Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy weboldalunk látogatottságáról információkat gyűjtsünk. Kérjük, olvassa el az Adatkezelési tájékoztató cookie-k használatáról szóló részét, amelyben részletes információkat találhat az általunk használt cookie-król valamint azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön elfogadja, hogy weboldalunkon cookie-kat használunk.
Cikkszám: 111-VP225 630 Ft 6 db raktáron Cikkszám: 111-VP220 580 Ft Jelenleg nem rendelhető Cikkszám: 111-VP215 400 Ft Cikkszám: 111-VP120 340 Ft 3 db raktáron Cikkszám: 111-VP125 440 Ft 10 db raktáron Cikkszám: 111-VP130 520 Ft Cikkszám: 111-AE100 295 Ft Cikkszám: 111-VP300 270 Ft 5 db raktáron Cikkszám: 111-VP306 735 Ft 2 db raktáron Cikkszám: 111-VP115 260 Ft Előrendelhető (ár változhat) Cikkszám: 4 db raktáron Cikkszám: 111-VP310 730 Ft 635 Ft 3 db raktáron
Cikkszám: AFON-492182 Hűségpont (vásárlás után): 9 1 090 Ft 870 Ft A választott opciók feláraival növelt ár! Várható szállítási idő: 3 munkanap (2022. április 12., kedd) További információk a termékről: Ez a koszorú, vagy kopogtató alap 3mm-es rétegelt lemezből készült. Dekorfestékkel is festheted, de ajánluk anyaggal történő bevonását is, amivel teljesen más hatást érhetsz el. Díszíthető alapok, koszorúk Kreatív alapanyagok. Könnyedén átfúrható anyag, de a felrakást damillal is könnyen meg lehet oldani. Anyaga: f a Átmérő: 25 cm Származási hely: Magyarország Vásárlói vélemények: Kérdések és válaszok:
Díszíthető alapok, koszorúk Kreatív alapanyagok
Átmérő Átmérő: Átmérő:
Ehhez déltájban áztatják az erjesztőanyagot, este szitálják a lisztet és kovászolnak, hajnali 2–3 óra körül dagasztanak, 5 körül vetik be a kemencébe a kenyereket és két órán át sütik. A házi kenyérkészítés női munka, presztízskérdés. A dagasztást már nem bíró öregek a kemence fűtésében, a bevetésben kapnak szerepet. A kenyérhez fűződő hiedelmek és mágikus eljárások még a 20. sz. Korompainé szalacsi rácz mária a bihari házikenyér by TFSZ - Issuu. -i Európában is elevenen éltek. Ezek keletkezésében a legfontosabb tényezők a következők: a kenyér alapvető táplálék volt; mint ilyen lett a termékenység, a bőség szimbóluma, az agrármágia eszköze, áldozati étel stb. A kenyérélesztési eljárások sikere nagymértékben függött a nem mindig biztosítható külső körülményektől. Ezért részint mágikus eljárások is társultak a kenyérkészítés műveletéhez, részint kialakult a kenyér megronthatóságába vetett hit. A siker biztosítása érdekében és a rontást elhárítandó, a kenyérsütéshez számtalan hiedelem jellegű előírás és tilalom járult. A hiedelemanyag meglehetősen egyöntetű egész Európában, és fő vonásaiban régtől fogva nyomon követhető.
A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre. Pásztorok készítették a gomolyát juhtejből.
produkál elsősorban. Így az erjesztett kenyér ismeretének ellenére is a lepénykenyér sokfelé: a Kárpátokban, a Balkán-félszigeten és É-Európában a parasztság mindennapi kenyere a 20. sz. -ig. A lepénykenyér újkori magyar elnevezései közül legrégebbi a velencei olaszból (fogaccia, panis focarius, 'hamuban sült lepénykenyér') délszláv közvetítéssel kölcsönzött pogácsa szó. Megjelenése (1395 körül adatolt) azonban nem kormeghatározó az ételtípus tekintetében, amely a korabeli termelésre, gabonafeldolgozásra vonatkozó ismereteink, valamint archeológiai és etnológiai párhuzamok indirekt bizonysága szerint a honfoglaló magyarság kultúrájába már valószínűleg beletartozott. Forrásaink a lepénykenyeret a 16. -ban még kenyér nek is nevezték. A lepénykenyérnél újabb erjesztett kenyér fogyasztásának jelentősebb kiterjedése nálunk a 16. -ra esik, s ezzel párhuzamosan indul mind a kétféle tészta következetes nyelvi megkülönböztetése, mind a lepénykenyér táplálkozásbeli jelentőségének fokozatos csökkenése.