( DVD, módosítás) Bemutató 1976. szeptember 23. 1979. augusztus 2. Korhatár (mozi) További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Csúfak és gonoszak témájú médiaállományokat. A Csúfak és gonoszak (eredeti cím: Brutti sporchi e cattivi) 1976 -ban bemutatott olasz tragi komédia. Ettore Scola filmjének ötlete a Róma külvárosában, barakklakásokban élőkről szóló híradásokból származik. Scola Pier Paolo Pasolini jó barátja volt. Csúfak, piszkosak és gonoszak. Pasolini A csóró ( 1961) és Mamma Róma ( 1962) című korai alkotásai különösen nagy hatással voltak Scolára, hiszen ezek a filmek ugyanabban a miliőben játszódtak, mint a Csúfak és gonoszak. A tragikus hangvétel helyett azonban Scola a humort helyezte középpontba. A hitelesség megteremtése érdekében viszont Pasolini módszerét követte. Eredeti helyszíneken forgatott, csupán a főszerepet bízta hivatásos színészre – Nino Manfredi remekel Giacinto szerepében –, a többi szerepre amatőröket szerződtetett. Közöttük felbukkan Ettore Garofolo, aki a Mamma Róma fontos szereplője volt, és Franco Merli, aki egy kései Pasolini-film, Az Ezeregyéjszaka virágai ( 1974) férfi főszerepét játszotta, de szerepelt a Salò, avagy Szodoma 120 napjá ban ( 1975) is.
Rögtön az egész család felkerekedik, szélsebesen betolják a tolószékes nagymamát a városi postahivatalba, hogy felvegye a pénzt. Utána a nyugdíjat azonnal szétosztják egymás között. Azért persze az öreglány is kap legalább egy nyalókát azzal a jó tanáccsal, hogy lassan szopogassa, hogy kitartson a következő nyugdíjig. Éjszaka Giacinto hazaviszi a hitvesi ágyba a testes örömlányt. A feleség persze óriási cirkuszt rendez, mindenkit fellármáz a kunyhóban, de a felfordulás csak arra jó, hogy közben az egyik fiú is meghágja Giacinto új barátnőjét. Másnap Giacinto vásárolni megy a testes tramplival. A családtagok attól félnek, hogy még a végén az összes dugipénzét az új nőre fogja költeni. Hogy ezt megakadályozzák, elhatározzák, hogy megölik Giacintót. Csúfak és gonoszak teljes film. Kapóra jön egy keresztelői ebéd, ahol a felesége patkánymérget tartalmazó fogást tálal fel neki. Giacinto be is fal mindent, és hamar rosszul lesz. Zűrzavar támad, az örömlány persze Giacinto védelmére kel, és amíg mindenki vele törődik, addig a családfő az utolsó erejével elkerékpározik a helyszínről.
színes, magyarul beszélő, olasz vígjáték, 115 perc Giacinto Mazzatella és népes családja egy római külváros barakkjában tengeti életét. A fiatalabb nemzedék az utcán próbál valami pénzmagra szert tenni - ki így, ki úgy. Giacinto viszont egy munkahelyi baleset miatt némi kártérítéshez jutott, így valóságos milliomosnak számít. Az csak természetes, hogy még éjszaka is puskával őrzi a vagyonát, nehogy a kedves rokonok közt lába keljen. Scola mélyen belelát a kicsinyes aljasság és teátrális érzelmesség e számunkra is oly közelről ismerős világába. Nino Manfredi pedig örökérvényű alakot formál a ravasz Giacintóból. Csúfak piszkosak és gonoszak. A művész nemrégiben hunyt el. szereplő(k): Nino Manfredi (Giacinto Mazzatella) Linda Moretti (Matilde) Francesco Anniballi (Domizio) Ettore Garofalo (Camillo) Franco Merli (Fernando) Maria Bosco (Gaetana)
Brutti sporchi e cattivi, IT Vígjáték, 1 ora 55 perc robogó A film műfaja szociokomikum. Egy Róma belvárosában élő négygenerációs család életébe tekinthetünk be, hogyan próbálják megtűrni egymást egy rozoga bódéban éldegélve. Mellesleg az egyik fiu motorozik... ja bocs, robogózik. Ebből a szempontból nézve is igen tanulságos a film. Csúfak es gonoszak dvd - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A főszereplő Nino Manfredi. Vigyázz! Nehogy belehalj a röhögésbe! Honlapok:
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy utoljára Prága környékén zajlottak harcok, 9-én. De mit csináltak közben a magyar kommunisták? Ők kicsit összezavarodtak, de aztán siettek Sztálin mögé visszasorolni. 2015. 10:19 Miklósi László Győzelem-e? 70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot? 2015. 08:23 Szijjártó elmegy Moszkvába, de nem parádézik Putyin oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vesz a moszkvai, győzelem napi ünnepség megemlékezésén, de a parádéra nem megy el. 2015. 06. 16:22 A lengyelek nem hajlandók egy napon ünnepelni az oroszokkal Lengyelországban május 8-ra helyezték át a győzelem napi ünnepet, vagyis az oroszok által ünnepelt május 9. helyett az európai felszabadulási megemlékezéshez tartják magukat. 2015. 08:49 Kiakadt Putyin felebarátja, ő sem megy el a moszkvai buliba Recep Tayyip Erdogan török államfő visszautasította orosz kollégája, Vlagyimir Putyin meghívását a hitleri Németország fölött aratott győzelem 70. A győzelem napa valley. évfordulójának moszkvai ünnepségeire.
De ne keseregjünk, május nyolcadikán a második világháború végét ünnepeljük. Vége a háborúnak A második világháború hivatalosan 1939. szeptember 1-jén kezdődött, amikor Németország megtámadta Lengyelországot, néhány történész azonban úgy véli, ténylegesen már 1937. július 7-én elkezdődött, amikor kitört a kínai-japán háború. A történelem eddigi legnagyobb háborújába az egész világ bekapcsolódott, Európa, Ázsia és Afrika területén voltak harcok, de az amerikai földrész katonái is részt vettek abban. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. A győzelem napja tv. A háború kegyetlenségét az is mutatja, hogy azt végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A második világháború emberveszteségeiről a mai napig nincsenek pontos adatok. A becslések szerint 75 millió ember veszítette életét, ebből 40 millióra tehető a civil lakosság. A civilek közül sokan az éhezések, bombázások, betegségek és népirtás következtében haltak meg.
Az egyik legsötétebb embertelen és népirtó rendszer felett aratott győzelmét ünnepli Európa minden év május 8. napján. Berlin külvárosában, Karlshortsban 1945. május 8-án a német fegyveres erők aláírták a teljes és feltétel nélküli megadásról szóló dokumentumot. Az aláírás helyszíne a karlshorsti katonai műszaki iskola nagyterme volt. A kapitulációs okmány rögzítette: "1. A Győzelem Napja. Mi alulírottak, a német véderőfőparancsnokság nevében ezennel kijelentjük, hogy az összes ez idő szerint német parancsnokság alatt álló szárazföldi, tengeri és légierők feltétel nélkül kapitulálnak a szövetséges expedíciós erők főparancsnoka és egyidejűleg a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt. 2. A német véderőfőparancsnokság haladéktalanul kiadja a parancsot az összes német katonai, haditengerészeti és légügyi hatóságoknak, valamint az összes német ellenőrzés alatt álló fegyveres erőknek, hogy 1945. május 8-án közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor szüntessenek be minden aktív katonai műveletet, maradjanak az ebben az időpontban elfoglalt állásaikban és teljesen fegyverezzék le magukat, átadva fegyvereiket és felszerelésüket a helyi szövetséges parancsnokoknak vagy a szövetséges főparancsnokságok által kijelölt tiszteknek.
Azt mondták, hogy megszabadították a világot a náci fenevadtól. Ugyanakkor rászabadítottak a világra egy másik fenevadat, a sztálini Szovjetuniót, amely ugyanolyan agresszív és veszélyes volt, mint a nácik. Kelet-Európát kiszolgáltatták a szovjeteknek, ezekben az országokban a kommunista diktatúra hosszú, sötét évei következtek. A "győzteseknek" hamarosan rá kellett jönniük, hogy Németországnál veszélyesebb ellenfél jelent meg, a szovjet fenyegetés világméretűvé vált. (Kína, Vietnam, Kuba, Angola, Afganisztán stb. ) A "győztes" Nyugat hosszú évekig a végpusztulást jelentő nukleáris háború fenyegetésének árnyékában élt. Kell-e ünnepelnünk a "Győzelem Napját"? Nekünk, magyaroknak semmi esetre sem, mi senkit sem győztünk le. Bennünket fel sem szabadítottak, hanem megszálltak. Győzelem napja. Ezt a napot úgy kellene felfognunk, mint egy történelmi eseményt, az európai háború végét. Nincs rajta mit ünnepelnünk, különösen, ha a háborút követő konferencián készült képeken a győztesek között felfedezzük a szovjet diktátornak, Sztálinnak baljós alakját.