Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Atomerőmű - Energiaforrások - Energiapédia. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története [ szerkesztés] Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése [ szerkesztés] Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for RBMK. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából A Leningrádi atomerőmű egyik RBMK-blokkjának reaktorterme Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Közérthetően az atomenergiáról - Paks2. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják.
A neutron lassítását a grafit végzi, a forralóvizes reaktorhoz hasonlóan a víz a reaktorban felforr, és a turbinába jut. Ennek a típusnak nagy hátránya, hogy a hűtőközeg elvesztése esetén sem szűnik meg a maghasadás, így a láncreakció sem áll le, ellentétben a víz moderálású megoldásoknál. Ilyen típusú volt a csernobili tragikus sorsú atomerőmű is. Ma már nem építenek ilyen típusú reaktorokat, éppen a biztonsági hiányosságai miatt. A nyomottvizes atomerőmű hőtermelő egysége tehát az atomreaktor. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. A reaktor belsejében lévő urán-dioxid fűtőanyagban folyik a nukleáris láncreakció. A keletkező hőmennyiséget zárt rendszerben keringő nagynyomású, magas hőmérsékletű víz szállítja el a gőzfejlesztőkbe. Ez a primer kör. A térfogat-kompenzátor feladata a primer köri nyomás fenntartása és szabályozása. A primer köri magas nyomás biztosítja, hogy a hűtővíz víz halmazállapotú maradjon. A gőzfejlesztők mindegyike nagynyomású gőzt állít elő, amely a turbinák tengelyét forgatja, ezáltal a reaktorban termelt hőenergia mozgási energiává alakul át.
Mivel a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Ez megnöveli a karbantartási költségeket a nyomottvizes reaktorhoz képest, viszont a nagyobb hatásfok és az egyszerűbb szerkezet ellensúlyozza ezt.
Az atomerőmű egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termelő üzem. Egyes atomerőművek az áram mellett hőenergiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak fűtésére vagy ipari üzemek hőellátására. ) Az atomerőmű működése Az atomerőművek felépítése hasonló az egyéb hőerőművekéhez, ugyanis mindkettő esetében a kazánban (illetőleg reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz ezt követően a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. A fő különbség a hagyományos hőerőmű és az atomerőmű között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges hőt. Fosszilis erőműben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzelőanyag kémiai energiája alakul hővé.
Ma már elavult típusnak számít. Csak Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt rekatortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik.
Tápvízelőmelegítő 15. Tápvízszivattyú 16. Hűtővízszivattyú 17. Keringető szivattyú 18. Villamos távvezetékhez 19. Friss gőz 20. Beton sugárvédelem, konténment A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel. Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar). Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni.
Szóval az összes rajzfilmet betenném. De ide kell sorolnom természetesen az X-aktákat is. A színházból a Mozartot és a Sweet Charity-t és a Rómeó és a Júlia is helyet kapna. Zenei munkák közül a két saját lemezt emelném ki mindenképp. – Szegeden harmadik alkalommal játszik: milyen az atmoszférája e helynek, nehezebb itt játszani, vagy könnyebb? – Megmondom őszintén, hogy én jobban szeretem, ha közelebbi kapcsolatban vagyok a nézővel. A monumentális terek nagy lehetőségeket adnak egy-egy produkciónak, viszont én a kisebb színpadokban azt szeretem, hogy a nézők rezdülései visszahatnak, ez egy ekkora térben elvész. Azt súgta a szél - Náray Erika – dalszöveg, lyrics, video. – Már említette, hogy júniusban felmondott az Operettszínházban, hogyan tovább? – Nagy szerencse, hogy Alföldi Róbert felkért erre a szerepre, mert így nem kerültem légüres térbe nyáron. E mellett pedig izgalmas munka együtt dolgozni Robival és nagy élmény számomra, hogy olyan kollégákkal játszhatok, akikkel még nem volt szerencsém. Miután felmondtam, felgyorsultak a dolgaim a zenei területen is.
Annyira belejöttem, hogy felvételizem a dzsessz tanszakra is és felvettek, közben tudtam egy-egy darabban színházi munkát is vállalni, illetve a szinkron sem szakadt meg, a felvételeket az óráimhoz lehetett igazítani. A sokszínűség lényegében annak a döntésemnek köszönhető, hogy a főiskola után egy évre hazamentem. – Mi a kihívás például egy szinkronban önnek? – Ha van egy jó film, abban nekem nem kell jobbnak lenni a színésznél, hanem az a dolgom, hogy az eredeti játékot, minél hitelesebben adjam vissza, a néző azt érezze, hogy én egy alkalmazott muzsikus vagyok, és a legjobb formámat hozom azért, hogy ő azt kapja vissza, amit az eredeti színész is nyújtott. – És mi az, ami mindenképp bekerül a szakmai önéletrajzába? no images were found – Az Aranyhal gonosz mostohája. Olyan sok háztartásba jutnak el a gyerekek révén a mesék, és olyan népszerűségre teszek szert körükben, annyira szép pillanatokat jelent, mikor számukra kiderül, hogy mondjuk a Verdákban az én hangom az egyik szereplőé, hogy az mindent megér.
Náray Tamás befutott divattervező, író, festőművész, aki már két és fél éve él és alkot Spanyolországban. Egy dolog azonban határozottan hiányzik az életéből, ez pedig a gyermek – igaz, a rokonok gyakran és szívesen bízzák rá a kicsiket. Arra a kérdésre viszont, hogy nem bánja-e, hogy nincs gyermeke, kertelés nélkül a következő választ adta: "Bennem ez a kérdés nem úgy fogalmazódott meg, hogy akarok, vagy nem akarok gyereket. Ez nálam nem technikai, nem párkapcsolati, nem szexuális orientáció kérdése, gyereket ugyanis bárki tud csinálni. Mindig azt gondoltam, nekem más feladatom van, az, amit az élet rám rótt. Gyerek nélkül is egésznek érzem az életem. Sokat voltam gyerekekkel, sokan vannak a családban. Nyaraláskor rendszerint rám szokták testálni őket. Többet is engedek meg nekik, mint a szüleik. Azt szoktam mondani, nem az én dolgom, hogy neveljek, én rongálom őket. Majd a szüleik kijavítják, amikor hazamennek. Egyébként pedig keresztszülő is vagyok…" Az interjúban továbbá arról is részletesen beszél, miért érezte úgy, hogy el kell hagynia Magyarországot, és azt is elárulta, kik hiányoznak neki legjobban.