A kenyeret készíteni, már az idős emberektől tanultam. Szeretném, ha finom kenyereket akarsz készíteni, ismerni kell az öreg kovász készítését is. Egy kilós kenyér elkészítéséhez elegendő. Este bekevered és másnap már használhatod. A nagyon régi időkben, amikor bedagasztották a kenyeret, lecsíptek a kovászból egy kb. 20 dekányit. Azt tették el a következő kenyérhez. 5 perc
Kedves vadkovászolók! Remélem segítségetekre lesz ez a pár kis videó, ahol bemutatom az érett tésztát, ujjpróbát, formázást és a vasfazékban való sütést ahogy én csinálom. Minden kenyér alapja a jó, érett, erős kovász, csak abból lesz jó a kenyér! 450-500 ml langyos víz 70 dkg kenyérliszt 3 teáskanál parajdi só Két óra autolizálás után hozzáadom a kovászos öreg tésztát, alaposan kidagasztom, a végén a só kerül a tésztába. Fél órás pihentetés után 3x hajtogatom negyven percenként, majd még fél órát pihentetem, majd megformázom, kelesztem és kisütöm. Részletek a videókban! Sok sikert kívánok:) A videók a képek alatt találhatóak! A tájszólásomat kérlek nézzétek el nekem:) Az érett tészta és formázása. Bevágás, vasfazékba való bevetés. Friss, kemencében sült kenyér a Kiscsillag Étteremben. Kukuccs:) 10 perc után. Kukuccs 20 perc után! Kisült! Megvágtam, ilyen a bele!
Mse Ir: Kovász készítés
A jó kovász 4-8 óra alatt képes megduplázni térfogatát. Majd a következő 4-8 órában feléli a friss liszttel bevitt tápanyagokat, és éhezni kezd. Mindaddig, amíg jól érzi magát, az élesztőgombák mellett tejsav-termelő baktériumok szaporodnak a legnagyobb számban. Az éhező, vagy más okból sanyargatott kovászban viszont ecetsav-termelő baktériumok veszik át az irányítást. A folyamat rendezésére mielőbbi etetések beiktatása szükséges. Az öreg, esetleg fertőzött kovászban előfordulhat, hogy vajsavas erjedés indul meg, vagy kiszőrösödik, azaz fekete penész támadja meg. Ezen okokból megbetegedett kovászaink már nem menthetők meg. Öreg kovász készítése házilag. Kovász tartósítása A fel nem használt kovászt 5-7 fokon, a hűtőszekrényben akár 3 hónapon át is tárolhatjuk. A hibernáció során lelassul a mikroorganizmusok szaporodása, az étvágyuk is csökken, sínylődnek, de nem halnak meg. Ahhoz, hogy újból hadra fogható legyen, a hűtőből kivett kovászt 2-3 alkalommal kondicionáló etetéssel fel kell erősíteni. A kovász szárítható is.
Hozzávalók: 100g kovász 200g kovászos öregtészta kb. 3dl langyos víz 500g félfogós búzaliszt vagy kenyérliszt 20g burgonyapehely kb. 15g só 20g olvasztott vaj Elkészítés: A h ű t ő b ő l kivett öregtésztát és kovászt alaposan elkeverjük a langyos vízben. Hozzáadjuk a lisztet és a burgonyapelyhet, lazán összekeverjük és 30 percig állni hagyjuk. Hozzáadjuk a sót és elkezdjük dagasztani. Amikor már szépen összeállt a tészta, akkor öntjük csak hozzá az olvasztott vajat és jól kidagasztjuk a tésztát, amíg szép sima, rugalmas lesz. Közepesen kemény tésztát kell hogy kapjunk. Vékonyan belisztezve letakarva pihentetjük amíg a duplájára kel. Akkor óvatosan kilapítgatjuk és meghajtogatjuk. Ismét letakarva pihentetjük, amíg szemmel láthatóan növekedni kezd. Öreg kovász készítése word. Akkor újból áthajtogatjuk és megint pihentetjük. Majd megformázzuk és keleszt ő tálba vagy sütőpapírral bélelt sütőedénybe tesszük és ismét hagyjuk kelni. Majd bevágjuk a kenyér tetejét. Ízlés szerint megszórhatjuk magokkal is… Tetszés szerint megsüthetjük süt őedényben vagy simán csak sütőlapon/tepsin is.
A vérkeringésünk feladata testünk sejtjeinek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása. Vérünk az, amely a szervezetünk számára szükséges anyagokat szállítja a rendeltetési helyre, a szükségtelen anyagokat pedig elszállítja. A vér létfontosságú az életben maradáshoz, ezért fontos, hogy amennyiben tehetjük, adjunk vért, hogy az arra rászorulókon segíthessünk. A vér szervezetünk életadó testnedve, folyékony szövet. Az embereken kívül, ez a vörös színű folyadék található meg a gerincesek és a másodlagos testüregű gerinctelen állatokban is. Fő rendeltetése az oxigén és különböző tápanyagok elszállítása a sejtekhez, a szén-dioxid, a salakanyagok és az anyagcseretermékek elszállítása a kiválasztás heyére. Vérünk részt vállal a szervezet védekező rendszerében, a hormonok szállításában és a hőmérsékletszabályozásban. Senkinek nem kerülhette el a figyelmét, hogy a vérnek enyhén sós, fémes íze van, színe pedig piros. A vér egy zárt érrendszerben kering (ez a vérkeringés); a szívtől a test különböző irányába artériákban, vissza a szív felé pedig vénákban halad.
Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő károsodása, vérveszteség, hemolízis. A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy van sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak – színtelenek. Számuk összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van. A granulociták (karéjos sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul – genny. A monociták (nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és enzimjeik segítségével lebontják őket.
Ezek a következők: Tápanyagok – az emésztéssel lebontott glukóz és zsírok, amelyek a szervezet tápanyagai. Hulladékanyagok – például a szén-dioxid és a karbamid. Hormonok – kémiai üzenetközvetítő anyagok, a véráram útján jutnak el hatáshelyükre. Fehérjék – antitestek és a véralvadás faktorai. Ásványi anyagok – nátrium, kalcium és kálium; mindezek létfontosságú elemek. A vízben nem oldódó anyagok albumin – fehérjéhez kötött állapotban keringenek a vérben. Küzdelem a betolakodókkal A szervezet állandó veszélyben forog, hiszen a kórokozók folyamatosan támadnak. A vér, a nyirokrendszer sejtjei, az antitestek, nyirokszervek, a teljes immunrendszer azért dolgozik, hogy a külső fenyegetéseket, támadásokat elhárítsa. A nyirokrendszer nyirokerekből, nyirokcsomókból és magából a nyirokfolyadékból áll. Feladata részben a szöveti folyadékfelesleg elszállítása, illetve a kórokozók kiszűrése és ellenük immunválasz indítása a nyirokcsomókban lakó fehérvérsejtek, az ún. limfociták segítségével.
Adjunk-e vért? Válaszunk, határozottan igen! Amellett, hogy a véradással életet menthetünk, saját magunkkal is jót teszünk. Véradáskor a külön kémcsőben levett vért szűrővizsgálatoknak vetik alá, amelyek által kimutathatóak az egyes betegségek, így olyan fertőző betegségekről is tudomást szerezhetünk, amelyről egyébként nem is tudtunk. Nagyon fontos ebből a szempontból a HIV-teszt, szifilisz, illetve a hepatitis B és C kiszűrése, amely betegségeket az általános laborvizsgálatok során nem szoktak vizsgálni. A véradót bármilyen betegségre utaló jel esetén értesítik, hogy mihamarabb orvoshoz mehessen. Hasznos lehet vért adni saját magunk részére is. Azok, akik nagyobb műtét előtt állnak – akár kombinált plasztikai beavatkozás ra készülnek, ahol szükség lehet transzfúzióra, érdemes ezen a megoldáson elgondolkozni. A saját vér levétele műtét előtt két, illetve három héttel történik az Országos Vérellátó Szolgálat illetékes intézményében, amelyet a felhasználásig ugyanúgy tárolnak, mint a hagyományos transzfúziót.
Magyarországon minden 18 és 65 év kor között felnőtt adhat vért; a férfiak évente öt, a nők évente három alkalommal. Két vérvétel között pedig minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradás további pozitívuma, hogy testünket rászorítja a vértermelésre, amellyel vérünk csak frissül. Aki teheti, legalább évente egyszer segítsen, mert soha nem tudhatjuk nekünk mikor lesz rá szükségünk! (Fotók:,, )
A másik típus a globulinok ( összetett fehérjék – szénhidrát kapcs. ): szállító folyamatokban van szerepük és védelmi funkciójuk is van. A harmadik típus a fibrinogének: véralvadásban fontos fehérje, mert fibrinné kicsapódva oldhatatlan térháló képzésére képes. A sejtes elemek közül az vörös vérsejtek (eritrociták) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben – felnőttnél 1 mm 3 -ben átlag 5 millió található. A sejtjeik korong alakúak, a vörös csontvelőben keletkeznek. Fejlődésük 4-5 napig tart, melynek során lebomlik a sejtmagjuk. A sejtmag lebomlásával párhuzamosan hemoglobin-molekulák épülnek be a sejtplazmájukba. A hemoglobin összetett fehérje, amely négy alegységből épül fel. Egy alegységben a hem rész vastartalmú porfirinváz, amelyhez a globin polipeptidlánca kapcsolódik. A hemoglobin kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok szállításban van. A vvs-ek 3-4 hónapig élnek, azután a lépben esnek szét. A bennük levő globint újrahasznosítja a szervezet, a hem rész pedig a bilirubin nevű epefesték kialakításában vesz részt.