25 év után változtatnak a helyesírási szabályokon, az új könyv valószínűleg jövőre jelenik meg, jelenleg a oldalon érhető el. Ami addig egy szó volt, kettő lesz, és fordítva, kötőjelek jönnek-mennek, ami pedig rövid volt, az hosszú lesz… A helyesírást illik tudni és illik megtanulni. Sőt, a helyesírást nem elég egyszer megtanulni, ugyanis rendszeresen változik. A legújabb szabályokon most dolgozik egy bizottság, amely valószínűleg az év végére készíti el az új szótárt. Változik például a kötőjel-használat. Valószínűleg egybe kell majd írni olyan szavakat, amelyek most kötőjelesek – mondta a nyelvi bizottság elnöke, Nyomárkai István. Egy példa: az Achilles ín szakadás jelenleg három szó. A bizottság tárgyalt arról, hogy az ín és a szakadás közé tegyenek-e kötőjelet, de végül nem tesznek. Árbóc vagy arbocentre.asso.fr. A kötőjel-változás befolyásolja majd például a földrajzi nevek írását is. A változtatásokkal a köznyelvi beszédet is próbálják követni. Módosul például az óvoda írása, mivel mindkét ó-t hosszúnak ejtjük, így írni is valószínűleg így kell majd.
Ha jól emlékszem valaha Párizsban is hasonló koncepció mentén jelölték a kerületeket, de mára ott is felhagytak ezzel. Bár mint írtam Budapest nem érintett, a Margitsziget kerületek fölé emelése óta szinte bármilyen variáció elképzelhető, remélhetőleg nem lesz szükség a szabály visszaváltoztatására. Egyébiránt a szabálykönyvben is írják, hogy egyes rendszerekben a jelölések eltérhetnek, így szakmai munkákban továbbra is lehet ragaszkodni a római számokhoz. Árbóc utca Két egyszerű közszavunk helyesírása is megváltozott: az árboc és bura szavakat eztán hosszú magánhangzóval kell írni, helyesen tehát árbóc és búra lesz. Búra utca ugyan nincs (Tiszabúra sem), de Árbóc utcánk van a XIII. kerületben. Könyv: Magyar helyesírás (Takács Gábor). Ennek az utcának a nevét majd meg kell változtatni, ahogy korábban tették például a Columbus utcával, amiből Kolumbusz lett pár éve. Kérdés, hogy ha egyáltalán sor kerül erre a változtatásra, a lakcímkártyák cseréjének költségeit ki viseli? Postai címzés 1971-ben Budapestre címzett képeslap - még irányítószám nélkül (forrás: Hungaricana) A legkevésbé jelentős változás, hogy kikerült a helyesírási ajánlásból a postai címzés.
Az indoklás szerint a címzés mintáját a posta írhatja elő, s ennek több változata is létezik, amiket nem lehet szabálykönyvbe foglalni. Itt alighanem arról van szó, hogy az irányítószámok intézményét a Magyar Posta 1973-ban vezette be, s ez az akkori viszonyok közt nagy változást jelentett. Nem csak azért, mert mindenkinek meg kellett tanulnia a saját irányítószámát, és ki kellett keresnie ebben az internet előtti világban a címzettét, hanem azért is, mert a gépi feldolgozás egységes címzésmintát követelt, és a fejekben akkoriban még egy elég változatos rendszer élt - Budapest esetében például még sokkal inkább címződtek a levelek Kispestre vagy Nagytéténybe, mint Budapest XIX. vagy XXII. Árbóc vagy arbor networks. kerületébe. Csak az én feltételezésem, hogy az ügy jelentősége megkívánta, hogy minél több fórumon foglalkozzanak vele, ezért - akár önként, akár a posta kérésére - az irányítószámok bevezetése után tíz évvel megjelent szabálykönyvbe még érdemes volt belerakni a címzésmintákat. Ma már a címzés és az irányítószám használata elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy már ne helyesírási szabályként tekintsünk rá.
Főtitkárok, elnökök, uralkodók vasutazásai hangszigetelt különvonatokon, zárt telefonhálózattal, világvevő rádióval, lángossal és körömpörkölttel. Szigorúan ellenőrzött kormányszerelvények divatbemutatóval egybekötött hétvégéje a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Hargita, Ezüst Nyíl, Árpád és Nohab - kezdő és haladó vasútrajongók minden valószínűség szerint összedörzsölték kormos kezüket, amikor hírét vették a "Füsti" (ahogy a beavatottak a Magyar Vasúttörténeti Parkot becézik) vonatparádéjénak. Rákosi kísért a Hargitán A Hargita motorvonat Klikk a képre! 1944-ben gyártott a Ganz gyár három négyrészes dízel motorvonatot a Magyar Államvasutak megrendelésére a Budapest-Sepsiszentgyörgy vonalra. A háború alatt a félkész vonatokat Ausztriába hurcolták, a hazatérés után a három "Hargita" motorvonatból egy szerelvény kormányzati vonatként állt szolgálatba, a Rákosi Mátyás által is jócskán koptatott bársonyhuzatos ülésekről minden bizonnyal szívmelengető érzés lehetett a százhússzal elsuhanó aranyló, szövetkezetesített búzamezők látványa.
Kádár vonat - Ezüst Nyíl belső tér - YouTube
Horváth Ede a vezetőmérnökével felkereste Kádár Jánost és felajánlotta, hogy a Horthyéktól örökölt, elöregedett kormányzati vonat helyett a Vagongyár készít egy új kormányzati vonatot. A vezérigazgató először felajánlotta, hogy a vonatot ajándékba adja gyár, de ezt Kádár nem fogadta el. Végül valamelyik minisztérium kifizette, hogy mennyit, arra utaló feljegyzést nem találtam. Kádárnak az volt a kérése, hogy legyen rajta egy különszoba, ahol sakkozni, kártyázni lehet és két kijárata legyen. Ez el is készült 16 fő részére. Ezüst nyíl A vonaton volt még konyha, fürdőszoba, zuhanyozó, 2 és 4 fős hálórész is. Amikor a vonat, a hozzátartozó kormányzati előfutó, felvezető szerelvénnyel együtt, elkészült, az egyik szakember hiányolta, hogy az elején nincs vörös csillag. Horváth Ede megnyugtatta: "Az öreg személyes kívánsága szerint nem került az elejére vörös csillag! " A kormányzati vonatot, valószínűleg a színe miatt, " Ezüst nyíl"- nak nevezték el. Akkoriban úgy ment, hogy este elindultak vele az ország vezetői és reggelre megérkeztek a kívánt helyre (Prága, Varsó, Berlin, Bécs, Belgrád, vagy Várna), nem zavarta őket senki.