Bombát találtak a Dunában Lakosságvédelmi intézkedés lesz holnap reggel 8 órától Budapest I., V. és XI. kerületében a robbanószer miatt. Robbanótestet találtak az Erzsébet híd budai hídfőjétől, a Lánchíd irányába 50 méterre, a Duna alján -írja a A robbanótest biztosítása miatt hajózási zárlat lesz július 3-án 3 órától, a Lánchídtól a Nemzetközi V. Hajóállomásig (a Sörház utca vonaláig).
Veszélyes robbanóeszközre leltek horgászok a Pátkai Víztározó iszapjában a hétvégén - írja a Magyar Honvédség Tűzszerész És Hadihajós Ezredének Facebook-oldala. A bejegyzésben az olvasható, hogy a Pátkai Víztározó egy népszerű kirándulóhely, amit az érdeklődő turisták rendszeresen látogatnak. A Honvédség tűszerészei megállapították, hogy egy második világháborús eredetű, 7, 5 centiméteres, német gyártmányú páncéltörő gránát került elő. A bomba szállítható állapotban volt, ezért a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére vitték a katonák a bombát, ahol később megsemmisítik azt - írja a közlemény alapján az Origo.
Fogalomtár London típusú füstköd Redukáló szmog: kialakulásának oka a fosszilis tüzelőanyagok (elsősorban a szén) elégetésekor a légkörbe kerülő nagy mennyiségű SO 2 és korom, amelyek a szélcsendes városi levegőben igen nagy koncentrációban fordulhatnak elő. A lehűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, és a nagyszámú kondenzációs magon (koromszemcséken) kicsapódnak a vízcseppecskék, melyeket a levegő SO 2 tartalma savassá tesz. A mérsékelt övezetben, a téli félévben, inverziós légállapotban magas relatív páratartalomnál 1-4 °C-os hőmérsékleten alakul ki ez a szmogtípus, amelyet redukáló szmognak is szoktak nevezni.
Mitől változik a légszennyezettség szintje? A szennyező anyagok a levegővel keveredve fokozatosan hígulnak, és a levegő áramlása miatt a forrástól nagy távolságra is eljuthatnak. A terjedéssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy forrástól távolodva a helytől és az eltelt időtől függően mekkora nagyságú lesz a szóban forgó anyag koncentrációja. Ezt az eloszlást egyrészt a forrás típusa és mérete, a forrásnál lévő koncentráció és a kiáramlott szennyezőanyag mennyisége határozza meg. Másrészt az eloszlásra a meteorológiai és földrajzi körülmények is jelentős hatással vannak. London típusú smog. A legfontosabb meteorológiai tényező a szél, hiszen iránya meghatározza a terjedés irányát, nagysága pedig a hígulás mértékét. Erős szél esetén gyorsan megtörténik a szennyezőanyag elszállítása, viszont télen, ködös időjárási helyzetekben, amikor borult az ég és gyenge légmozgás, a szennyezőanyag a talaj közelében összegyűlik. Hasonló feldúsulás zajlik le völgyekben és medencékben, ahol az elszállítást a domborzat akadályozza.
A szél mellett fontos tényező a függőleges átkeveredés. Szélcsendes, derült időben reggelenként a légkör alsó 100-300 méteres rétegében inverzió alakul ki, azaz a hőmérséklet felfelé haladva növekszik. Az inverzió miatt nem indulnak meg függőleges légáramlatok, a szennyezőanyagok így az alsó 50-100 méteres rétegben maradnak, az inverzió "csapdába" ejti azokat. Míg nyáron napközben ez az inverziós réteg teljesen eltűnik, és a függőleges átkeveredés rétege délutánra már az 1500 métert is eléri, télen, különösen ködös helyzetben napközben csak kisebb javulás történik, az átkeveredési réteg a köd megemelkedésével csak lassan növekszik, és általában nem haladja meg a 300-400 métert. Szmog ellen megoldás. Ez az időjárási szituáció napokig fennmaradhat télen, amikor a Kárpát-medence térségében anticiklon épül ki. Napok elteltével a szennyezőanyag-koncentráció kritikus szintre emelkedhet. A légkörbe bekerült anyagok fizikai és kémiai folyamatok hatására távoznak is onnan. A kikerülés fizikai folyamat által ülepedéssel történik meg.
A legújabb kori kutatások szerint az áldozatok száma még ennél is több lehetett. [1] London már a XIII. század óta szenvedett a légszennyezéstől, ami az 1600-as évektől kezdve csak romlott. A nagy szmog volt az Egyesült Királyság történetében a legsúlyosabb, és jelentős volt abból a szempontból, hogy környezetvédelmi kutatásokat, kormányzati szabályozásokat, valamint a lakosság tájékoztatását vonta maga után a levegő szennyezettsége és az egészségvédelem között. Magyar Mérnöki Kamara. Számos szabályt meg kellett változtatni, 1956-ban pedig a tiszta levegőről szóló törvényt fogadtak el. Háttere [ szerkesztés] Közvetlenül a szmog előtt szokatlanul hideg volt az időjárás, ami arra késztette a londoniakat, hogy több szenet égessenek, mint általában. Míg a jobb minőségű feketekőszenet ( antracitot) jellemzően exportálta az ország, hogy a második világháborús adósságait így fizesse vissza, [2] gyengébb minőségű, nagyobb kéntartalmú szénfélével (jellemzően lignittel) tüzeltek. Emiatt a kén-dioxid mennyisége megnőtt a légkörben.
2008. június 10. 15:48 | Frissítve: 14 éve Korunk egyik aktuális problémája a légszennyezés által kialakuló füstköd. A fűtés vagy a közlekedés általi légszennyezés káros hatással lehet egészségünkre. A szmog megjelenése napjaink aktuális problémája. A szó az angol "smoke", vagyis füst, és a "fog", vagyis köd szavak összeolvadásából jött létre smoke -ként. Alapvetően aszerint, hogy az adott helynek milyen a földrajzi helyzete, éghajlata, és a szennyező anyagok összetétele, 2 fajta füstködről beszélhetünk: Londoni, vagy redukáló szmog, és Los Angeles-i, vagy oxidáló, fotokémiai szmog, melyek között igen szembetűnő különbségek vannak. Természetesen a Londoni szmog nem csak Londonban, ahogy a Los Angeles-i sem csak Los Angeles-ben alakulhat ki. Az, hogy város nevei szerepelnek benne azért van, mert ott a legjellemzőbb ennek a fajtának a kialakulása. "Londoni típusú", vagy redukáló szmog: Fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor korom, és por kerül a levegőbe, amely elősegíti a kondenzációs magok elszaporodását, ezek mellett jelentős kén-dioxid szennyezést is okoz.
Az egészségügyi határérték a legalacsonyabb, ezt követi a tájékoztatási, majd a legmagasabb szint, a riasztási határérték. Határérték-túllépés akkor fordul elő, ha valamelyik szennyezőanyag koncentrációja három órán át eléri vagy meghaladja az előre meghatározott értéket legalább két mérőállomáson. Az adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szolgáltatja. Mitől változik a légszennyezettség szintje? A szennyező anyagok a levegővel keveredve fokozatosan hígulnak, és a levegő áramlása miatt a forrástól nagy távolságra is eljuthatnak. A terjedéssel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy forrástól távolodva a helytől és az eltelt időtől függően mekkora nagyságú lesz a szóban forgó anyag koncentrációja. Ezt az eloszlást egyrészt a forrás típusa és mérete, a forrásnál lévő koncentráció és a kiáramlott szennyezőanyag mennyisége határozza meg. Másrészt az eloszlásra a meteorológiai és földrajzi körülmények is jelentős hatással vannak. A legfontosabb meteorológiai tényező a szél, hiszen iránya meghatározza a terjedés irányát, nagysága pedig a hígulás mértékét.
Minél magasabban lakunk, annál kevesebb káros anyag jut be a lakásba. Láthatatlan mérgek A szennyezett levegőben szálló vegyületek kimondottan veszélyesek az élőlényekre – figyelmeztet Lenkei Péter. A füstköd egyik összetevője a szén-monoxid (CO), amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik szén-dioxid helyett. Nagyvárosi területeken a levegő CO-tartalmának 80 százaléka a gépkocsikból származik. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Hosszú távon csökkenti a szívizmot ellátó koszorúerek keringését, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. A nitrogén-dioxid (NO2) nedves környezetben megtámadja az acélt is, izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt, genetikus károsodást is okozhat az emberben. A nitrogén-monoxid (NO) is izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, methaemoglobin képződéstokozhat.