Áder János köztársasági elnök akkor felhívta a figyelmet, hogy a Földön ma már ötből két ember vízhiányos régióban él, és a szennyvizek 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Mi történne akkor, ha megszűnne a Golf-áramlat?. A napokban tárgyal a kolumbiai Medellínben is több mint 750 szakértő a biodiverzitás válságáról rendezett konferencián. A rendezvényen azt vizsgálják, hogyan előzhetők meg a klímaváltozás élővilágra gyakorolt, tragikus hatásai. "Válaszúthoz érkezett a világ" – fogalmazott az ENSZ által támogatott Biodiverzitás és Ökoszisztéma Bizottság elnöke. A szakértők vasárnapra javaslatcsomagot nyújtanak be az érintett régiók kormányainak.
Úgy tűnik, a földi éghajlatrendszerben illetve Európa klímájának szabályozásában meghatározó szerepet játszó Golf-áramlat elveszítette stabilitását. Egy friss kutatás szerint az áramlat sebessége az elmúlt 1600 évben most a legalacsonyabb, és az is könnyen elképzelhető, hogy a közeljövőben össze fog omlani. Azt viszont egyelőre nem tudják megmondani a szakemberek, hogy ez a globális klímaváltozás szempontjából is fordulópontnak tekinthető változás mikor következik majd be. A hatásairól azonban vannak elképzelések, a modellek szerint ez brutális hatással lenne az ökoszisztémára és az emberi civilizációra is. A Golf-áramlat hatása ugyanis nem áll meg ott, hogy enyhébb klímát biztosít Európának: világszerte befolyásolja az időjárást, hatása van a csapadék mennyiségére még olyan távoli országokban is, mint India. Az áramlat leállása nyomán Európa jóval hűvösebb hellyé válna, míg Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában csökkenne a csapadék mennyisége, Észak-Amerika keleti partjainál pedig megnőne a tengerszint.
Leszögezte: bár az okok jelentőségét még vizsgálni kell, azok biztosan az ember okozta klímaváltozással állnak kapcsolatban. Egy ponton visszafordíthatatlanná válhat – Az, hogy a Golf-áramlat áramlása gyengül, évtizedek óta ismert információ, és azzal is tisztában lehettünk, hogy le is állhat. De minden olyan kutatásnak, amely arra a következtetésre jut, hogy a leállás időpontja közel lehet, figyelmeztető jellege van, ezért fontos – mondta el a Magyar Hangnak Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Az tudományos vita tárgya lehet, hogy konkrétan mikor érheti el az áramlat azt a pontot, ahonnan a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Ez sok más, klímaváltozással kapcsolatos tényező kapcsán is kérdés lehet. Ilyen például a légkör felmelegedése, a sarki jég olvadása vagy a tenger vízszintemelkedése – mondta Perger András. A Golf-áramlat leállása nyilvánvalóan súlyos következményekkel járna az éghajlat szempontjából, a klímaváltozás következményei azonban már most is érzékelhetőek Európában.