Összefoglaló Karinthy Frigyes válogatott verseinek és novelláinak gyűjteménye a kiadó diákkönyvtár-sorozatában jelent meg, a kötet a középiskolás, érettségire készülő diákokat célozza meg. Ám ami a tartalmát illeti, a könyv túlmutat a középiskolai Karinthy-anyagon, sőt szándékosan az író kevésbé ismert és ritkábban tanított műveit helyezi előtérbe. Karinthy frigyes novellái a 2. Bár a kötetben helyet kapott néhány klasszikus, valószínűleg minden irodalmi szöveggyűjteményben megtalálható mű, mint pl. az "Előszó" és az "Üzenet a palackban" című versek, valamint az "Én és Énke" című novella, a könyv nagyobbik részéből Karinthy kevésbé ismert oldalát ismerhetjük meg. A Beck András által szerkesztett kötet nyújt némi ízelítőt Karinthy "komoly" művészetéből is. Ahogy az utószóból is kiderül, a szerkesztő szándékosan leginkább az 1930-as évek szabad verseiből és az 1910-as évek novelláiból válogatott. A kötetben szereplő versek többsége meglehetősen hosszú, szabadon áradó mű, amelyekben Karinthy sokszor mindenféle központozást mellőz.
Nyugat 1911. 19. szám Figyelő Novellák. Singer és Wolfner kiadása. 1911. Évente egy sereg könyv jelenik meg a magyar könyvpiacon ezzel a jelmondattal: "Magyart a magyarnak". Belátjuk, ez inkább a könyvkiadók mottója, másat ajánlanánk mégis: e könyveknek és íróiknak is jobban megfelelőt: "Az én csigaházam az én váram". Úgy bizony: csigaház, nem tágasabb és nem erősebb falú épület, amelyben ezek az urak az ─ írjuk csak le bátran ─ életnek háttal fordulva, a megelégedettségnek és gondatlanságnak enyhe világításában, az alkotásnak, nagyot és újat akarásnak minden értékkiváltó láza nélkül dolgoznak. Karinthy Frigyes novellái – Wikiforrás. Folyamatosan és bőségesen jön betű betű után, szó szóra és ők valami büszke és ferde önérzettel zúdítják át a novellapatakot a cenzúrázatlanság zsilipjén: igazolni tudnak minden sort. Vadásztárca jött ki: magam is testestül-lelkestül vadászember vagyok; dzsentri-história: ihol a címeres családi gyűrű az ujjamon; fantázia kell: itt ülök az asztalomnál és minden magasabb szempont, nemesebb tendencia kerékkötőjéből szabadon követem jófajta szivarom bodor füstjét: mi ez, ha nem fantázia!?...
Egyiket sem fejezte be, de szerzett magának annyi ismeretet, hogy idővel írótársai között ő tudott legtöbbet a modern természettudományról, s a maga korában ama kevesekhez tartozott, akiknél nem vált ketté az irodalmi-művészeti-történelmi műveltség meg a matematikai, természettudományi műveltség. Egyetemista korában már benne él az irodalmi életben. Kosztolányi Dezső és Füst Milán ez időtől fogva mindvégig a legjobb barátja. A magyar felvilágosodás forradalmi hagyományait idéző nagy költemény, a Martinovics már ebben a korszakban keletkezik. Karinthy frigyes novellái a pdf. Húszéves korára ugyanolyan érett költő, mint barátai, de még sokáig nem jelentkezik verseivel. Egyelőre újságíró lesz… és az is marad mindhalálig. De készül már diákkori emlékeinek kitűnő novella- és karcolatgyűjteménye, a Tanár úr kérem. De lassan készül. Előbb egy sajátos műfajjal jelentkezik: az irodalmi paródiával. Az Így írtok ti egy csapásra híressé teszi. Ezekben a parodizált versekben és prózákban találó kritikát mond az egyes költők és írók stílusáról, módszereiről.
És csakugyan, ez a mi minden bizonyosságunk s mért hazudjunk életre harmóniákat! És csakugyan, hol is szülessék itt harmónia, e súlyos, komor egy szólamból, amelynek csak ritmusa, dinamikája van! És most a könyvről, milyen ritmusa, dinamikája! Szavai oly együtt rohanók, mint a fegyversorból egyszerre kilökött golyók. Dacos, fagyos, katonás kérlelhetetlenség mozgatja kemény, pompás sorait, amelyek mintha folyton egy elhangozott » előre « után rohannának. Karinthy Frigyes: Jelbeszéd 1-2. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) - antikvarium.hu. Veszett, gyönyörű roham, amelyben nincs megállás s amelyet csak a végtelenbe zuhanás, vagy fellendülés fejezhet be méltón. Kegyetlen kezű s nemes szándékú ember könyve s az előbbit nem bocsájtják meg neki azok, akik az utóbbit nem tudják értékelni. Ne csodálkozzanak majd, ha még kegyetlenebb kezű lesz, amint hogy mi sem fogunk meglepődni szándékainak következetesen növekvő nemességén.
"Nem egyszerű értékhullámzás, gazdasági epizód ez. Korszellem ez, ennek a gyalázatos századnak a lelke és vallása – ennek a századnak, melynél embertelenebb nem volt még soha, ennek a századnak, mely önmagában és másokban a föld piszkát és sarát többre becsülte, mint az embert […]" Írta ezt Karinthy az I. világháborút értékelve, s még mi minden következett ezután…A kötet egyik leghatásosabb írása a Mese hároméves kisfiúknak című. Karinthy saját gyermekének mesél egy olyan világról, amelyik az utópiák szintjén értékelhető csak, pedig olyan egyszerűen megvalósítható/megélhető volna… A felütés önmagában alkalmas arra, hogy az olvasóban érzelmeket ébresszen, magunk előtt látjuk a kisfiút, aki játékfegyverekkel játssza azt, amit a valóság körülötte mutat. De az apai kérés egyértelmű. Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel . Novellák – Wikiforrás. "Tedd félre a kis önműködő gépfegyvereket, kicsi fiam és a szürke hadi-autót és a katonákat és a negyvenkettes ágyút – vigyázz, ne akadj bele a drótakadályba, amivel telehálóztad a szobát, gyere ide, apuka mesélni szeretne.
eretem a bátorságot, még a metafizikában is és minden absztrakcióban - a bátorságot, mely az értelem "elért eredményeivel" nem elégszik meg: mert nem ismeri el a módszer jogosultságát, s a koordinátákat fel tudja állítani tetszés szerint. - Ezt Karinthy mondja egy figyelőjében, s a legnagyobb indokoltsággal akkor mondhatná, ha saját magáról írna, aminthogy valószínűleg mondaná is, ha valamelyik szépirodalmi lap elég bátor volna a koordinátákat például úgy állítani fel, hogy ki-ki a maga műveiről írjon kritikát, vagy ismertetést, ami bizonyos megválogatott mértékkel nagyszerű szenzációkat is hozhatna. Karinthy frigyes novellái a son. Ez a bátorság legsajátosabb vonása s egyéni ízt adó ereje a Karinthy írásművészetének. S helytelenül mondjuk bátorságnak, és ha annak mondjuk, magyarázni kell: a tiszta szemű és korlátlan látású gyermek bátorsága ez, öntudatlan és naiv, az egyéniség mélyéből bontakozó, mely megnyilvánulásában kétszeres súllyal kelti a bátorság hatását: imponáló és elragadó. A művésznek (kénytelen vagyok rövidség kedvéért ezt a vonatkozásaiban és használataiban annyira megnyomorított szót használni), a művésznek a bátorsága ez, mely az örök gyermekiség akadályt nem ismerő szabadságával és korlátlan fantáziájával túllát az ismereteken és igazságokon, az "emberi értelem függvényein", egy végtelenül egyszerű, csodálkozó vagy nyugodt gesztussal világokat fog át és dimenziókat teremt, s ha boldog ihletségben felgyúl, a végtelenbe vész, s ha földi bánatoktól és sorsoktól elborul, az élet legmélyét könnyezi.