Gratis Nemzetközi űrállomás Online A tervek szerint vasárnap délután éri el a Nemzetközi Űrállomást a szombat este elindult SpaceX űrhajó. A magyar idő szerint szombat esti indulás után viszonylag unalmas órák Dragon Crew űrhajó utasaira, már amennyire az "unalmas" kifejezés ebben a szövegkörnyezetben értelmezhető. Bob Behnken és Doug Hurley űrruhájukat levéve különféle teszteket hajtottak végre a rendszeren és pihentek. A menetrend alapján a következő fontos esemény vasárnap, magyar idő szerint 16:29-kor következik majd be, ekkor dokkol a Crew Dragon űrhajó a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az összekapcsolódás után két és fél órával léphetnek majd át az asztronauták az űrállomás fedélzetére. Nemzetközi űrállomás live messenger. Az eseményt a NASA alább beágyazott élő közvetítésében követheti. Ha kipróbálná a böngészőjében, milyen manuálisan levezérelni a dokkolást, ebben a szimulátorban beülhet Elon Musk űrhajójába és dokkolhat a Nemzetközi Űrállomáshoz. A SpaceX Demo-2 misszió történelmi fontosságáról itt olvashat. Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Különleges fényjelenséget figyeltek meg a Nemzetközi Űrállomásról – írja a Live Science. A kékes, villámszerű fénycsóva egy zivatarfelhőből áramlott felfelé. A hasonló sugarakat, az úgynevezett kék nyalábokat a földről nehéz észrevenni, hiszen a kialakulásukhoz szükséges elektromos kisülés a felhők túlsó oldalán történik. Az űrből ugyanakkor a kutatók képesek észlelni a jelenségeket. A most bemutatott fényt 2019 februárjában észlelték az űrállomás műszerei a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Nauru felett. Először öt intenzív, 10-20 milliszekundumos kék villanásra lettek figyelmesek, majd következett a keskeny kúp formában érkező kék nyaláb. Ide fog becsapódni a Földbe a nyugalmazott ISS » Hello Xiaomi. A fényjelenség a 10-50 kilométeres magasságban húzódó sztratoszféráig ért. Hasonló jelenségek akkor alakulnak ki, amikor a felhők felső, pozitív töltöttségű részei interakcióba lépnek a levegő és a felhő között lévő negatív határral. Az ellentétes töltések rövid kiegyenlítődése statikus elektromosságot idéz elő. A kék nyalábot kísérő fények közül négy UV-kibocsátással járt, ezek a szakértők szerint gyűrűlidércek voltak.
A jövőben kereskedelmi űrállomások építését tervezi a NASA, amelyeket az emberek meglátogathatnak, ott élhetnek és dolgozhatnak. Többek között az Amazon-alapító Jeff Bezos űrcégét, a Blue Origint is megbízták egy saját űrállomás fejlesztésével, ez a hírek szerint az Orbital Reef nevet fogja viselni. Az űrállomás megépítésére mintegy 130 millió dollárt (41, 8 milliárd forint) kapott a NASA-tól a 2000-ben alapított űr-magáncég.
Már megijedtem, hogy benyalod a NAS(H)A (óhéberül megtévesztést jelent) CGI propagandáját, de az utolsó mondatodnál megnyugodtam. Most pedig megyek ki lemosni a kertben lévő fákról a nappal kiszórt Chemtrailt, csak előtte beveszek a sok szúnyog ellen valami homeopátiás bogyót. Lassan kezdek kifogyni belőle, nem tudtok Grabovoj számot hozzá? Jajj basszus nekem az az utolsó mondat ki is maradt, sőt, minden ami a linkek után következett. Így már full gagyi az előző kommentemben a poén... Én először a kommentekbe szoktam beleolvasni, majd utána jön a cikk, szóval nekem nagyot ütött. Számolj magadnak: [link] Szerencsére nincs széttrolkodva. [ Szerkesztve] Silεncε (őstag) "Orálisan elégítsen ki egy bögyös, fiatal kazah lány a buszon = 94384049673" - ilyen nincs valakinek, csak mondjuk dél-koreai/japánban? "God's in his heaven. All's right with the world" - NERV Uzsito (csendes tag) Háhát erre rászaladtál nyitott szájjal Úgy tűnik egy irányba gondolkodtunk. -Aaaapaaa... Nemzetközi űrállomás live stream. má van a karácsony?! -Igen, itt van.
Fotó: Maga a történet olvasva egyáltalán nem tűnik összetettnek, azonban, ha a sorok közé nézünk, már így is megláthatjuk, hogy itt bizonyára nem egy "egyszerű" űrbéli küldetésről van szó, hanem jórészt egy magára hagyott fiú belső utazásáról, aki a világűrben elsősorban saját magát keresi. Út a csillagokba videa. James Gray Az éjszaka urai ( We Own the Night, 2007), a Két szerető ( Two Lovers, 2008) és a Z: Az elveszett város ( The Lost City of Z, 2016) című filmjeivel újra és újra bizonyította számomra, hogy sajátos világlátással rendelkező és látásmóddal alkotó rendező, aki képes igen mélyen belelátni az emberekbe, s képes mozgóképeiben egyedi hangon, mégis pontosan visszaadni mindazt, amit az emberi lények bensőjében talál. Ennek újabb ékes példája az Ad Astra, amely tulajdonképpen egyetlenegy férfi személyes drámája. Egy olyan férfié, aki az édesapjától való elszakadás következtében a többi emberhez és úgy általában az egész világhoz való kapcsolódás lehetőségét is elvesztette. Ezt a férfit a kétségtelenül piszok tehetséges Brad Pitt alakítja, aki mondhatni egymaga viszi a hátán az egész filmet – és nem azért, vagyis nem csak azért, mert ő a film legkiemelkedőbb pontja.
Vagy pontosabban szólva: fel akar tetetni velünk. Vajon egyedül vagyunk az univerzumban? Vajon méltók vagyunk arra, hogy megvessük a lábunkat a Holdon, a Marson vagy bárhol máshol a világűrben? Mi határoz meg bennünket? Hogyan válhatunk más, jobb, vagy egyáltalán: boldog emberré? E filozófiai mélységű dilemmák, illetve a mozgóképi megvalósítás bennem a 2001: Űrödüsszeiá t ( 2001: A Space Odyssey, 1968) és a Csillagok határán -t ( High Life, 2018) idézték fel, vagyis azt a két filmet, amely könnyedén párba állítható az Ad Astrá val – James Gray melankolikus, sci-fi köntösbe bújtatott drámájával, amely, akárcsak Stanley Kubrick mesterműve és Claire Denis szerzői filmje, az űrutazás ürügyén lételméleti kérdéseket boncolgat és valójában magát az embert veszi górcső alá. Ad Astra - Út a csillagokba teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Látni kell, mert letaglózó képi és hangzásvilágú alkotás. Nem egy pörgős és fordulatokban gazdag sci-fi, hanem egy meditatív, erős atmoszférájú dráma, mely az űr és az emberi lélek sötétjét is megnyitja előttünk, végső soron pedig mégis azt üzeni: talán van remény.
A bevezetőben már említett Fermi-paradoxon lényege a következő: ha feltételezzük, hogy számos fejlett földön kívüli civilizáció létezik a galaxisban, hogyan lehetséges az, hogy még semmilyen bizonyítékot (legyen az idegen űrszonda, űrjármű, vagy rádióadás) nem találtunk velük kapcsolatban? Erre számos lehetséges magyarázat létezik, de mi most egyet ragadunk ki: feltehetőleg olyan távok, fényévek (vagy kis túlzással fény-eonok) választanak el tőlük, hogy esély sincs arra, hogy érzékeljük a jelenlétüket. Ahhoz viszont, hogy ezeket a rettentő távolságokat áthidaljuk, teljesen újfajta megközelítés szükséges: el kell felejtenünk a ma technológiáját, és a holnap megoldásaira kell építkeznünk ahhoz, hogy új, eddig ismeretlen világokat fedezhessünk fel. De jelenleg még a Marsra történő emberi utazás is szinte megoldhatatlan problémák elé állítja a kutatókat, pedig a vörös bolygó kozmikus léptékkel gyakorlatilag ajtószomszédja a kék bolygónak. Ad Astra - Út a csillagokba (12E) - hivatalos szinkronizált előzetes - YouTube. Mégis, akkor mi lehet a megoldás? Fontos megjegyezni, hogy bár sok hollywoodi szuperprodukcióban láthatunk embereket, akik minden különösebb probléma nélkül utazgatnak bolygók, vagy épp csillagrendszerek között, a valóságban ennél azért picit bonyolultabb a helyzet, ugyanis van itt két olyan tényezőnk, amely bekavar ebbe: a fizika és a biológia törvényei.