Nem példátlan a sztorija, a fejlett nyugati társadalmak jelensége ez: a túlságosan kényelmes családi burokból, a mamahotelből kilépni képtelen huszonévesek problémájáról van szó, ez a Pán Péter-szindróma, vagy másik nevén kapunyitási pánik. Peter esetében a helyzetet az is bonyolítja kissé, hogy szülei a legkevésbé sem kapacitálják az elindulásra, sőt, ahogy ez a történet elején kiderül, szeretnék őt örökre aranyos kisgyereknek látni. Egy pokolian sikerült családi ünnep után Peter ideiglenesen átköltözik üzleti úton lévő bátyja lakásába. Itt készíti videóüzeneteit egy távol élő barátjának, akitől sosem kap rájuk választ, s így kénytelen lesz egyedül megbirkózni kételyeivel, megoldásokat találni önmagának feltett kérdéseire. Az öt szekvenciából álló előadásban így arányosan, jó ritmusban helyezkednek el a színházi nevelési foglalkozások. Ezek a foglalkozások pedig – bár irányítanak – nem sulykolják a helyes megoldásokat, inkább vitát kezdeményeznek. Persze nem könnyű úgy tizenéveseknek szánt TIE foglalkozásról írni, hogy az ember kizárólag felnőttek társaságában néz végig egy ilyen típusú előadást, valószínűleg egészen más oldalról közelítünk az egyes problémák felé, és másképp is viselkedünk egy ilyen szituációban.
Február 6-án délután a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban nyílt lehetőségem, hogy egy kicsit újra gyerek legyek, és megtekinthessem a Pán Péter című darabot. Az Elveszett Fiúkról, kalózokról, Wendyről, Pán Péterről és Csingilingről szóló történetet, nem hiszem, hogy sokaknak be kellene mutatnom, hiszen mindnyájunk gyerekkorának egyik legvarázslatosabb Disney meséje. Ha valaki csupán a Disney meséből ismeri a történetet, de mégis úgy dönt, hogy ellátogat az előadásra, azok hamar észre fognak venni egy jelentősebb különbséget: a történet korábbról indul, így választ kapunk Pán Péter múltjára. Ez a kis kitekintő azonban képes teljesen megváltoztatni a történet hangulatát és magának a karakternek a megítélését. Talán az előadás egyik legnagyobb pozitívumai közé sorolnám ezt a háttér-információt tartalmazó jelenetet. A másik legszembetűnőbb jelenség a modern referenciák léte. A szemfüles nézők nem csak a Karib-tenger kalózai filmre, de a Gyűrűk Urára is találhatnak a darabban utalásokat, sőt ez utóbbiból szó szerinti idézeteket vélhetünk felfedezni, ha elég figyelmesek vagyunk.
De a korábbi játék most komolyra fordul, az eddig megszokottól eltérően az indián törzsfőnök azt mondja, csak akkor engedi el őket, ha megmondják, hol van a lánya. A gyerekek kétségbeesnek, hiszen nem is ismerik a lányt. A máglyahalál várja őket. Eközben a sellők kigúnyolják Wendyt, aki hálóingben van és egy "lány". Wendy és Pán Péter majdnem összevesznek, amikor megjelenik Hook és Tigrisliliom. Pán Péter egy cselhez folyamodva kiszabadítja az indián törzsfőnök lányát, összecsap Hook-kal és ismét csatát nyer, Hook visszavonul. A kalózvezér rájön, hogy Csingiling Wendy iránt táplált féltékenységét felhasználva Pán Péter közelébe tud kerülni. Eközben a tündérek, az embergyerekek és az indiánok elszívják a békepipát. Kiderül, hogy a szigeten lévő tündérgyerekek már nem emlékeznek, hogy volt-e anyukájuk és ha igen, milyen volt. Először John és Mike sem akarnak hazamenni, de Wendy emlékezteti őket édesanyjuk szeretetére és ekkor sírva akarnk indulni haza. A tündérek is velük akarnak menni, Wendy biztatja őket, hogy a szüleik biztosan örülnének nekik is.
Az új társulat így részben olyan fiataloknak kínált lehetőséget, mint az akkor kezdő Keveházi Krisztina, Nyári Levente, akik azóta már a Magyar Állami Operaház szólistái, ám mellettük felléptek a neves kiválóságok: Wolf Katalin, Szakály György, Pongor Ildikó, Sárközi Gyula. Mára ez a balettcsoport önálló társulattá vált. 2006 márciusában a Tavaszi Fesztiválon mutatták be a Bogármesét, Lázár Ervin és Lázár Zsófia új meséjét, ami azóta folyamatosan hatalmas siker mindenhol. A Madách Musical Tánciskola tanáraiból "4 for One" néven kreatív csoport alakult, ők rendeznek és koreografálnak: Jurányi Patrick, Kovács Zsolt, Kováts Gergely Csanád és Sárközi Gyula alkotják a négyeket. A produkciók zenéjét Tallér Zsófia és Falty Csaba szerzi. Az alkotógárda munkáját ezúttal Larion Oscar arcmester fantasztikus sminkjei egészítik ki. Munkája a Pán Péter karakterei esetében igazán fontos. Kovács Zsolt Hook kapitányt táncolja, Kováts Gergely Csanád a címszerepben látható, ám a sminkek úgy elvarázsolják őket, hogy nem ismerhetők fel, olyan, mintha filmekből lépnének elő.
És még ő hívja fel a 30 éves fiát, hogy gyereknapra ad pénz vegyek valamit, a többi testvérem meg lehúzza folyton (de ez most más téma, mindkettőnk családja elcseszett). Négy opció látszik kirajzolódni. Odaköltözünk, de abba anyagilag és idegileg is belerokkanunk. Életünket és vérünket mária terézia. Támogatjuk távolról, ami sokkal több pénz. Vagy próbáljuk segíteni őket azzal, hogy segítünk megértetni velük, hogy hogyan osszák be a pénzt, de nem próbálkoznak. Vagy hagyjuk őket, de abba lehet belehalnak és minket furdal majd a lelkiismeret.
nekem ki kellett húzni a fogamat 3 nap közepes fájás után, amit nem lehet menteni és húzásra ítéltem amőgyis, de csak a többi kezelés után akartam kihúzatni, kb 1 hónap múlva. a Dr. tornő 3 fele vágta a fogamat és 5 perc alatt kiszedte, pedig az egyik gyökér nagy és görbe volt. még ő is meglepődött pozitívan. Szamuely Tibor (népbiztos) – Wikidézet. egyáltalán nem fáj, de alig tudok enni vmit, mert ugye ne menjem bele, ne rohadjon bele. ne erőlködjek, óvatosan fújjam az orrom meg napi 4x fogmosás. lesz még egy húzás, szal fél év fogatlanság után meg jöhet az implantátum 9 millió forintért. mindenki döntse el, h ez most pozitív v negatív. azért vettem magamnak egy karórát, h feldobjam magam. túl sok pozitívumot én se tudok mondani, mert tényleg nincs.
Utóbbi időben bőven megfért itt a boomer szülők által okozott traumák kibeszélése. Eljutottam arra a pontra, hogy nem tudom már mit tegyek. Nem az én szüleim, hanem páromé, de hasonlóan érint mindkettőnket, ha őt nem rosszabbul. Van apuka. Igazi kádárista gyármunkás, aki sose akarta semmire vinni életében. Szigorú anyuka fia (nagymama azóta meghalt), aki folyamatosan irányította az életét. Sokszor visszatérő mondat, hogy ő régen minden fizetését odaadta az anyjának, lánya miért nem. Az volt az élete elképzelése, hogy az egész család együtt fog élni a nagy vidéki házban és mindenki hazaadja a fizetését és lesz miből élni, mert segítjük egymást. Életem apadó ere – Wikiforrás. Aztán elsőnek anyja, majd bátyja halt meg és ezt azóta se tudja feldolgozni. Anyuka mentálisan sérült. Csúnya ezt mondani, de tényleg a környék bolondja. Gyógyszerfüggő rokkantnyugdíjas. Heti pár napot néhány órában dolgozik egy csomagoló gyárban. Állapotából kiindulva nem érti meg a világot. Nincs semmi tartás benne, csak azt szeretné ha eltartanák őt és párom azért tisztelje és segítse, mert az anyja, de a megszülésén kívül sokat nem tud felmutatni.
Amelyik fantát akar vagy amelyik kólát? Miért fontos ez? A (politikai + pénzügyi) elit mindig is irányítani akarta a társadalmat, ezt tudta a kereszténységgel, most a liberalizmussal teszi. Elméletben azt teszi mindenki amit akar - azonban 10 éves trendeket figyelve egyre több embernek anti depresszáns, altató (US+EU stat), egyre több a boldogtalan ember - holott mindenki azt teszi amit akar, egyre kevesebb a boldog pár, a boldog és elégedett ember. Tehát a kérdés:lehet - e az emberket irányítani a vágyak alapján? Lehet, és teszik is, lásd Trump megválasztása, Brexit megtörténése, stb. Vitam et sanguinem – Wikiszótár. Nem lehet, hogy a sok ember, valami öntudatlan scriptet követ, és elég determinisztikus az egész társadalom működése? Javasolt irodalom: Mark Fischer - Kapitalista realizmus Harari- Homo Deus Javasolt dokumentumfilm:
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Akármilyen csúnya életet szerző: Ady Endre Egymás után magamra hagynak, Kik sokallják az életemet. Kakas-szó előtt megtagadnak Esküdöző Pétereim S életemmel ártok magamnak. De élek és mégiscsak élek S megdicsőülni nem akarok S egy akármilyen csúnya élet Reménysége bús agyamat Elönti gőgjével a vérnek. Akárhogyan, de el nem múlni, Akárhogyan, de létezni még, Inkább feledten megfakulni, Mint egy ragyogó, szép Halál Dicsőséges karjába hullni. Mások ilyenkor megátkozzák Anyjuknak méhét és az eget S életük minden átélt rosszát, De én sikoltva, evoé, Óh, Élet, ragaszkodom hozzád.
A XXI. században az emberiség elé új akadály gördült. A teljesen atomizált társadalmak közlekedésükben is megnyilvánuló válságtüneteket mutatnak. A földeket, falvakatz és városokat egyre több és egyre szélesebb aszfaltsávok szabdalják fel. Az egymástól elválasztott emberek és emberi közösségek a létmérgezés száguldó acélketreceivel kerültek szembe. Az autó létmérgezése többkomponensű. Egyrészt a közvetlen fizikai tulajdonságaival értékes területet vesz el. A használatához burkolt utakra van szükség, amelyek egyrészt rontanak a városok nyári hőmérsékletén, másrészt az utcák két oldalát, a kereszteződések négy sarkát gyakran áthatolhatatlan, vagy legalábbis idő tekintetében jóval kevésbé hatékonnyá teszik a kulturáltan közlekedők számára. A mindent elárasztó autótömeg a sokkal hatékonyabb és környezetbarátabb tömegközlekedés effektivitását is csökkenti, a kisebb eszközökkel, vagy gyalogosan közlekedőkét pedig közvetlen életveszélybe sodorja. Az autók nem használata is veszélyes az életünkre, hiszen az utak és parkolók (na meg annak híjján az útpadkák és egyéb "megoldások") akkor is ott vannak, ha éppen egyetlen autósbűnöző sem tanyázik ott.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Kardok, puskák és lópaták, Tobzódjatok csak összevissza, Várja a föld és boldog is, Mikor izgult vérünket issza. Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk És boldogak, hogy sokat érünk. A mi vérünk, a mi vérünk Ma minden, ma minden. Boldogak vagyunk, hogy ma vagyunk. Élet, mely rossz láz és nyomor, Groteszk semmijében mit adhat? Te, szent, föllázadt indulat, Halálodig maradj meg önmagadnak S csúf életnél szép kirohanás Mennyivel élőbb, jobb és szentebb: Ma elszántságok kedvesebbek S ha élünk, nem élünk, Boldogak Vagyunk, hogy ma vagyunk.