Az új cél 2026-ra 11 milliárd. Fotó: Shutterstock " Lévén, hogy megújuló erőműveink és hőszolgáltatási tevékenységünk erősen kitett az időjárási viszonyoknak is, ezért mi célul egy középérték, vagy ún. medián EBITDA elérését tűzzük ki, amely adott eszközállománnyal átlagos időjárási és piaci viszonyok mellett elérhető " – emelte ki Kovács Domonkos, az Alteo vezérigazgató helyettese a megfogalmazott célszám ismertetése kapcsán. 2019-ben az volt a célkitűzés, hogy az Alteo maradjon növekedési sztori, és tartsa meg az osztalékfizetés szintjét. Ezzel szemben most úgy látják, hogy középtávon akár jelentősen is emelhető az egy részvényre jutó osztalék az ambiciózus növekedési tervek veszélyeztetése nélkül. A tőkepiacon az Alteo 2024-ig szerette volna elérni, hogy bekerüljön a BUX-indexbe, ezt is sikerült-már 2021-ben teljesíteni. Új célként fogalmazta meg a vállalat az ESG minősítés elérését, ezzel kapcsolatban el is indult a minősítés egy független nemzetközi cég által. Alteo osztalék 2019 3. Úgy láttuk, hogy a 2019-es céljainkat időarányosan nagyon jól teljesítettük, illetve egy részüket teljes egészében megvalósítottuk, ezért jött el az ideje egy stratégiai felülvizsgálatnak – mondta ifj.
Részvényenként 24 forintos osztalékról is határozat született: ez 50 százalékkal magasabb érték, mint a 2019-es szám, miután tavaly – a világjárvány okozta bizonytalanságokra tekintettel – az ALTEO nem fizetett osztalékot. A pandémia sem a cég fő profittermelő tevékenységeinek dinamikáját nem volt képes visszafogni, sem a korábban elhatározott fejlesztéseket felülírni: a társaság tovább bővítette gázmotoros és megújuló energiatermelő kapacitásait, megerősítve helyzetét az ország legnagyobb szabályozási központjai között, illetőleg elindította az e-mobilitás, valamint a menetrendezési szolgáltatás üzletágakat. Tavaly októberben pedig immár második alkalommal bocsátott ki sikeresen kötvényeket a jegybanki Növekedési Kötvényprogram keretében, amelyért utóbb BÉT Legek díjat is kiérdemelt. ALTEO: 59 százalékos növekedés, de elmarad az osztalékfizetés - Napi.hu. "Minden nehezítő körülmény dacára is nagyszerű évet zártunk, és ebből adódóan nem volt akadálya a megemelt osztalékfizetésnek; ugyanakkor továbbra is növekedési sztorinak tekintjük az ALTEO-t, amelyben az osztalékot is az expanziós céloknak rendeljük alá" – fogalmazott ifj.
Letartóztatást indítványozott a Fővárosi Főügyészség azzal az 57 éves férfival szemben, aki pár nappal ezelőtt megölte Lazsányi Lászlót, az MTK és a Csepel volt futballistáját egy Nánási úti apartmanházban. A meggyilkolt férfi Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő apósa volt. A volt futballistát az albérlője szúrta halálra. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre közölte, hogy szökés, elrejtőzés, valamint az eljárásban való jelenlétének biztosítása érdekében indítványozták a minősített emberöléssel meggyanúsított férfi letartóztatását. Kérdésünkre azt mondta, hogy a gyanúsított részletes vallomást tett a kihallgatása során. Azt mondta, hogy szerinte a sértett jogosulatlanul tartózkodott a lakásban. Elismerte, hogy szúrt felé, de azt állította, hogy nem akart mély sebet okozni neki. – mondta a szóvivő. A férfi bűncselekménye tíztől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bizonyítottság esetén. És bejelentett lakcíme és munkahelye nincs, ez pedig szintén indokolttá tette a letartóztatását.
Lazsányi László volt NBI-es labdarúgó az óbudai késelés áldozata, erősítette meg a hírt az MTK Baráti Kör Facebook-oldal. Korábban a Blikk szúrta ki, hogy Dunai Ede szintén Facebookon közölte, hogy a Csepel egykori labdarúgója hunyt el a késelésben pénteken, ám az író később törölte bejegyzését. Az RTL Híradó szombati riportjából kiderült: a focistát főbérlője szúrta halálra, úgy tudják, pénzügyi vita vezetett a gyilkossághoz. A 66 éves áldozatot még megpróbálták a mentők újraéleszteni, de nem jártak sikerrel. Az 57 éves gyanúsítottat a helyszínen elfogták a rendőrök. Kihallgatásán beismerte a gyilkosságot, kezdeményezték a letartóztatását. Lazsányi László Deutsch Tamás feleségének, Deutsch-Lazsányi Erikának, az MTK ritmikus sportgimnasztikai szakosztályelnökének az édesapja. Szombat este közösségi oldalán az alábbi bejegyzést tette közzé: The post Deutsch Tamás apósa az óbudai késelés áldozata first appeared on.
© Technológia: Deutsch Tamás apósa, Lazsányi László volt az a 66 éves férfi, akit pénteken este halálosan megkéselt Óbudán, a III. kerületben az albérlője. Szombat este még csak annyit lehetett tudni, hogy egy ismert fideszes politikus apósa volt a gyilkosság áldozata, ezt az RTL Klub közölte. Ezzel párhuzamosan a Tények ismertette, hogy az áldozat ismert focista volt a 80-as években. Késő este a Blikk szúrta ki ifjabb Dunai Ede író – id. Dunai Ede egykori labdarúgó fia – bejegyzését, amelyben ő már meg is nevezte, hogy Lazsányi László az áldozat. Lazsányi pedig Deutsch Tamás feleségének, Deutsch-Lazsányi Erikának, az MTK ritmikus sportgimnasztika szakosztálya elnökének az édesapja. Dunai Ede a bejegyzést később eltávolította, viszont szombat este Deutsch-Lazsányi Erika is közölte a Facebookon a szomorú hírt. Azóta pedig a oldalán is megerősítették, hogy Lazsányi László valóban meghalt pénteken. A honlap szerint Lazsányi László – akinek beceneve "Lazsa" volt – többszörös ifjúsági válogatott volt, a BVSC csapatában nevelkedett Törőcsik Andrással és Fekete Lászlóval együtt.
Általánosságban, a KSH legfrissebb, februári adatai szerint egy év alatt több mint 11 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, ez pedig tovább növekedhet, ami – emelte ki Éder Tamás – egyfelől a fogyasztás csökkenéséhez vezethet, másfelől pedig visszatérhet az úgynevezett termékdualizálódás, vagyis az, hogy kettéválik a fogyasztás: lesz, aki a prémium termékeket keresi, de a 2008-as válság után újból megnő az olcsó, sokszor helyettesítő termékek szerepe is, újból megjelennek a lényegesen alacsonyabb önköltségen előállított, silány minőségű feltétek, a rudacskák és pálcikák a polcokon. Egy másik következmény pedig az olcsó tömegtermékek importjának erősödése lehet a szakember szerint: "sokat dolgoztunk az elmúlt években a patriotizmuson, de egy ilyen helyzetben ez gyengülni tud, ami szintén jelentős kockázat". A hazai termékekről beszélt a sajtótájékoztatón Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2020-hoz hasonlóan most is felmérte a magyar termékek arányát a hazai kiskereskedelemben.
A lista alján a vaj, a sajt, a sonka és a joghurt szerepel, a sonkánál a termékek 39, a joghurtoknál pedig mindössze a termékek 16, 67 százalékát állították elő Magyarországon. Mindez rámutat a magyar élelmiszerágazat nagy problémájára is: amíg az alapanyagokat itt forgalmazzák, a magasabb hozzáadott értékű termékek külföldi forrásból érkeznek.