A katedrálist a török hódoltság alatt dzsámiként használták, mint ahogyan muzulmán imaházzá lett a szomszédságban álló, a város egyetlen, épségben megmaradt gótikus emléke, a Szent Anna-kápolna is. A hódoltság utáni időben a bazilika a jezsuiták kezelésében volt. Az ő buzdításukra fogott a városi tanács 1702-ben, a hívek támogatásával a templom átépítéséhez. Azonban egyelőre csak a két torony és a közöttük lévő, Szent István, Szent Imre és Szent László szobraival díszített homlokzat készült el, a régi szentély helyén, részben a régi falak beépítésével illetve a szentély anyagának felhasználásával, részben a várfalak köveiből, amelyek lerombolását I. Lipót király ebben az évben rendelte el. A templom építését a mostoha kereseti viszonyok késleltették. 1740. Televíziós premier: GUPVI – A halál táborai. december 20-án a két új torony is, különösen az északi, egy rettenetes éjjeli vihar következtében jelentősen megrongálódott, a félig rom állapotban lévő templom teteje pedig egészen lesodródott. A részben ledőlt északi tornyot 1742-ben, a kevésbé megviselt délit pedig 1745-ben helyreállíttatta a város.
Fiát, I. Istvánt valószínűleg e falak között koronázták királlyá. A bazilika előtt látható Géza templomának alaprajza Nem Géza temploma lett Fehérvár főtemploma. A város plébániatemplomává vált, mivel Szent István e városban alapította meg magánegyházát, a Nagyboldogasszony-templomot. Ez a bazilika volt a középkori Magyar Királyság koronázótemploma, és ez a bazilika tette a várost az ország politikai, világi és adminisztrációs központjává is. Szent istván szekesegyhaz székesfehérvár . IV. Béla király Géza templomának helyén alapította az 1200-as években Szent Péter és Pál apostolok bazilikáját, őt a szokástól eltérően nem István bazilikájában, hanem saját templomában koronázták meg. A Géza-kori templomot valószínűleg lebontották. A városi plébániatemplomot megkülönböztetett tisztelettel övezték: a Fehérvárott megkoronázott király itt kezdte meg működését az első királyi rendelkezések meghozatalával. A már akkor is katedrálisi ranggal bíró templom román-kori bővítéséről keveset tudunk, a gótika a tornyokon látható ablaktöredékekben hagyta vissza nyomát.
1799 Külső hivatkozások: [1] [2] Irodalom: Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk. : Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 3-4. [3] várdai Várdai [ szerkesztés] Várdai Pál esztergomi érsek címere, 1526 után. Esztergom, Főszékesegyház altemploma A Várdai család címere, Márévárból A a Gút-Keled nemzetségből származó család. Mikó: A mohácsi csatavesztés Esztergomban is nagy cezúrát okozott (Szalkai László prímás is elesett), bár az új érsek, Várdai Pál és a kápta lan csaknem a város elestéig (1543) székhelyén maradt (6. kép). Esztergomban az erődíté sek korszerűsítése került napirendre: Buda eleste után, 1542–1543-ban olasz hadmérnökök kel erős bástyát építtettek a vár vízművének védelmére (Malom-bástya). Címerhatározó/Várdai címer – Wikikönyvek. 81 Várdai személye a 16. század közepén összekötő kapocs lett az összeomlott régi berendezkedés és az épülő újkö zött. Várdai – a káptalannal, valamint a kincstárral és a levéltárral együtt82 – 1543-ban Pozsonyba, a királyság maradékának új központjába menekült. 83 Mohács előtt II. Lajos udvarának tagja volt, s talán az ő budai házában gyűlt össze olykor a Sodalitas Litteraria Danubiana, a Du nai Tudós Társaság.
Kultúra / 2022. 04. 02. 08:01:00 | Különleges hangversennyel készülnek húsvétra a szimfonikusok Húsvét alkalmából különleges hangversennyel készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, az ünnepi alkalomra Joseph Haydn és Giovanni Battista Pergolesi remekműveit tűzik műsorra. Az énekes szólistákkal és a Primavera Kórussal kiegészült szimfonikus koncertet a közönség április 13-án, szerdán 19. 30 órától hallgathatja meg a közönség a Ciszterci templomban. / 2022. 01. Szent István Székesegyház, Székesfehérvár. 13:46:23 | Székesfehérvári Balett Színház - Újra itt a Hattyúk tava A Székesfehérvári Balett Színház újrafogalmazta a klasszikus balettet: aki kíváncsi, milyen a Hattyúk tava Egerházi Attila rendező-koreográfus olvasatában, az 2022. április 14-én a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, április 19-én a budapesti Nemzeti Táncszínházban megnézheti a kétfelvonásos táncszínházi produkciót. / 2022. 03. 31. 12:04:31 | Érték és menő dolog! – FEJÉRÍTŐ címmel hirdettek zenei versenyt amatőröknek Az értékteremtés jegyében hirdettek zenei versenyt amatőr zenészek számára FEJÉRÍTŐ címmel.
Salzburg, Nonnberggasse 2. Stift Nonnberg Ausztria A Nonnberg Salzburg egyik "házi" hegye, ahova a belvárosból, a Kaigasséból induló lépcsősoron juthatunk fel. Nevét az itt álló apácakolostorról kapta, amely fontos történelmi emlékhely: a legrégebbi ma is álló zárda német nyelvterületen. Időszámításunk szerinti 700-ban (!!! ) alapította meg a mára már szentként tisztelt Rupert, nagyjából egyidőben a Szent Péterről elnevezett – és szintén ma is létező – bencés apátsággal, mint annak női párját. Néhány évtizede azonban zenei emlékhelyként is említhetjük, ugyanis itt volt novícia egy bizonyos Maria Augusta Kutschera, aki aztán asszonynevén mint Maria von Trapp – különösen a róla és éneklő családjáról szóló amerikai film hatásaként – világhírűvé vált. A film Maria naplóján alapult. Bár Julie Andrews egészen kitűnő a filmben, de az igazi Maria megismeréséhez naplóját kell elolvasnunk. Abban leírta a kolostort, itteni életét, azt, hogyan került a Trapp családhoz, végül esküvőjét, amelyre – a filmmel ellentétben – itt, e kolostor templomában került sor.
Február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, ez alkalomból tűzte műsorára a Duna Televízió a GUPVI – A halál táborai című dokumentumfilmet. Az alkotás a Megbékélésért Polgári Szövetség megbízásából készült és a szovjet hadsereg által elhurcolt többszázezer Gupvi és Gulag táborban szenvedettnek állít emléket. Az 1944-es eseményekről, a fogságról több mint 50 éven át nem volt szabad beszélni, a nyilvánosságra hozatal idejére pedig a túlélők létszáma nagy mértékben csökkent. A film a napjainkra csaknem eltűnt hiteles tanúkat szólaltatja meg, rajtuk keresztül meséli el a közel 80 éves történetet. A filmet a Hazajárót is gyártó Dextramedia Kft. készítette.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez "12Y" jelzésű autóbuszvonal ← 11Y busz 12Y autóbusz 14-es busz → Történeti adatok Státusz: megszűnt Üzemi adatok Jellege: betétjárat Település: Debrecen Üzemeltető: Debreceni Közlekedési Zrt. Járműtelep: Határ úti autóbuszgarázs Járművek: Alfa Cívis 12 Végállomások Induló állomás: Vincellér utca Érkező állomás: Auguszta Útvonaladatok I→É É→I Vonalhossz (km): n. a. n. Megállóhelyek (db): n. Menetidő (perc): 25 22 Járatadatok Üzemidő: tanévben tanszünetben hétfő: 5. 02–21. 45 5. 45 kedd: 5. 45 szerda: 5. 45 csütörtök: 5. Baleset miatt terelik a 11-es és 12-es buszokat Debrecenben - Cívishír.hu. 45 péntek: 5. 45 szombat: 5. 45 vasárnap: 5. 45 Kapcsolódó vonalak Vonalcsalád: 12 Hálózat: Debrecen tömegközlekedése Autóbuszok: Debrecen autóbuszvonal-hálózata menetrendi tájékoztató Hasonló nevű viszonylatok 12-es busz 12 12, 12A 12B, 12 12V 12 12Y 12 12i 12 12A 12 12D 12 12G 12gy 12, 12A 12V 12 12A 12B 12Y 12 12B 12 12R megnézi vitatja szerkeszti a sablont A debreceni 12Y jelzésű autóbusz a Vincellér utca és a Auguszta között közlekedett a TEVA Gyógyszergyár érintésével.
A beruházás elősegíti a tavaly elfogadott nemzeti buszgyártási stratégia megvalósítását, amelyben a kormány azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra évente legalább 1000 új belföldi gyártású jármű készüljön. Papp László, Debrecen polgármestere szerint a beruházással léptéket vált a debreceni gazdaság, hiszen a járműgyártással egy új iparág honosodott meg a városban. Fontos üzenetnek nevezte, hogy egy magyar vállalat versenyképes autóbuszok gyártásával jelenik meg a nemzetközi piacon is, elhelyezve ezzel Debrecent a járműgyártás világtérképén.
Tartalomjegyzék 1 Járművek 2 Útvonal 3 Megállóhelyek 3. 1 Vincellér utca-Gyógyszergyár 3. 2 Gyógyszergyár-Vincellér utca 4 Járatsűrűség 5 Forrás Járművek A viszonylaton Volvo B9L-Alfa Cívis 12 szólóbuszok közlekednek, de csúcsforgalom idején indul Volvo B9LA-Alfa Cívis 18 csuklós busz is.
12-es jelzésű autóbuszvonal Történeti adatok Státusz: aktív Üzemi adatok Jellege: alapjárat Település: Debrecen Üzemeltető: Debreceni Közlekedési Zrt. Járműtelep: Határ úti autóbuszgarázs Járművek: Alfa Cívis 12, Alfa Cívis 18, Mercedes-Benz Conecto G Végállomások Induló állomás: Vincellér utca Érkező állomás: Auguszta Útvonaladatok I→É É→I Vonalhossz (km): 8, 5 7, 3 Megállóhelyek (db): 19 16 Menetidő (perc): 29 24 Járatadatok Üzemidő: tanévben tanszünetben hétfő: 4. 30–22. 30 4. 30 kedd: 4. 30 szerda: 4. 30 csütörtök: 4. 30 péntek: 4. 30 szombat: 4. 30 vasárnap: 4. 30 Menetszám: tanévben tanszünetben hétfő: 42+42 41+41 kedd: 42+42 41+41 szerda: 42+42 41+41 csütörtök: 42+42 41+41 péntek: 42+42 41+41 szombat: 34+34 34+34 vasárnap: 34+34 34+34 Kapcsolódó vonalak Hálózat: Debrecen tömegközlekedése Autóbuszok: Debrecen autóbuszvonal-hálózata menetrendi tájékoztató A debreceni 12-es jelzésű autóbusz a Vincellér utca és az Auguszta között közlekedik a TEVA Gyógyszergyárat érintve. Útvonalán során érinti a Tócóskertet, a Tescót, a Dózsa György Általános Iskolát, a Malomparkot, a Dienes László Gimnáziumot, a Bolyai János Általános Iskolát, a DAB-székházat, a Debreceni Egyetemet, a Klinikákat, a Teva Gyógyszergyárat és az Augusztát.