Brunszvik Antalnak Mária Terézia adományozta a grófi rangot és a martonvásári birtokot, ahol a gróf 1783-ban kezdett bele a földszintes barokk kastélyának építésébe. Az évszázadok során számos alkalommal végeztek bővítést és átalakítást az épületen, ami először klasszicista, majd neogót stíluselemekkel gazdagodott. Mai kinézetét az 1870-es évek második...
Mindkét rizalitot csúcsíves hármas ikerablakok tagolják felettük fiatornyokkal ellátott pártázatos oromzattal. A homlokzat többi ablaka egyenes záródású, az emeleten törtívű szemöldökpárkánnyal. A középrizalit előtt hat oszlopon álló, áttört mellvédű erkély van. A barokk kápolna utáni szakasz egytengelyes, csak jelzésszerűen előrelépő rizalit található. 🕗 Nyitva tartás, Martonvásár, érintkezés. A homlokzat sarkaiban trapéz alaprajzú, kiemelkedő, fiatornyos toronyszerű részek épültek. Hátsó homlokzata bonyolult alaprajzú, (1+1+3+1+1)+1+1+1+(1+3+1)+1+1+1+(1) tengelyes. A baloldali és a középső rész erősen előrelép, a bal oldali négy ablak, a középső a földszinten négy, az emeleten 3 ablak szélességben. A homlokzaton hatalmas csúcsíves ablakok, csarnokablakok és változatosan csoportosított rizalitok húzódnak. A kastély ezen részén pártázatos, sisak nélküli, négyzetes alaprajzú zömök torony áll. Az oldalhomlokzat 1+3+3 osztású, közepén jócskán előrelépő rizalittal, földszintjén hármas osztású ajtóval, emeletén három csúcsíves záródású ablakkal.
1945-ben hadikórházként funkcionált az épület, 1949-től napjainkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (illetve jogelődjeinek) ad otthont. A kastély ezen része sajnos nem látogatható. A múzeumban Beethoven magyarországi kötődései kapják a fő hangsúlyt, és bemutatják a Brunszvik családot is, amelynek négy generációja élt itt. Teréz, akit sokáig Beethoven szerelmének tartottak, igazán sokoldalú karakter: amellett, hogy vonzódott a művészetekhez – rajzolt, festett, szavalt, zongorázott, verseket írt német nyelven –, ő hozta létre 1828-ban a Monarchia első óvodáját, amit akkoriban kisdedóvónak hívtak, és ahol a mai megszokással ellentétben még férfiak vigyáztak a csemetékre. Teréz – unokahúgát, Teleki Blankát segítve – az első magyar nőnevelő intézet megalapításában is részt vett. Martonvásári kastélypark természetvédelmi terület mértékegységek. Még egy apró érdekesség: állítólag Magyarországon őelőtte senki nem állított karácsonyfát, így ebben szintén úttörőnek bizonyult. Az időpont 1824, a helyszín azonban nem tisztázott; egyes források Martonvásárt, míg mások Aszódot vagy éppen Pestet említik.
A kastélyhoz északról hátranyúló földszintes szárnyak csatlakoznak. Kastélypark A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Christian Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égerest, törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Martonvásári kastélypark természetvédelmi terület képlet. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyreállítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastélyparkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján. Beethoven és a Brunszvik család Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja.
Tavasszal, amikor már felengedett a fagyos talaj és tartósan melegek a nappalok, eljön az ideje a nyáron virágzó és nem télálló gumósok és hagymás növények ültetésének. Az ősszel felszedett és száraz, fagymentes helyen teleltetett gumók, gyöktörzsek, hagymák, hagymagumók ilyenkor már alig várják, hogy ismét földbe kerülhessenek, és fejlődésnek indulhassanak a szépséges növények belőlük. Ilyenek például a kardvirág, dália, liliom, kánna, frézia, begónia, kála, a tubarózsa vagy a szívvirág. A legtöbb ilyen növény több héten keresztül virágzik, így kertünk tartós díszeinek számítanak. Kerti virágok egész nyron virágzó évelő virágok . A begónia, kála, vagy a sásliliom virágzása júniusban indul és szintén több hétig tart. Nyár közepén pedig a dália, a liliom, a tubarózsa, a kardvirág bont szirmot. Ezek virágzása szeptemberig tart. Ültetési tanácsok nyáron virágzó hagymás növényeinkhez A hagymák-gumók átlagos ültetési mélysége 10-12 cm, mert a talajban fejlődő résznek meg kell tartania majd a növényt. A liliomok esetében 15-20 cm mélység ajánlott, miután közöttük vannak akár 2 méter magasra növő és 20 cm-s virágokat is kinevelő fajták.
Üdítő látványt nyújtanak a virágos balkonok, az ablakpárkányokon különféle színekben pompázó dísznövények, a növényekkel tarkított teraszok, mégis – főleg a betonvadonnak is nevezett nagyvárosokban – rácsodálkozunk, ha ilyennel találkozunk. Ha megfelelő növényt választunk, egész nyáron gyönyörködhetünk a virágaikban, rendszeres locsolásuk pedig inkább örömteli elfoglaltság, mint fáradságos munka. Törökszegfű – fény- és vízigényes növény, földjét mindig tartsuk nedvesen, érdemes hasonlóan nagy vízigényű virágok mellé ültetni. A verbéna a legnépszerűbb, változatos színű, folyamatosan virágzó balkonnövény. Csüngő és álló változat is beszerezhető. Előbbit felfüggeszthető virágkaspóba ültessük – gyorsan nő, szépen elterül. Rózsaszín évelő virágok - Kezdő Kertész. Napos helyre tegyük. Rendszeres öntözést igényel, de nem szereti a pangó vizet. A fukszia virágföldje legyen tápanyagban, humuszban gazdag és jó vízáteresztő képességű. Rendszeresen tűzhetünk a földjébe táprudakat, vagy adjunk neki tápoldatot. Nagy vízigényű – fontos, hogy ne száradjon ki a talaja, ugyanakkor a túlöntözéssel is vigyázni kell – a cserépben pangó vizet mindig távolítsuk el az edényből.
Dáliák (Dahlia hybrida) ültetése Több fajtacsoport létezik belőlük a törpéktől az óriásokig. Erre a telepítésnél mindenképp figyelnünk kell! A törpedáliák csupán 30-50 centiméter magasra nőnek, míg a hatalmas termetű és óriási virágú kaktusz-, vagy pompomdáliák akár 2 méteresre is. Az alacsonyabb fajtákat 30×30 cm-es sor- és tőtávolságra ültessük. Egész nyáron virágzó évelő virágok. A nagyokat 60-100 centiméterre egymástól, csoportosan telepítsük. A középkötött, jó víztartó képességű talajokat kedvelik, nyáron viszont a nagy és húsos lombozat és virágszárak mindenképp igénylik az öntözést és a tápanyagot. Kardvirág (Gladiolus fajták) ültetése Az egyik legnagyobb tömegben termesztett nyári vágott virág, de nagyon sokan szeretik kertbe is ültetni. A legalább 5-8 cm átmérőjű hagymagumók már virágzóképesek, ezeket 6-8 cm mélyre, 15-20 cm-s tőtávolságra ültessük. Nyáron a kardvirágot is öntözni kell és jó, ha gondoskodunk a virágszár karózásáról, mert a szél kitörheti. Díszhagymák (Allium fajták) ültetése A nyáron virágzó díszhagymákat szintén ilyenkor szokták telepíteni, viszont ezek hagymáit télre is kint hagyhatjuk, mert jól tűrik a fagyot.
A sarkantyúfű mérgező növény! Réti füzény Kép forrása: Wikipédia / Szerző: liz west A réti füzény (Lythrum salicaria) magasra növő, rizómás évelő növény, mely az északi mérsékelt övben, így hazánkban is őshonos. Természetes élőhelyét a nádasok széle, a dombvidékek lápjai, mocsaras rétjei jelentik. Levelei a fűzfáéra hasonlítanak, átellenesen nőnek, lándzsás alakúak. Lilásrózsaszín virágai sok nektárt rejtenek, ezért a réti füzény az egyik kedvenc virága a pillangóknak és a méheknek. Egész nyáron hozza virágait. Kerti tavak partját is díszíthetjük vele, de ültethetjük vízinövényként is 0-10 cm-es vízmélységbe. Sok munka nincs vele, nevelés könnyű. A napos vagy félárnyékos helyet kedveli, viszont sok vizet igényel. Talaj szempontjából nem kényes. Tőosztással szaporíthatjuk. Egész nyáron virágzó balkonnövények. Nagyvirágú szépecske (menyecskeszem) Kép forrása: Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2. 0 A nagyvirágú szépecske, nagyfészkű menyecskeszem (Coreopsis grandiflora) közepes termetű évelő növény, mely az Egyesült Államok délkeleti vidékein őshonos.
Néhány dáliafajta akár 1, 5–2 méter magasra is megnőhet. A dáliát gumókról vagy magvakból lehet szaporítani, és naponta legalább 6 óra napfényre van szüksége. Néhány ilyen évelő növény elültetése biztosítja, hogy kertünk tele legyen színes virágokkal a meleg nyári hónapokban is. Ezt olvastad már? Gerbera – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei Krizantém – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei Kunkor – gondozása, locsolása, virágzása, igényei Gyűszűvirág – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei Kerti Növények Frissítve: 2020. 08. 11