Ajtó típus: Borovi fenyő beltéri ajtó Alapár*: 45, 100. - Ft + ÁFA -tól Alapméretek: 75 x 210, 90 x 210, 100 x 210 cm Extrák: üvegezés Színválaszték: 18 színben rendelhető Fenyő beltéri ajtó árak A borovi fenyő beltéri ajtó típusai: natúr, utólag szerelhető tokkal natúr, pallótokkal festett, utólag szerelhető tokkal festett, pallótokkal A borovi fenyő beltéri ajtólap jellemzői: Anyaga: Hossztoldott borovi fenyő Tok:A tok, fix 12 cm-es pallótok, vagy utólag szerelhető tok. Vasalat: Euro-Elzett MIDI 7 normál kulcsos bevéső zár, A fix tokkal készülő termékeknél Otlav 16-os becsavarható, az utólagosan beépíthető termékeknél Otlav 14-es dimenziósan állítható 4 csapos ajtópánt, Hoppe eloxált alumínium kilincs Gumitömítés: Az utólagosan beépíthető termékek esetében a tokban körbefutó egysoros Dipro K5286 TPE Felületkezelés: Minden termék natúr és felületkezelt változatban is megvásárolható! Ajtószín: Milesi színskála alapján lazúrfestett kivitelben is. Borovi fenyő beltéri ajtó típusok: E4 típus E42 típus E6 típus E61 típus F6 típus F61 típus H8 típus M4 típus M5 típus M52 típus M7 típus M8 típus N2 típus N3 típus V10 típus V101 típus V4 típus V41 típus V6 típus V61 típus V62 típus V8 típus V81 típus V82 típus V83 típus V84 típus Borovi fenyő beltéri ajtó referenciakép * Fontos megjegyzés!
Kis kiterjedésük és rossz megújuló képességük miatt veszélyeztetett társulások. Fentieknek megfelelően Magyarországon egyaránt megtalálhatók * a mészkedvelő (Erico–Pinetea): o Kőszegi-hegység: kelet-alpi erdeifenyves (Chamaebuxo–Pinetum erdőtársulás), o zalai erdeifenyves (Lino flavae – Pinetum erdőtársulás) és * a mészkerülő tű- és lomblevelű elegyes erdőkben (Pino–Quercetalia erdőtársulás). A borovi fenyő pionír fafaj, amely igen kedvezőtlen körülmények között is megélni, de más fás növények könnyen kiszorítják a jobb termőhelyekről, ezért erdőt csak a más fafajok számára már túlságosan kedvezőtlen területeken – jellemzően a tajgán – alkot. Mivel a száraz, sekély talajú területeken is megél, ezért az akác és a feketefenyő mellett nagy szerepe volt a 19-20. század fordulóján kezdett alföldi homokfásításban azokon a területeken, ahol az erdőirtások és a mocsarak lecsapolása miatt a talaj elvékonyodott vagy teljesen eltűnt. A borovi fenyő vizes termőhelyeken nem nő. Az erősen szennyezett levegőt rosszul tűri; az ipari körzetekben állományai pusztulnak.
Kérge a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, színe szürkésbarna, a fa magasabb részein vékonyabb, vöröses, esetenként narancsos. Az idős példányok kérge nagy lapos táblákra repedezik. A borovi fenyő koronája fiatalon kúpos, majd később ellaposodik, ernyőszerűvé válik. Tűlevelei kettesével nőnek a törpehajtásokon, tövüket közös hártya burkolja. Sűrű, kemény, 5–7 centiméteres legtöbbször jól láthatóan csavarodott leveleinek keresztmetszete félhold alakú, kissé lapos. A kékeszöld levelek csúcsa hegyes, a szélük fűrészes. A borovi fenyő virágzata toboz. A porzós sárga, a termős fiatalon zöld, majd ahogy a tobozpikkelyek elfásodnak, fokozatosan megbarnul. Alakja tojásdad, 2, 5–7 cm hosszú, 3, 5 cm széles. Magjai szárnyasak, sok sziklevéllel csíráznak. Az erdei fenyő életmódja, élőhelye: A borovi fenyő eurázsiai–boreális flóraterületen klimaxfaj, attól délre alárendelt szerepet játszik. A kavicsos és a homokos talajon épp úgy megél, mint a tőzeglápokban, a sziklás hegyoldalakon, meredek folyópartokon és más szélsőséges élőhelyeken.