Ehhez az ún. hungarus-tudathoz hozzájárult, hogy a hivatalos ügyintézés nyelve mindenki számára a latin volt, szintén a latint használták az egyházi alkalmakon és a művelődésben, a mindennapi életben, és az ehhez kapcsolódó közigazgatásban, az egyházközösségekben és az iskolákban is minden kisebbség használhatta anyanyelvét. Gyakorlatilag nem volt különbség ebből a szempontból a magyar és bármely más nyelv között. A nemzetiségek önállósodási törekvései a 18. Központi Statisztikai Hivatal. század végén elsősorban a saját irodalmi nyelvek létrehozását, elfogadtatását és használatát célozták meg, természetesen ezek hivatalossá tételével a többségében kisebbségek lakta területeken. Ez csak a hivatalosan használt latin, illetve a többségi magyar nyelv háttérbeszorításával történhetett volna meg. A nyelvi önállósodási törekvéseket a gazdasági és politikai követelések követték, például a román, a szerb és a szlovák kisebbségek területi autonómiát is el akartak érni, 1848-49-bem, illetve 1861-ben. Részben ezekre a követeléseknek következményeként jött létre a kiegyezés (1867).
Magyarország elkötelezett az országban élő nemzetiségek iránt, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt tíz évben hatszorosára emelkedett a támogatásuk – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten. Soltész Miklós a bolgár Kulturális és Oktatási Központ alapkőletételén úgy fogalmazott: a magyar kormány elkötelezett az egymás mellett élő népek, nemzetek mellett és a békesség mellett, és ezeket az értékeket tovább kell vinni, hiszen ezekben a napokban erre nagy szükség van. Magyarországon élő nemzetiségek. Az államtitkár azt mondta, a magyarországi nemzetiségek között egyedülálló, hogy a bolgárok hosszú távon gondolkodva egy helyen valósítják meg egyházi, oktatási, kulturális és közösségi életüket. Közösségük, bár nem a legnagyobb a magyarországiak közül, összetartása, kultúrája és nyelve őrzése, anyaországi kapcsolatápolása kiemelkedőnek számít – tette hozzá. Hriszto Polendakov, Bulgária magyarországi nagykövete örömét fejezte ki, hogy az épülő központ alapkövét Bulgária nemzeti ünnepén teszik le, és arról beszélt, ez az épület jól mutatja az itteni bolgárok jövőbeni törekvéseit és szándékait, a felépülő központ egy új kezdetet jelent a bolgár közösségnek Magyarországon.
"A magyarországi bolgárok a legjobb példa egy nemzetiség fennmaradására a történelmi atrocitások ellenére" – fogalmazta meg Dr. Muszev Dancso, majd felidézte a nemzetiségi törvények magyar történeti alakulását. A történelmi és jogi szálra rákapcsolódva Dr. Sztáray Péter elmondta, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény óta nagyobb teret kapnak itthon a nemzetiségek, amelyet az ET magyar elnökségének prioritásaként is megfogalmaztak. Ennek lenyomata, hogy közel ötven szakmai-politikai, valamint harminc kulturális rendezvényt szerveztek az elmúlt fél évben, valamint négy nemzeti kisebbségekkel foglalkozó konferenciát tartottak. Emellett az elmúlt tíz évben megnőtt az együttműködés és a kormányzati támogatás ezen a területen, erre ad példát a Pécsi Horvát Színház restaurálása vagy a Nemzetiségi Bizottság létrejötte a Magyar Országgyűlésben. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a nemzetek Európájára helyezte a hangsúlyt, ugyanis ez tudja megőrizni a kultúrát, a nyelvet és az egyházakat a föderális Európával szemben.