4/5(33) Betérő Vendéglő – Bejegyzések Betérő Vendéglő, Győr. 1803 emdán miniszterelnök ber kedveli · 3 ember beszél erről · 241 ember járt márszent ferenc kórház miskolc labor itt. Térj be hozzánk ha ennél keszthely városi strand egy jót, vagy akkor is, ha csak szomjadat csillapítanád! Kiszolgálásunk dunaujvaros okmanyiroda és áraink
Szűrési feltétel: "Vendéglő" JÓFALAT VENDÉGLŐ Rating: 5. 0/ 5 (1 vote cast) SZÉP Kártya elfogadóhely címe: 6000 Kecskemét Dózsa Gy. utca 13. Elérhetőségek: Telefon: +36-76-483573 Számlakiegyenlítés: Fizetés a helyszínen SZÉP Kártya elfogadás: Vendéglátás alszámla Sörpince Vendéglő Rating: 0. 0/ 5 (0 votes cast) 5700 Gyula Kossuth tér 2. Telefon: 66/362-382 Family Kisvendéglő 5700 Gyula Kossuth L. utca 13. Telefon: 66/465-792 Szalai Vendéglő Rating: 4. 0/ 5 (3 votes cast) 9022 Győr Kisfaludy utca 34. Telefon: 96/319-619 Vendéglátás Nádor Vendéglő 9023 Győr Corvin utca 36-38. Telefon: 96/317-179 Torony Vendéglő Rating: 4. 0/ 5 (1 vote cast) 8640 Fonyód Vitorlás utca 25. Telefon: +36-85363805 Fax: +36-85363315 Vendéglátás alszámla, Szállás alszámla, Szabadidő, rekreáció alszámla Sziszi Vendéglő Rating: 4. 5/ 5 (2 votes cast) 9444 Fertőszentmiklós Kolozsvári utca24. Telefon: +36-99-382-955 LEGÉNYFOGÓ KISVENDÉGLŐ 3300 Eger Disznófősor utca 1. Telefon: 06-30-363-7219 Betérő Vendéglő Rating: 3.
Betérő Vendéglő adatai: cím: Betérő Vendéglő 3300 Eger Deák Ferenc utca 49. telefon: +36 (36) 333130, +36 (20) 3460405 Vendéglátóhely típusa: vendéglő A környék eseménynaptára Eger térképe Látnivalók Útvonaltervező Útvonaltervező Eger
Kovács Nimród Borászat Eger A minőségi borfogyasztás tradicióra, tiszteletre, bizalomra, meghittségre épü Vendégüknek egyedi figyelmet szentelünk, örömmel segítjük abban, hogy megismerjük a borkészítés titkait, és értő b... Dobos Cukrászda Eger Kávéház és cukrászda Eger történelmi belvárosának szívében található a város "édes ékszere", a patinás dobos cukrászda, a helyiek és a városba látogató turisták kedvelt találkahelye. Görög Kávézó Eger Belváros szívében a vár tövében antik jellegű kávézóink várják vendégeinket 30 féle kávékülönlegessgégel, fagylaltkelyhekkel, koktélokkal, süteményekkel. Fekete Ló Fogadó Eger Üzletünk üdülőövezetben, termálfürdőhöz, sportcentrumhoz közel található, gépkocsival érkező vendégeinknek parkolási lehetősséggel. Éttermünkben házias, magyaros, szárnyas és kímélő ételekből választh... ›
Nagyon kívánom szerző: Francis Jammes, fordító: Radnóti Miklós Információ erről a kiadásról Nagyon kivánom őt most itt e tarka fényben, dél van, nap reszket az alvó szőllőlugasban s egy tyúk tojást tojik a forró porban éppen. Nagyon kívánom – Wikiforrás. Amott jön majd a lány, hol hintáló kötélen mosott fehérnemű szárad s zizeg a napban. Jön s így szól majd nekem: szememben álom úszik. S szobája várja már, s bódultán megy felé, s úgy surran bé, ahogy a rétről érkező méh a hőségtől fehér, mezítlen sejtbe búvik.
- mordult rá a kalapos. - Csak egyszer... - Mingyárt agyoncsaplak! No nézd! Eltékozolna itt húsz fillért semmiért! Már a zsebembe nyultam, hogy adjak a gyermeknek egy vastojásra valót, de bedübörgött a vonatunk. Mindenki a táskáját kapkodta. A vonat csak egy percet áll azon az állomáson. A következő év juniusában ugyanazon a tornácon épp úgy vártuk a vonatot. Az idő borus volt, a perron kőszénszagu. A várakozók közt a kalapost pillantottam meg. Nyári ruha van rajta, de azért megismerem. Még soványabb mint a télen volt, s fakóbb az arca. A fiucskát nem látom vele. A kalapos unatkozó arccal őgyeleg a tornácon. A hóna alatt valami elfakult régi fajta zsáktáska. Egy percre se teszi le, pedig látszik, hogy nehéz. A vastyúk elé egy csoport falusi iskolás gyerek siet. Valamelyiköknek pénze van. Finnugor népek meséi/Udmurt mesék/A lusta ember meg a nyúl – Wikikönyvek. Kijöttek a faluból a vastyúkhoz. Izgatottak az örömtől. - Én teszem belé! - kiáltja az egyik. Én már tudom, hogyan kell. Egy idősebb izmos pofás gyerek félrelökí: - Erigy innen! Én vagyok ennek a mestere!
Na csirkét is. Sohse vettünk mink pénzen élelmet. A kovács hümmentett. - Ügyes asszony lehetett. Minálunk drága a föstés. Egy koronán alul nem föstenek. A kalapos legyintett: - Az asszony beledobta a kalapot holmi maradék föstékbe. Nem köll a parasztnak se bélés, se szalag. A kovács csodálkozva nézett és hümmögött. A városi főorvost pillantom meg a perronon. Hozzá sétálok. Üdvözlöm. Beszélgetünk. Egyszer oldalt pillant a két iparosra, és azt mondja: - Látod azt a kalapost? - Látom. Mi van rajta nézni való? - Annak a szennyes embernek több a pénze, mint valamennyiünknek, akik itt utazunk az első osztályon. - Lehetetlen! - Tudom. Mikor tojik a tyúk facebook. - Dehiszen fölszedi a szivarvéget. - Azért gazdag. Uzsorás, fösvény kutya. Csak a mi bankunkban magzik vagy százezer koronája. Cigarettát vont elő a zsebéből. A parasztgyerekek mögött, akik a bársonyruhás úri fiut bámulták, egy sápadt fiucska ácsorgott. Csizma volt rajta és ködmenke, de a fején úri kis vadászkalap. - Nézd, - mondottam, - de kedves arcu gyermek! Olasztemplomban láttam egyszer egy fali festményt, egy színehagyott angyalt rajta, akinek a szeme mégis élt... - Ismerem, - felelte az orvos a cigarettáját meggyujtva.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása A lusta ember meg a nyúl Udmurt népmese: Volt egyszer egy lusta ember. Olyan lusta volt, hogy meg sem házasodott. Ritkán evett, ritkán ivott. Csak kóborolt erdőn-mezőn, éhesen, rongyosan. Egyszer, amint éppen az erdőszélen ténfergett, egy nyulat pillantott meg a csalitban. Halkan, lopva közeledett hozzá. A nyúl csak üldögélt, az ember csak álldogált. És így gondolkodott magában: "Elfogom a nyulat, lenyúzom. Bőrét eladom, és egy tyúkot veszek érte. A tyúk tojást tojik, a tojásokat összegyűjtöm. Kotlóst ültetek, az kikölti a tojásokat. Mikor tojik a tyúk rajz. A kiscsibéket felnevelem, lesz majd sok tyúkom. A tyúkok sok tojást tojnak. A tojást összegyűjtöm, eladom, és a pénzen egy malacot veszek. A malacot fölnevelem, jó emse lesz belőle. Az emse megfiadzik, lesz tizenkét malacom. A tizenkét malac megnő, mindegyiknek lesz tizenkét kis malaca. Akkor valamennyit eladom és megházasodom. "
Így beszélt magában a lusta ember, aztán fogta a botját, hogy agyonvágja vele a nyulat. A bot hosszú volt, kettétörte a térdén. - Reccs! - jajdult fel a bot. A nyúl meghallotta a reccsenést, és elillant. Mit tehetett a lusta ember? Ott maradt állva, és a nyúl után bámult. Előző oldal: A férj meg a feleség vetélkedése « » Következő oldal: A testvérek viszálykodása
De még a szivarvég se vigasztalta meg. Szomorú volt és sápadt. Hogy egy percre megállottam mellettök, hallottam is a bánata okát. - Hát bezony sógor, - beszélte dünnyögő orrhangon, - igy állok én mán egyhete mint a karó, amelyik mellül a szőlő kiveszett. A kéményem azóta nem füstölt, sepedig söprű nem járta a házat. Idegent fogadjak? Kilopja a szemem világát is. Új asszonyt vegyek? Eltékozolja mindenemet. De meg nem is tanálok én olyan dógos kezű asszonyt többet. - Dehonnem, - brummogta vigasztalóan a kovács. A kalapos terebélyes kék zsebkendőt vett elő és megtörülte vele orrát, szemét. - Aztán ha kerül is, ki tudja micsoda veszedelem? Én nem szeretem, hogy az asszony tartogassa a zsebébe a pénzemet. Az én Annám ebbe az erányba nem volt erőszakos. De azér mindent kiteremtett, ami a házho kellett. Ha végigment az utcán, megszólitotta a parasztasszonyokat: - Csúnya fakó mán az uradnak a kalapja! A vas-tyúk – Wikiforrás. Hozd el: megföstjük ingyen. Az asszony elhozta a kalapot, de hozott bele egypár tojást, vagy egy kötény babot, vagy egy tál lisztet, vagy egy zacskó kását.