31 15:34 Alföldi Róbert díszpolgár lett a XIII. kerületben 2019. 31 15:02 Alföldi Róbert lett a XIII. kerület idei díszpolgára 2019. 31 12:28 Lehet-e egyszerre a kötcsei piknikre járni és Alföldi Róberttel szelfizni? 2019. 30 10:07 Hernádi Judit: Nem vetkőzöm 2019. 24 09:44 Muszáj lenne valahogy közelednünk 2019. 09 15:17 Operett is lesz a Városmajori Színházi Szemlén! 2019. 27 06:14
Péterfy Bori és Alföldi Róbert Fotó: Mészáros Csaba A rendező nem akar szpojlerezni, de annyit sikerül kihúzni belőle, hogy az előadás azzal indul, hogy a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház színészei feljöttek az Átriumba egy közös beszélgetésre a pesti színészekkel. A drámaivá váló helyzetben mindenki ráönti a fájdalmait és gyanakvásait a másikra, a többség nem tudja megérteni a kisebbséget, a kisebbség nem tudja tolerálni azt, hogy a többség nem érti. Egy ponton aztán a történet átszalad a jövőbe, amikor is Alföldi Róbert már elvesztette a munkáját, de megtér, és örökbe fogad öt-hat fiatal vajdasági színészt, mint saját gyerekeit. Velük együtt létrehozza a Magyar Újjászületés Pártját, ami kimondottan az elszakított területek visszacsatolásáért küzd. És hol van még a vége! A trianoni csata - alcíme szerint: díszelőadás, részekre szakítva - szombati premierjére már nem sok jegy maradt, de másnap és a hónap végén, valamint áprilisban több alkalommal játsszák az Átriumban, lásd itt.
Ezek bonyolult, kívülről pedig valósan megítélhetetlen helyzetek. A saját életemben próbálok hű maradni valamiféle normalitáshoz. Nagy kérdés, hogy lehet-e romantikusan elvárni másoktól, hogy eszerint válasszanak. Jobban lehet tőle aludni, persze a dolgok nem ilyen egyszerűek, nem fekete-fehérek. Alföldi Róbert, Nagyabonyi Emese a Mefisztó című előadásban – fotó © Lakatos Péter – Csatlakoztál Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti 99 Mozgalmához. Milyen ígéretet látsz benne? – Szeretnék egy olyan országban élni, ahol a politika szolgálat, és nem akarja meghatározni az életem minden pillanatát – lásd legutóbb a propagandatörvény megszavazása. Szeretnék egy olyan országban élni, ahol nem foglalkozom a politikusokkal, és a politikusok sem foglalkoznak velem. A 99 Mozgalom megpróbál szakmai alapon visszanyúlni ahhoz, hogyan kell egy országot vezetni, nem pedig Messiásként gondolkodik róla. Szerző: Szentgyörgyi Rita Jegyet itt tudnak váltani.
Az előadást 1 óra 50 percben, szünet nélkül játsszuk. Fotók: 1600_179A1194: Urbán András és Alföldi Róbert a Mefisztó próbáján – fotó © Lakatos Péter 1600_179A1232: Alföldi Róbert a Mefisztó próbáján – fotó © Lakatos Péter 1200_179A1455: Tornyi Ildikó, Huzella Júlia, Alföldi Róbert, Nagyabonyi Emese a Mefisztó című előadásban – fotó © Lakatos Péter 1600_179A1288: Alföldi Róbert a Mefisztó című előadásban – fotó © Lakatos Péter t_179A1346: Alföldi Róbert és Hartai Petra a Mefisztó című előadásban – fotó © Lakatos Péter
Az identitás szerintem ugyanolyan belső ügy, mint a szerelem, a hit, a hazaszeretet. A hazaszeretet sem arról szól, hogy részegen üvöltök és sokkal különbnek tartom magam másoknál. Az az én legbenső origóm. Elvehetetlen. Jól bevált hatalmi módszer, hogy a másik személyiségét, integritását az identitásán keresztül próbálják ellehetetleníteni. És ehhez még olyan törvényeket is tudnak kreálni, mint amilyen a melegellenes pedofiltörvény. Az elmúlt években minden fel lett használva a jelenlegi hatalom szolgálatában. Kipécéznek egy "másodrendű" embercsoportot, amelyet lehet utálni. A magyar társadalom lényegét tekintve nagyon magára lett hagyva az elmúlt évtizedekben, nagyon frusztrált, a frusztrált embereknek pedig kell valami, amitől különbnek érezhetik magukat bárkinél. És a hatalom ezzel manipulál. Bizonyos időszakonként kijelöli a társadalom egy-egy csoportját, amelyikhez képest különbnek érezheted magad. Fideszesként különb vagyok a nem fideszeseknél, heteroként a melegeknél, gazdagként a szegényeknél, magyarként a magyar romáknál.
Péterfy Bori – aki Dora Martin színésznőt, egy besúgó színészt és a tábornokot is alakítja többek között – úgy véli: az előadás alkotófolyamata során megélt szabadság rendkívül inspiráló volt. "Nagy élmény volt újra úgy dolgozni, ahogy régen az Arvisurában, aztán a Krétakörben. Hogy ennyire a színész felelőssége, milyen lesz a színpadon eltöltött idő. Nem egy megírt szöveget kell megtölteni élettel, hanem gyakorlatilag az egész színpadi jelenlétet ki lehetett találni. Ez a szabadság rendkívül inspiráló volt. " Urbán András rendező, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója úgy véli: a legigazabb, legvéresebb értelemben kabarét láthat a közönség az Átriumban, amiben a szabad gondolkodás, a szabad beszéd a műfaj harsány, szórakoztató stílusát felhasználva jelenik meg. Nem rejti véka alá azt sem, hogy bizonyos kispolgári rétegek bizonyos színpadi helyzeteket provokatívnak élhetnek meg. "Minden jelenség kritizálható, kritikailag is megfogalmazható. Egy dologhoz nem férhet kétség: hogy mindig az áldozat oldalán állunk" – véli Urbán.
Tavaly Budapesten átlagosan 3 százalékkal, míg a nagyobb vidéki városokban több mint 6 százalékkal emelkedtek az albérletárak - közölte az Otthon Centrum ingatlanközvetítő az MTI-vel saját kutatása alapján. Az Otthon Centrum mérése szerint a fővárosban a téglalakások lakbérének átlaga 172 ezer forint volt, míg vidéken ez az érték már átlépte a 100 ezer forintos határt. Az árak jövőbeni alakulásáról szólva Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője kiemelte, hogy idén januárban a tavalyi árszinten történnek a bérbeadások, de Budapesten és vidéken is inkább emelkedő lakbér kilátásokra lehet számítani 2022-ben. A főváros esetében már most jól látszik, hogy főleg a belső városrészek iránt nőtt az érdeklődés, ami a bérleti díjakat is felfelé mozdíthatja. Albérletárak budapest 2012.html. A szakember a közleményben részletezte, hogy a fővárosban a téglalakások albérleti ára az egyszobás lakásoknál átlagosan 108 ezer, a kétszobásoknál 159 ezer, a háromszobásoknál 193 ezer forint volt. A budai kerületekben a bérleti díj átlagosan 189 ezer forintnál állt meg 2021-ben.
A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek, mint az albérletárak is, eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz – csakúgy, mint a már közismert Big Mac Index. A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban. Budapesti albérletpiac 2017 - Ingatlanműhely. A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót. A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát. Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót. Fontos lenne idejekorán elkezdeni a megtakarítást Habár sok esetben az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak.
Amellett, hogy Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, és csaknem egymillió ember küzd meg hónapról hónapra az egekbe szökött albérletárakkal, 2018 végén majdnem 4 ezer önkormányzati bérlakás állt üresen Budapesten – derítette ki a Az összesen 3909 üresen álló önkormányzati lakás majdnem a duplája a hét évvel korábbinak, ugyanis a 2011-ben közölt számok összesítése szerint 2235 lakást nem hasznosítottak a fővárosban. A 2018. Albérletárak budapest 2018. végi adatok alapján tehát a fővárosi bérlakások csaknem tíz százaléka nincs bérbe adva különböző indokok – főként azok lakhatásra alkalmatlan állapota – miatt. Lapunk tavaly év végén fordult közérdekű adatigényléssel Budapest 23 kerületéhez, illetve a fővárosi önkormányzathoz a bérlakásállományuk adatait kérve. Az adatok összesítése után kiderült, hogy a legtöbb bérlakása – több mint 6 ezer – a XIII. kerületnek van, egyben ez a városrész az, amelyik a legjobban gazdálkodik az ingatlanokkal, ugyanis az összes lakást hasznosítják. A legrosszabb gazdálkodás pedig a VIII.