Dél-koreai díjjal ismerték el Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorának munkáját. Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora, Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, valamint Tore Godal, a Koalíció a Járványkészültségi Innovációkért tanácsadója kapják a dél-koreai IVI - SK Bioscience Park MahnHoon díjat. Karikó Katalin újabb elismerést kapott. Fotó: MTI/Cseke Csilla Az SZTE közleménye szerint a Koreai Köztársaságban tavaly alapított, 85 ezer amerikai dollárral járó kitüntetéssel az oltóanyagok fejlesztésében és az alacsony jövedelmű országokban élő gyermekekhez való eljuttatásában szerepet vállaló személyiségeket ismerik el. Karikó Katalinnak és kutatótársának, Drew Weissmannak ítélték oda az idei Japán díjat anyagok és gyártás kategóriában. Harc a COVID-19 ellen Karikó Katalin és Drew Weissman olyan kulcsfontosságú technológia kifejlesztéséhez járult hozzá felfedezéseivel, amely a világ első COVID-19 elleni mRNS-alapú oltóanyagának előállításához vezetett - indokolta a díjkiosztó bizottság döntését Jerome Kim, a Vaccine Institute főigazgatója.
Az az utas viszont oltott volt, aki Hongkongban karanténba került pozitív teszttel, de arról nincs jelentés, hogy megbetegedett volna – mondta Karikó Katalin. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus arról beszélt, hogy miközben az omikron-variáns tüskefehérje-mutációi miatt csökkenhet az mRNS-vakcinák hatásossága, az elölt vírussal dolgozó kínai vakcinát ez kevésbé befolyásolja. Hogyha egy olyan mutáció történik, ami elsősorban a tüskefehérjére korlátozódik, akkor ezeket az inaktivált vakcinákat ez kevésbé érinti. Tehát valószínű, hogy a relatív hatásossága a Sinopharm-vakcinának jobb lesz, mint a Pfizeré – nyilatkozta. A szakértő ezenfelül arról is beszélt, hogy a vektorvakcináknál (Szputnyik, Janssen, AstraZeneca) is új oltóanyagra lehet szükség, ezek előállítása körülbelül két-három hónapot vehet igénybe. Rusvai Miklós állatorvos-virológus mindeközben azt mondta, nem lehetetlen, hogy az új mutáció okozza majd a koronavírus ötödik hullámát Magyarországon. Ha ez valóban terjedőképesebb, akkor valamikor jövő év elején indíthatja a fertőzési hullámot, tehát elképzelhető, hogy a légzőszervi betegségeknek ebben a szezonjában – amely szeptembertől április végégig tart – is két járványhullámmal kell majd számolnunk; ugyanúgy, mint az előzőben – fejtette ki, hozzátéve: ha Európában is terjedni kezd az omikron-variáns, akkor muszáj lesz szigorítani, akár a határzár is indokolt lehet.
Illetve krónikus betegséggel nem rendelkező 100, 000 emberből hányan halnak meg 4 hónap alatt. A magyar kormány mellett a szerbiai egészségügyi hatóságok is közzétettek adatokat a vakcinák hatékonyságáról, azok azonban teljesen más képet mutatnak. Karikó Katalin Karikó Katalin az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas Magyarországon született kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztése évtizedes múltú kutatási munkáján alapul, utóbbi mainzi biokémiai cég alelnöke. 2009 óta a University of Pennsylvania (UPenn) Perelman School of Medicine orvostudományi karán az idegsebészeti osztály adjunktusa.
1188 Budapest XVIII. kerület Kisfaludy utca 55/a Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
A korábban ellátott és az aktuálisan örökbe fogadható állatainkról naprakész tájékoztatást találnak a oldalunkon.