ITM rend. 4. § (1) bek. ; 7/2006. ) TNM rend. 6. § (2) bek. a) pont; 7/2006. 6/B. §]. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a felújítások, bővítések vonatkozásában nincs változás, tehát ezen építési tevékenységek tekintetében a szigorúbb, de a közel nulla energiaigény követelményeinél némileg megengedőbb energetikai követelményeket kell már betartani. Az Eljárási kódex pár nap csúszással veszi át az enyhített követelményrendszert Az Eljárási kódexben ( 312/2012. rendelet) ugyanis csak 2021. január 6-ától lett hatályos az az előírás, amely szerint ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, akkor ezen épületeknél – 2020. december 31. helyett – az első módosítás szerint 2021. napja utáni használatbavétel esetén kellett megfelelnie a közel nulla követelményeinek [ 312/2012. rend. 77/E. ; 312/2012. 40. § (3) bek. d) pont; 312/2012. § (5) bek. b) pont; 312/2012. 54. § (6) bek. 19. § (4) bekezdés i) pont ib) alpont; 701/2020.
Itt sajnos azonban nem állunk meg, ugyanis Magyarország a fűtés szempontjából is a 10 legpazarlóbb ország között van, ráadásul úgy, hogy a családi házakban élők jelentős hányada a háznak csak egy részét fűti ki a téli időszakban. Életbe lépnek az uniós irányelvek Az Európai Unió sok más egyéb mellett úgy vette fel a küzdelmet ezzel, hogy polgárjait nulla energiaigényű házak építésére ösztönzi: 2016 és 2021 között öt fokozatban szigorítják az új és a felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az utolsó fokozat 2021 január 1-jén lép érvénybe, ugyanis ettől a naptól kezdve az épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket. Mivel a lakóépületek hosszú idő alalett készülnek el, a rendeletbő fakadó következményekkel, az energetikai szempontok fontosságával a most építkezést kezdő, vagy azt fontoló építkezőknek tisztában kell lenniük. Óriási információhiányt tapasztalunk e téren, az építész, épületgépész szakemberek egy része is felkészületlen.
Október közepén országszerte majd 25 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, megdőltnek az évtizedes melegrekordok. Emelkedik a tengerszint, és sosem látott tűzvész tombol a világ több pontján. A klímaváltozás nemcsak kopogtat, hanem már át is lépte a bejárati ajtó küszöbét. Egy új uniós szabályozás miatt ráadásul itthon is mindenkire új szabályok vonatkoznak majd, akár új építésű házba szeretne költözni, akár régi otthonát újítaná fel. Beköszöntött a közel nulla energiaigényű házak korszaka: de egészen pontosan mit is jelent ez? Magyarországon a megtermelt energia körülbelül 40 százalékát a háztartások energiafogyasztásai teszik ki. Ez a szám az Európai Unióban viszont csupán csak 26, 5 százalék. Hiába volt a 90-es években egy időszak, amikor a fűtésből származó kibocsátások csökkentek, ez jellemzően a földgáztüzelésre való áttérésből, nem pedig az épületek energetikai korszerűsítéséből adódott. A világ fejlettebb országaiban a lakossági energiafelhasználást mind technológiai, mind fűtési szempontból mérsékelni próbálják, ugyanis az, hogy az épületeinket hűtjük és fűtjük, nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
Az indonéz vezetés most igyekszik mindenkit meggyőzni arról, hogy nem hagyja magára a süllyedő Jakartát: Bambang Brodjonegoro nemzeti tervezési és fejlesztési miniszter bejelentése szerint 571 billió rúpiából (40 milliárd dollárból) tervezik modernizálni a régi fővárost, amely a hatalmas ország üzleti és gazdasági központja marad a jövőben is. A semmi kozepen dmda. Ez papíron jóval több, mint amennyit eredetileg az új főváros építésére szánnak, de a nemzetközi (továbbá a szűkebb pátriánkból származó) tapasztalatok alapján az ilyen költségek az átadásig dinamikusan nőnek majd. A hatalmas mennyiségű pénzből mindenesetre bővítik és az egész megalopoliszra kiterjesztik a vízvezetékrendszert, új csatornarendszert építenek ki, de a legnagyobb összeg a tömegközlekedés fejlesztésére menne el, elvégre a rettenetes mértékű légszennyezés enyhítése a legsürgetőbb feladatok egyike. Új városok sora A semmibe épített fővárosok száma igencsak jelentős világszerte – akadnak közöttük sikeres és kudarcos próbálkozások is. A közvetlen délkelet-ázsiai régióban például 2006-ban Mianmar (Burma) katonai kormányzata váltott fővárost, és Yangonból (korábban Rangun) egy addig nem létező városba, a fontosabb tartományok határán épült Naypyidawba helyezte át székhelyét.
Ha az indonéz kormányzat nem tud gátat vetni az illegális dzsungelirtásnak és a még kártékonyabb, égetéses típusú termőföldteremtésnek, akkor az új főváros hasonló módon élhetetlen helyszín lesz, mint a korábbi. Süllyedő főváros Tanulságos persze az is, miért is akar új fővárost az indonéz politikai elit. Jakarta az egyik legsűrűbben lakott megaváros (12. a világrangsorban), a népesség hallatlan mértékű felduzzadását nem tudta követni az infrastruktúra fejlődése, a város lakói valósággal belefulladnak a közlekedési dugókba. S ha ez nem lenne elég, Jakarta folyamatosan süllyed. Egy szokatlan metrómegálló, a semmi közepén – morzsaFARM. Évente gigantikus mennyiségű talajvizet szivattyúznak ki a város alól (ami sokak számára az egyetlen ivóvízforrás), ez pedig a talajszint fokozatos süllyedéséhez vezet, így azután már az épületek pincéiből, alsó szintjéről is szivattyúzni kell. Ehhez jönnek a klímaváltozás miatt mind hektikusabb csapadékeloszlásból származó árvizek, amelyek következtében 2050-re a város több mint harmada víz alá kerülhet. Fontos szempont az is, hogy Jáva szigete az úgynevezett pacifikus tűzgyűrű egyik legaktívabb szakaszán fekszik: katasztrofális kitörésekre hajlamos vulkánok egész csoportja található a közvetlen környéken, ráadásul az aktív alábukási zónák és törésvonalak miatt erős földrengések és esetleg emiatt kialakuló cunamik is fenyegetik a lakosságot.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
A programok 14 különböző helyszínen, 3 napon át zajlanak majd, közel 50 kortárs alkotó…
A rém "támadásait" (illetve magát a lényt) sokszor nem is látjuk, csak annyit, hogy Lucia próbálja különböző irányba lövöldözve távol tartani őt. Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy csak a technikai lehetőségek miatt, a vélhetően szűk büdzsé okán, vagy más okból történik ez. Ráadásul sok ilyen jelenet van, és ettől kicsit repetitívvé is válik a film. Feszültség, félelem tehát nincs, a kulcsszó a nyomasztás. A pusztaságot leginkább csak azoknak tudnám ajánlani, aki szeretik a klasszikus, európai művészfilmeket, illetve művész horrorfilmeket. A színészi alakítások elsőrangúak, viszont ugyanezt a rendezésről, és feszültségteremtésről és a félelemkeltésről már nem lehet elmondani. Igazán nyomasztó pszichológiai dráma ez a film, horrornak a rém ellenére sem nevezném. -BadSector- Rendezés - 5. 8 Színészek - 8. 2 Történet - 6. 2 Látvány - 6. 3 Hangulat - 7. 2 6. Erskine Caldwell: Tobacco Road - A semmi közepén (meghosszabbítva: 3138262424) - Vatera.hu. 7 KORREKT A pusztaságot leginkább csak azoknak tudnám ajánlani, aki szeretik a klasszikus, európai művészfilmeket, illetve művész horrorfilmeket.