Irinyi János, a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója születésének 200. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezést az Irinyi-laktanya parkjában. A laktanyában megtartott ünnepségen részt vett az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD) parancsnoki állománya, az MH BHD Szállítózászlóalj, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (MH 1. HTHE) és az MH Katonai Közlekedési Központ (MH KKK) katonái, valamint az Irinyi János Baráti Kör tagjai. Dankó Katalin zászlós, a szállítózászlóalj logisztikai századának vezénylőzászlósa köszöntő szavaiban méltatta Irinyi János kiemelkedő életútját, munkásságát, majd kitért a laktanya történetére is. A laktanya az 50-es évektől viseli a világhírű feltaláló nevét, azóta számos alakulat telesített itt szolgálatot. Jelenleg szállító-, javító-, tűzszerész- és az őket kiszolgáló logisztikus állomány végzi itt feladatait az MH KKK, az MH 1. HTHE, valamint az MH BHD alárendeltségében. Az ünnepi beszédet követően a laktanya udvarán található kopjafánál koszorút helyezett el Mudra József ezredes, az MH BHD parancsnokhelyettese, Varga István őrnagy, a szállítózászlóalj parancsnokhelyettese, Kürti Dezső alezredes, az MH 1.
Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született Albison. Kémiai tanulmányait a bécsi Politechnikumban folytatta. Itt fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, hosszas kísérletezés után és 1836-ban szabadalmaztatta. Ezután eladta találmányát és az érte kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, Berlinbe és Hoffenheimbe. A kémia elméletéről írt könyvet 1838-ban Berlinben, amely kifejezetten a savakkal foglalkozott. Publikált a szikes talajok javításáról. Az első gyufagyár alapítása is az ő nevéhez fűződik 1839-ben Pesten. 1848-49-es szabadságharcban Kossuth megbízta őt a puskaporgyártás és ágyúöntés irányításával. Börtönben ült a szabadságharc bukása után. Szabadulása után csak a tudománynak élt. Ő volt az új személetű kémia első hazai hirdetője. 1895. december 17-én halt meg Vértesen.
Irinyi János magyar vegyész, a robbanásmentes és zajtalan gyufa, és a számológép feltalálója. 1817. május 17. -én született Nagylétán. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd jogot tanult a Debreceni Kollégiumban. 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. 1836-ban, Bécsben találta fel és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. Találmányát eladta egy gyufagyárosnak, így a kapott pénzből fedezni tudta későbbi tanulmányait, amit Berlinben folytatott. 1838-ban Berlinben megírta első tudományos értekezését, amelyben a kémia elméleti kérdéseivel, főleg a savelmélettel foglalkozott. 1839-ben hazatért Magyarországra. Itt szembesült azzal a ténnyel, hogy tanárként nem fog munkát találni, ezért gyújtógyárat alapított Budapesten. A gyár fellendült, sikeres volt, naponta félmillió gyufát gyártott. Komoly versenytársa lett annak a bécsi gyárnak, aminek még 1836-ban eladta a gyufa szabadalmát. Versenytársai mindent megtettek, hogy csődbe vigyék, s végül 1848-ban kénytelen volt gyárát bezárni.
Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével.
Nem nevezhetjük biztonságos eszköznek, a korabeli feltalálók is a kénsav kiiktatásán dolgoztak. A század első felében megszületett a dörzsgyufa. Ennek fejét egy olyan elegy alkotta, ami érdes felülethez dörzsölve egy heves robbanás kíséretében meggyulladt. Jutott a forró anyagból mindenhova, számtalan baleset történt, ráadásul elviselhetetlen szag kísérte, több városban be is tiltották árusítását. Adott volt tehát a feladat, amit Irinyi János oldott meg diák korában. "Ebből áll a találmány" Nemesi családban született Erdélyben 1817. május 17-én. A bécsi Politechnikumban tanult kémiát, és itt, az egyik előadáson jött a korszakalkotó felszerelés. Történt ugyanis, hogy egyik professzora, Meissner Pál egy kísérletet mutatott be a hallgatóknak. Meissner többek között az ólom hiperoxidjáról tartott fölolvasást s a barna port kénvirággal dörzsölgette üveg-mozsárban, ígérvén a figyelmes hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyulni. Mikor ez nem történt, nekem hamar eszembe jutott, hogy ha kén helyett foszfort vett volna, ez már régen égne.
A találmány lényege, hogy a veszélyes sárga foszfor helyett vörös foszfort alkalmazott, és nem a gyufa fején, hanem a gyufásdoboz oldalán. A gyufa feje káliumklorátból, kénvirágból (kénporból) és arabgumiból (vagyis akácfa mézgájából) állt, mely egyrészt nem mérgező, másrészt nem gyulladt meg bármilyen felületen, csakis azon, melyet a doboz oldalán képeztek ki. Ezt a szabadalmat felhasználva és tökéletesítve kezdték meg 1845-ben Jönköpingben a Lundström-testvérek annak a tárgynak a gyártását, amit ma gyufának hívunk. Győzelme, ahogy a fentiekből következik, túl lassú volt, évtizedek kellettek még, míg a különféle mérgező és veszélyesen gyúlékony változatokat világszerte kiszorította. Chaplin 1940-ben készült Diktátor c. filmjében, a két "világégető piromániás", Hitler és Mussolini versengését parodizáló jelentben, egyikük a gyufát a másik szobrán gyújtja meg – az eszköz ezek szerint még használatos volt. A biztonsági gyufa Herbert Spencer filozófus szerint az emberiség legnagyobb 19. századi jótéteménye, ami igazolhatatlan, de jellemző, hogy bárhol jelent meg az európai ember, ezt követően a gyufa volt az első, amit átvettek tőle.
A megnyitó egyúttal két performansz bemutatója is, az olasz Laura Rambelli és a román NOIMA csoport performanszát láthatják mindazok, akik a szökőnap délutánjának, koraestéjének programjai közül az Art Quarter Budapestet választják. A kiállítás nem a wittgensteini filozófia katalógusszerű bemutatására vállalkozik, ilyesmit nem is tehetne komoly szándékkal, és nem pusztán a Wittgenstein írásai által inspirált képzőművészeti irányzatokat, mint például a minimalizmus és konceptualizmus óhajtja számba venni. Hanem ötletek, gondolatok, víziók értelmezéseiként és egyúttal kidolgozásaiként tekint önmagára, egy lépésről-lépésre változó, nyelvek és kultúrák dinamikájában alakuló laza összefüggésrendszerre, amely egyaránt kedvet nyújt a wittgensteini szövegek tanulmányozásához, és megmutatja a kortárs képzőművészet elgondolkodtató és örömöt adó játékterét. A kiállítás 2020. február 29 és árpilis 19 között tekinthető meg. Nyitva tartás: kedd - péntek 14:00 - 18:00 Támogatók: BKA Kunst, Österreichisches Kulturforum Budapest, ICR Budapest, Italian Embassy Budapest, Michaela Stock Galerie, 12-14 contemporary / 2020. február 21.
A logika, a nyelv, a képiség és a gondolkodás viszonyrendszerét minden bizonnyal egészen másképpen gondolnánk el a 20. századi bölcselet egyik legnagyobb hatású alakja, Ludwig Wittgenstein nélkül. Wittgenstein – az állandó javító szándék és az életút komoly kitérői miatt is – mindössze egyetlen filozófiai művét jelentette meg, a szó szoros értelmében az első világháború lövészárkaiban íródott fiatalkori opust, a Tractatus Logico-Philosophicust. Az 1918-ban befejezett Tractatus centenáriuma adta az ötletet a kiállítás kurátorának, Denise Parizeknek, hogy egy nemzetközi vándorkiállítás formájában mutassa be a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját, az inspiráció sokrétű és több irányú lehetőségeit. A Magyarországon jól ismert, valamint itt először bemutatkozó nemzetközi alkotókat egyaránt felvonultató tárlat tehát többféle értelemben jár a nyomában a szenvedélyes európaiként aposztrofálható Wittgensteinnek, hiszen a bécsi Wittgenstein Házba szervezett első alkalom után az egykori Monarchia néhány kiállítóterét utazta és utazza be.
Budapesti Olasz Nagykövetség Stefánia út 95. 1143 Budapest tel: +36. 1. 4606-208 fax: +36. 4606. 260 E-mail: Hitelestett e-mail: (elérhetőségeink közül hitelesített e-mail fogadására alkalmas cím) Mutasd a térképen Konzulátus Cím: Jávor u. 4. 1145 Budapest Mutasd a térképet Google Maps-en A Konzulátus vezetője: Roberto TARADDEI tanácsos Telefon +36. 4606-208 Fax: +36. 4606-290 E-mail: Hitelestett e-mail: (elérhetőségeink közül hitelesített e-mail fogadására alkalmas cím) Hitelestett e-mail - útlevél intézéséhez: (elérhetőségeink közül hitelesített e-mail fogadására alkalmas cím) A Konzulátus ügyfélfogadási ideje A COVID-19 vírus miatti veszélyhelyzetből adódóan a Nagykövetség is az emberi erőforrásai átszervezésére kényszerült a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A veszélyhelyzet fennállásáig a konzulátusi szolgáltatások igénybe vételéhez kérjük, írjanak a e-mail címre megjelölve, hogy milyen jellegű szolgáltatást kérnek. Sürgős vészhelyzet esetére fenntartott e-mail cím a hivatal nyitva tartási idején túl:.
Kötelmi jog szerződések megszerkesztése, véleményezése pl.