Számuk 1 mm 3 vérben 150–350 ezer. A véralvadásban van fontos szerepük. Véralvadás A véralvadás természetes körülmények között az érfalsérülésekor következik be. A sérült szövetekből kiszabaduló anyagok hatására, a vérlemezkék közreműködésével a vérplazma egyes fehérjéi átalakulnak, a seb környékén kocsonyás állagú alvadékot hoznak létre, ami elzárja a sérülést, megakadályozza a vér elfolyását. Egészséges ember kicsöppenő vére 5-6 perc alatt megalvad. Apróbb erek sérülése esetén a seb vérzése hamarabb (2-3 perc alatt) abbamarad, mert ilyenkor az erek is összehúzódnak, ami tovább csökkenti a vérzés lehetőségét. A véralvadás mikroszkópos felvételen A vér és a vérképző szervek egészsége Ha a vér alvadását megakadályozzuk és üvegedényben, például mérőhengerben állni hagyjuk, egy idő után a sejtek leülepednek. Az edény alján piros réteg különül el, fölötte marad az átlátszó vérplazma. Pontosabb mérésekkel meghatározható, hogy a vér térfogatának átlagosan 55%-a vérplazma. Ennek 90%-a víz, a többi a benne oldott anyag.
Vérplazma A vér a kötőszövetek közé tartozik. Különleges sajátsága, hogy sejt közötti állománya, a vérplazma folyékony, nem tartalmaz kötőszöveti rostokat. A vérplazma átlátszó, sárgás színű folyadék, főképp víz alkotja. Oldott állapotban különböző ionokat (nátrium, kálium, kalcium, klorid, foszfát stb. ), kis molekulájú szerves tápanyagokat (cukrot, aminosavakat), fehérjéket, anyagcseretermékeket szállít. A felnőtt emberek vérének mennyisége átlagosan 5 liter. A vér mikroszkópos képe Vörösvérsejtek A vér sejtes elemei a csontok szivacsos állományában található vörös csontvelőből származnak. A vörösvérsejtek fánkhoz hasonló alakúak. A legapróbb sejtjeink közé tartoznak (átmérőjük mindössze 0, 007 milliméter). Számuk hatalmas: egy mm 3 vérben átlagosan 5 millió. Érésük során, még a vörös csontvelőben elvesztik sejtmagjukat, ezért vörösvértesteknek is nevezik őket. Élettartamuk átlagosan 4 hónap, és mivel sejtmagjuk nincs, osztódni nem tudnak. Számuk a vérben mégis állandó, mert pusztulásuk ütemében folyamatosan pótlódnak a vörös csontvelőből.
Segíts te is a kibővítésében!
Oka lehet a vérlemezkék számának csökkenése vagy működési zavara. Az is előfordul, hogy a vérplazmából hiányzik valamelyik anyag, amelyik az alvadáshoz szükséges. Vérzékenységet idézhet elő ezenkívül a K-vitamin hiánya, a májsejtek károsodása, valamint bizonyos fertőzések és mérgezések is. A legtöbb vérzékeny beteg csak mások véréből kivont hatóanyagok rendszeres adagolásával kezelhető. Fokozott véralvadási hajlam esetén az érrendszeren belül következik be a véralvadás, és így vérrög képződik. Ez a trombózis. A kialakuló vérrög nehezíti a vér áramlását vagy el is zárhatja az adott érszakaszt. A véradás – életmentés. Balesetet szenvedett, operált emberek vérveszteségének pótlásán túl a vér egyes alkotóit elkülönítve is fölhasználják a gyógyításra, és sokféle gyógyszer is készül belőle.
PETTKÓ-SZANDTNER TIBOR Pettkó-Szandtner Tibor (a továbbiakban) munkásságának vázlatos ismertetését Dr. E. Freilinghaus, szobrának avatásakor elhangzott beszéde alapján idézem. 1886. június 20-án született Bazinban, Pozsony megyében, földbirtokos fiaként. Gyermekkorától kezdve leginkább a lovak között lehetett megtalálni. Apai őse, Szandtner, 1526-ban evangélikus reformátorként Németországból Magyarországra költözött. Anyai családját, Pettkót, 1421-ben Zsigmond király nemesi rangra emelte, és egy Trencsén melletti birtokot adományozott neki. Miután elvégezte a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolát, úr a királyi magyar méneskarhoz jelentkezett, egy olyan állami lótenyésztési intézményhez, amely az állami lótenyésztési intézeteket kezelte, és itt szolgált sok éven át. Egy lovasvilág hőse: Pettkó-Szandtner Tibor | Lovasok.hu. 1925-ben tanfolyamot végzett a hannoveri német lovasiskola fogathajtó szakán, és rendkívül sikeres hajtó lett belőle, akit magyar módon befogott arab és lipicai fogataival Drezdában, Berlinben, és Aachenben is viharosan ünnepeltek.
A lóállomány akkoriban 141 arab telivérből, 444 arab fajtából (ma Shagya-arab) állt - majdnem négyszerese volt az arab telivér állományának - és 195 lipicaiból, összesen 780 lóból állt. Elsőként Bábolnán éltem át azt a ménesszemlét, amelyet a főistállómester vezetett. Minden egyes mént, kancát és csikót megszemléltek. Meglepő volt számomra Bábolnán az anyakancák spártai takarmányozása és szigorúan kemény tartása - télen is -, a bőrük alatt egy gramm zsír nem volt, így tökéletesítették az arab nemességet és az arab szikárságot. Meglepő volt valamennyi fajta valamennyi lovának pompás, szabad jármódja. Pettkó-Szandtner Tibor (Domonkos Béla 1992.) - Bábolnai Helytörténeti Baráti Kör. Később részt vehettem ménesszemléken Kisbéren és Mezőhegyesen is. Itt az nyűgözött le, hogy milyen következetességgel szorította vissza a magyar főistállómester a túl sok angol telivér befolyását. Minden törzsménesben és országos lótenyésztési egységben robusztus arab méneket állított be. úr vezetése alatt Bábolna a szakértő kartársak véleménye szerint úgy az arab telivér, mint az arab fajta tenyésztésében történetének minőségileg legmagasabb szintjét érte el.
Tibor bácsi mióta csak az eszét tudta, el nem múló rajongást érzett a lovak iránt, és ez mindennel így volt, ami csak ehhez a nemes állathoz kapcsolódott. Korán elhatározta, hogy életét nekik szenteli. A legnagyobb gyönyörűséggel töltötte el a hintók, postakocsik, vagy fiákerek látványa, de egy puritán parasztszekeret is órákig tudott csodálni. Gyermekkora legkedvesebb lovát Sanyinak hívták. Az első elemit Pozsonyban, a Konvent utcai evangélikus iskolában kezdte meg. Pettkó-szandtner tibor lovas szakképző iskola és k - Gyakori kérdések. A tanulás nem kifejezetten kötötte le, sosem érezte jól magát a négy fal között, itt is csak legkedvesebb társai érdekelték. A város minden lovát, fogatát kívülről fújta. Mikor könyvet vásárolt, csakis legkedvesebb állatával foglalkozó írást vett a kezébe. A harmadik osztályt járta, mikor decemberben difteritis betegség döntötte le lábáról, amely magas lázzal járt. Az orvosok már lemondtak életéről, de édesanyja szeretetének és kitartásának köszönhetően átvészelte betegségét. A mama "hál Istennek", nagy csodálója volt a Kneipp-féle módszernek, mellyel megmentette a gyermek Tibor életét.
A bábolnai "kaszinó" Pettkó-Szandtner termében látható festmény a mesterről Igaz, felettébb jól érezte magát Brassó városában, de a koncertek, az oláhokkal és szászokkal való verekedések, vagy a kirándulások között tanulmányaira ritkán szakított időt. Emil bácsi tanácsára, annak érdekében, hogy feljavítsa jegyeit, és hogy erősödjön az akkor még vézna fiú, megismételtette vele a negyedik osztályt. Éppen az ellenkezőjét érte el ezzel a pedagógiai intézkedéssel, még több időt töltött Tibor a szórakozással, bukott is év végén, igaz 182 centiméteresre "cseperedett". Minek okán egy idő után tanárainál eljátszotta jóhírét, így a következő tanévet a saját érdekében Déván, az állami főreál gimnáziumban folytatta. 1906-ban rövid időre a keszthelyi Georgikon diákja lett, míg a méneskarhoz való meghívását meg nem kapta. 1906 december 31-én vonult be próbaszolgálatra a debreceni méntelepre mint hadapród, ahol megismerkedett gróf Esterházy Pállal is. Alig hogy megérkezett a kálvinista Rómába, néhány nap elteltével a budapesti Állatorvosi Főiskola méneskari tanfolyamára vezényelték át.
A szinte pótolhatatlan, 150 éves arab telivér állományt a kommunista magyar kormányzat ideológiai elvakultságból szabályszerűen "likvidálta". A régi magyar állományból csak a 221 KUHAYLAN ZAID élte túl a dúlást, amelyet Lengyelországon keresztül mentettek meg, és a kitűnő lengyel törzsméntől, AMURATH SAHIB-tól vemhesen hozták haza. Később nagyon sikeres leánya, a 25. AMURATH SAHIB is hazajött. A Németországba evakuált arab fajta lovak egy részét a német és lengyel lótenyésztők megóvták az amerikai hadsereg által már elrendelt szérumhaláltól. Később ezek képezték a mai Shagya-arab tenyésztés kiinduló alapját. A Németországban és Svédországban eltöltött keserű menekült évek után úr-nak Mohamed Taher pasa telefonon felajánlotta az egyiptomi Kafr-Farouk királyi arab ménes vezetését (Farouk király elűzése után a ménes az El-Zahraa nevet kapta). Ott idegenben, idegen nyelvű és idegen gondolkodásmódú környezetben élete legnehezebb feladata várta. A ménest alapjaitól átszervezte a vértisztaságról és egészséges fölnevelésről kialakított alapelvei szerint.
Pettkó-Szandtner Tibor (a továbbiakban) munkásságának vázlatos ismertetését Dr. E. Freilinghaus, szobrának avatásakor elhangzott beszéde alapján idézem. 1886. június 20-án született Bazinban, Pozsony megyében, földbirtokos fiaként. Gyermekkorától kezdve leginkább a lovak között lehetett megtalálni. Apai őse, Szandtner, 1526-ban evangélikus reformátorként Németországból Magyarországra költözött. Anyai családját, Pettkót, 1421-ben Zsigmond király nemesi rangra emelte, és egy Trencsén melletti birtokot adományozott neki. Miután elvégezte a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskolát, úr a királyi magyar méneskarhoz jelentkezett, egy olyan állami lótenyésztési intézményhez, amely az állami lótenyésztési intézeteket kezelte, és itt szolgált sok éven át. 1925-ben tanfolyamot végzett a hannoveri német lovasiskola fogathajtó szakán, és rendkívül sikeres hajtó lett belőle, akit magyar módon befogott arab és lipicai fogataival Drezdában, Berlinben, és Aachenben is viharosan ünnepeltek. 1931-ben megnyerte a «BAD EMS-AACHEN»-i nagy maratoni hajtóversenyt.