvett berendezések megnevezését, mennyiségét és az átvevő engedélyeinek számát. Kérjük, hogy az intézmények selejtezési listát is szíveskedjenek mellékelni a leadásra kerülő berendezésekhez! Fontos! Elektronikai hulladék elszállítás ingyen. Az elektronikai hulladék csak ép állapotban gyűjthető, ezért az elszállítandó eszközöket kérjük, ne helyezzék ki őrizetlenül az ingatlanukon kívülre a hulladékgyűjtő mellé. Ezáltal elkerülhető a berendezések fosztogatása illetve környezetünk szennyezése! Elektronikai hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan érdeklődni a 06-72-551044/.
A limit felett, vagy az említett dokumentumok hiányában, illetve nem budapesti lakosok, és cégek esetében a szolgáltatás javarészt fizetős. A pontos részleteket az alábbi linken tekintheti meg: A hulladékudvarok csak hulladékfajtánként különválogatott, nem szennyezett hulladékokat vesznek át. Azon elektronikai és elektromos berendezések, amelyek szétszerelésre kerültek, és elektromos, vagy elektronikai alkatrészeiket eltávolították (üres készülékház), már nem minősülnek elektronikai vagy elektromos hulladéknak, hanem lomhulladék kategóriába sorolhatók. Elektronikai hulladék átvétel | E-hulladék felvásárlás. Mit lehet leadni a hulladékudvarban? Sokszor sokan kérdezik tőlünk, ezért kezdjük is az elején, mi is az a hulladékudvar? A hulladékudvar olyan ingyenes szolgáltatás, amely a háztartásokban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot összegyűjti egy arra kijelölt helyen.
Gyűjtés szervezői elkötelezett hívei a környezet védelmének, ezért szeretnék elérni, hogy Szombathely szélesedjen az újrahasznosítható hulladékok begyűjtésének köre. E-hulladék az élővilágra, az emberi egészségre fokozott veszélyt jelent, különleges gyűjtést és kezelést igényel, így az nem gyűjthető a háztartási vegyes hulladékkal. Az e-hulladék másodnyersanyagokat is rejt, amelynek jelentős része újrahasznosítható. Ennek ellenére nagy részük ma mégis hulladéklerakókba, erdőszélekre, illegális lerakókba, vagy illetéktelen kezekbe kerül. Sajnos az e-hulladék a sok újrahasznosítható másodnyersanyag mellett számos mérgező anyagot és nehézfémet (ólom, kadmium, higany, króm) is tartalmazhat, amelyek a környezet számára nagy veszélyt jelenthetnek. Cél az, hogy az e- hulladék minél nagyobb mértékben hasznosuljon, illetve a benne található környezetre, emberre veszélyt jelentő anyagok ellenőrzött körülmények között kerüljenek ki környezetünkből. Gyűjtés során leadható elektronikai berendezések: − Háztartási kis- és nagyberendezések, szórakoztató elektronikai cikkek: kávéfőző, vízforraló, mikrohullámú sütő, szendvicssütő, porszívó, konyhai kisgépek, hűtőszekrény, mosógép, mosogatógép, villanytűzhely, villanybojler, ventilátor, lámpatest, asztali lámpa, videomagnó, DVD lejátszó, rádió, magnó, CD lejátszó, Hi-Fi torony, Music-center.
Egy új tanulmány szerint már jóval a Chicxulub aszteroida 66 millió évvel ezelőtti becsapódása előtt mérgező higanyszint fenyegette a földi élővilágot – írja a ScienceAlert. A felfedezés tovább bonyolíthatja a dinoszauruszok kihalása körüli vitát: míg egyes kutatók úgy vélik, hogy a hatalmas aszteroida hozta el a dinoszauruszok alkonyát, addig más szakértők szerint ennél komplexebb lehetett a folyamat. Korábban már bizonyították, hogy több tízezer évvel a becsapódás előtt a vulkáni aktivitás drámaian növekedett, a folyamat a légkörbe áramló részecskék révén többek közt klimatikus átalakulást is eredményezhetett. A dinoszauruszok végnapjai (part 1) - YouTube. A hosszú időn át tartó kitörések alakították ki az indiai Dekkán-trapp nevű formációt. Kép: iStock Szakértők egy csoportja a közelmúltban megkövesedett kagylókat elemezve megállapította, hogy a kitörések hatására látványosan nőtt az atmoszféra higany- és szén-dioxid-koncentrációja. A mérgező higany az óceánba kerülve igen reakcióképessé válik, az anyagot felveszik a fitoplanktonok, melyeket aztán a kagylók fogyasztanak el.
Az első szárazföldi állatok ekkoriban kezdték benépesíteni a Földet. Ezt az időszakot követte a "középidő" kora, 267 millió évvel ezelőttől egészen 67 millió évvel ezelőttig. Ez az időszak három földtörténeti korszakra tagolódott: Triász, Jura és Kréta korra. Az első dinoszauruszok a Triász korban jelentek meg, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt és 165 millió éven keresztül uralták bolygónkat. Majd következett az "újidőnek" nevezett időintervallum, mely újabb földtörténeti korszakra tagolódott és 67 millió évvel ezelőttől egészen napjainkig tart. (Részei: Eocén, Oligocén, Miocén, Pliocén, Pleisztocén és Holocén. ) Közben azonban egy rejtélyes, ma még nagyrészt felderítetlen esemény történt valamikor a Kréta kor végén és az újidőnek nevezett korszaknak a kezdetén. Ez az esemény, 65, 5 millió évvel ezelőtt elpusztította a dinoszauruszok többségét. (A földtörténeti korszakokról bővebben: ITT. Dinoszauruszok khalsa meteor gardens. ) A dinoszauruszok változatos megjelenésű őshüllők voltak, csirke nagyságtól a 30 méteresig terjedően.
"Minden tényező esetében bizonyítékot találtunk a meteor becsapódása előtti hanyatlásra" - mondta Guillaume Guinot, az ISME szakértője. Azt is megfigyeltük, hogyan működtek ezek a dinoszaurusz-ökoszisztémák és világossá vált, hogy először a növényevő fajok kezdtek eltűnni. Ez a későbbi ökoszisztémát instabillá és összeomlásra hajlamosabbá tette - emelte ki Guinot. Mike Benton, a Bristoli Egyetem kutatója szerint az elemzések alapján a dinoszauruszok csökkenésének különböző lehetséges okát tárták fel. Két fő tényező vált nyilvánvalóvá: egyrészt a növényevők eltűnése és a klíma instabillá válása emiatt. Másrészt a klíma hűvösebb lett, ami megnehezítette az életet az inkább melegebb hőmérsékletet kedvelő dinoszauruszok számára. Dinoszauruszok khalsa meteor 2. "Azt is megfigyeltük, hogy a hosszú életű dinoszauruszok hajlamosabbak voltak a kihalásra, valószínűleg amiatt, hogy kevésbe voltak képesek alkalmazkodni a Föld megváltozott adottságaihoz" - tette hozzá Benton. Ez is érdekelhet: Egy aprócska "rovargyilkos" lehetett a hatalmas dinoszauruszok őse Forrás: MTI
(A cunami hordalékát – a becsapódás újabb bizonyítékaként - a geológusoknak sikerült is kimutatniuk. ) A légkörbe hatalmas mennyiségű poranyag került több hónapra szürkületi sötétségbe borítva a Földet. A folyamatos sötétség miatt akadozott a fotoszintézis, és ideiglenesen összeomlott a tápláléklánc is. Azok az állatok, melyek nem pusztultak el azonnal a becsapódás közvetlen hatásai miatt, éhen haltak a katasztrófát követő mostoha körülmények miatt. Dinoszauruszok kihalása météo paris. Geológiai szempontból érdekes, hogy közvetlenül a becsapódás után a megolvadt, képlékennyé vált kőzetanyagból mintegy 8000 méter magas, erősen kifelé dőlő, instabil krátersánc keletkezett. Ez a krátersánc rövid idő alatt összeomlott, újabb rengéseket és újabb cunamit keltve, továbbá létrehozva egy másodlagos, külső krátersáncot is. Ennek, valamint a becsapódás centrumában keletkezett központi kúp maradványának vizsgálata a projekt fontos részét alkotja. Összességében kijelenthető, hogy a becsapódás egy valódi armageddont hozott, és az egész földgolyóra nézve tragikus kihatással járt.
Az a tény, hogy ez a jelenség megfigyelhető a tenger alatt található kőzetekben, azt jelenti, hogy a dinoszauruszokat kiirtó becsapódás során sokkal több kén került a légkörbe, mint azt eddig bárki képzelte. Tech: Tudósok megfejtették, mi történt az élővilággal a nagy meteoritbecsapódás után | hvg.hu. A katasztrófát követően nagyjából 30 és 500 gigatonna közötti anyag juthatott a sztratoszférába. A kénfelhő az egész bolygót eltakarta a nap fénye elől akár több évszázadon keresztül, így hatalmas lehűlés következett be. Mindezek után a kén savas eső formájában hullott alá a magasból. A mostani feltárások azt bizonyítják, hogy mivel a kén mennyisége sokkal nagyobb volt az eddig gondoltaknál, így lehetséges, hogy az éghajlatváltozás mértéke is meghalad minden korábbi felvetést.