2021. 11. 09. Munkaügy 0 Nincs hozzászólás A kormány október 28-án kelt rendelete alapján vált lehetővé, hogy az üzleti szféra munkáltatói kötelezővé tegyék, pontosabban a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. A rendelet megfogalmazása alapján tehát nem lehet általános jelleggel megmondani, hogy melyik munkahelyeken indokolt, és melyeken nem indokolt a kötelező oltás előírása – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Kötelező munkahelyi oltás: kiderült, pontosan mit tehetnek meg a cégek. Ráadásul az egyes munkáltatóknál a különböző munkakörökben dolgozókra is eltérően dönthet a kötelező oltással kapcsolatban a munkáltató. A TASZ állásfoglalásában igyekszik kitérni minden olyan körülményre kitérni, amit figyelembe kell vennie egy munkáltatónak, mielőtt dönt a kötelező oltásról. Az üzleti szférában a munkáltatók november 1-től kötelezhetik oltásra a dolgozókat, és legalább 45 napot kell adniuk arra, hogy a kötelezettségnek eleget tegyenek.
Vagyis a munkavállaló nem fordulhat közvetlenül háziorvosához az oltás ellenjavaltságának igazolása érdekében, azt csak akkor teheti meg, ha a foglalkozás egészségügyi szakorvos szakvéleményt valamely okból nem ad ki. Továbbá a GYES-en, GYED-en lévők, valamint a más okból tartós távollevő munkavállalók sem kötelezhetők a védőoltás felvételére. 7. Érdemes-e kivárni? A Kormányrendelet, mint a veszélyhelyzet idején kiadott oly sok más kormányrendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához igazodik, vagyis amennyiben az előbb említett törvény hatályon kívül helyezésre kerül, úgy a Kormányrendelet is hatályát veszti. A törvény jelenleg 2021. december 31-éig hatályos, tehát a mai napi tudásunk szerint a fent részletezett Kormányrendelet is 2021. december 31. napjáig tartalmaz kötelező rendelkezéseket. Kiderültek a kötelező oltás részletei, megjelent a rendelet a szigorításokról. Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések.
A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében. – hangsúlyozta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje. A védőoltás felvételének kötelező előírása fajsúlyos beavatkozás a munkavállaló önrendelkezési jogába, ezért a csak a legszükségesebb esetben rendelhető el. Megjelent a kötelező oltás előírásának részleteit tartalmazó Kormányrendelet – Dr. Király György. A munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek ellátása magas kontaktszámot igényel, továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók aránya is fontos. Amennyiben a kötelező védőoltás mellett dönt a munkáltató az érintett munkavállalókat írásban köteles tájékoztatni az oltás felvételének határidejéről - amely legalább 45 nap kell, hogy legyen - továbbá a felvétel elmulasztása miatti jogkövetkezményekről is.
A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét. Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni. Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.
keresőképtelen), csak a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére. A munkáltató a munkaviszonyt felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé, illetve a mentességet alátámasztó orvosi szakvéleményt nem mutatta be. Itt azonban fontos jelezni, hogy az új rendelet a veszélyhelyzet végével hatályát veszti, így ha az előbb említett egy év elteltével nem lesz hatályban, akkor már felmondási okra sem adhat alapot.
Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, a honvédelmi, a rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele. A hivatalos tájékoztatás szerint ezekben a szférákban már eleve magas az átoltottság, és az elmúlt hónapokban célzott oltási akciók zajlottak. Ezeken a területeken is igaz, hogy nem kell beoltatnia magát annak, akinél ez orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt. Meddig kell beadatni az oltást? Amennyiben az állami alkalmazott rendszeresen találkozik ügyfelekkel, a védőoltást fő szabály szerint 2021. december 15-ig meg kell kapnia, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni, és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Születés (1986): 21, 8‰. Halálozás (1986): 6, 3‰. Népességnövekedés (1986): 1, 5%. Csecsemőhalandóság (1985): 30, 0‰. Kórházi ágyak (1986): 107 907. Orvosok (1986): 35 657 (+ 5995 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 1440. Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 92%. Iskolakötelezettség: 6–12 éves korig. Az 1948 aug. 8-án kikiáltott köztársaság 1965–72 között az amerikaiak mellett kötelezi el magát a vietnami háborúban, így adja vissza a koreai háború alatt kapott kölcsönt. Pak Csong Hi tábornok-elnök 1972-ben alkotmányt hagyat jóvá, amely meghatározatlan időre biztosítja hivatalát. 1979. okt. -ben a titkosszolgálat vezetője meggyilkoltatja az elnököt. Miután néhány hónapra civil politikus veszi át a kormányzást, 1980. VALLáSOK KOREA, DéL. aug. -ban Cson Tu Hvan, a rendszer "erős embere" választatja magát elnökké. Az ellenzék vezérét (Kim Dze Dzsung) halálra ítélik, de nemzetközi tiltakozás hatására kegyelmet kap. Hiába szerez Cson Tu Hvan többséget pártjának az 1985. febr. -i választásokon, egyre erősödik a rendszer ellen tiltakozók tábora.
Elektromos áram fogyasztás: 527, 04 milliárd kWh/év (2019) Egy főre eső elektromos áram fogyasztás: 10 191 kWh/fő/év Adatok a Dél-Koreában élő emberekről Lakosság: Népesség: 51 715 162 fő (2021) Népsűrűség: 519 fő/km² életkor 14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 12, 02% (világátlag: 25, 18%) 65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 16, 74% (világátlag: 9, 69%) Átlagos életkor: 43, 2 év (világátlag: 31) Termékenységi ráta: 1, 09 gyermek születés/nő Nettó migrációs arányszám (? A dél-koreai népesség-paradoxon – Kitekintő.hu. ±): 2, 65 bevándorló / 1 000 fő Népesség növekedési ráta: 0, 26%, becslés 2021-re. nemek Nők / Férfiak aránya: 49, 9% / 50, 1% Nők születéskor várható élettartama: 86, 06 év Férfiak születéskor várható élettartama: 79, 66 év hovatartozás Etnikai megoszlás: a lakosság hozzávetőleg 97%-a koreai, nincsenek kisebbségek, csak nagyjából 3% külföldi. Hivatalos nyelv: koreai Beszélt nyelvek: koreai és angol Írni-olvasni tudás (15 éves kor felett): 98% Vallások: protestáns 19, 7%, buddhista 15, 5%, katolikus 7, 9%, nem vallásos 56, 9% és sokan követnek konfuciánus hagyományokat (2015-ös becslés).
Közgazdaságtan és földhasználat Dél-Koreában A közelmúltban Dél-Korea gazdasága jelentősen elkezdett fellendülni, és jelenleg magas techno-lógiai gazdaságnak számít. Fővárosa, Szöul egy nagyvilág, és a világ egyik legnagyobb nemzetközi vállalata, a Samsung és a Hyundai székhelye. Szöul egyedül generálja Dél-Korea bruttó hazai termékének több mint 20% -át. BAMA - Csökkent Dél-Korea munkaképes korú népessége. Dél-Koreában a legnagyobb iparágak az elektronika, a távközlés, az autóipar, a vegyipar, a hajógyártás és az acélgyártás. A mezőgazdaság is szerepet játszik az ország gazdaságában, és a legfontosabb mezőgazdasági termékek a rizs, gyökértermesztés, árpa, zöldség, gyümölcs, szarvasmarha, sertés, csirke, tej, tojás és hal. Dél-Korea földrajza és éghajlata Földrajzilag Dél-Korea a Koreai-félsziget déli részén található, a szélesség 38. párhuzam alatt. A partvidék a Japán-tenger és a Sárga-tenger mentén fekszik. Dél-Korea topográfiája elsősorban hegyekből és hegyekből áll, de az ország nyugati és déli részében nagy part menti síkságok találhatók.
Dél-Korea (한국, 韓國 Hanguk) vagy hivatalosan Koreai Köztársaság (대한민국, 大韓民國 Daehan Minguk) a Távol-Kelet egyik kis területű, de népes állama. A Koreai-félsziget déli felén található, északról Észak-Korea határolja, többi oldalát tenger mossa. Nyugatra a Sárga-tenger, keletre a Japán-tenger határolja. Délkeletről a Koreai-szoroson át Japánhoz van közel. Földrajz [ szerkesztés] Domborzat [ szerkesztés] A Japán- (Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedzsu-szigeten emelkedik. A Sárga-tenger melléke domvidék, illetve síkság. Éghajlat [ szerkesztés] Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális.