Harmadik országok állampolgárai – a huzamos tartózkodásra vonatkozó szabályok ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL: 2003/109/EK irányelv a nem uniós országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról MI AZ IRÁNYELV CÉLJA? Az irányelv azon Európai Unión kívüli polgároknak (harmadik országbeli állampolgároknak *) nyújtott huzamos tartózkodási engedélyek megadásával és visszavonásával kapcsolatos feltételeket határozza meg, akik legalább öt éve jogszerűen élnek az Európai Unió (EU) valamely országában. Meghatározza jogaikat, valamint azokat a területeket, amelyeken az uniós polgárokkal egyenlő bánásmódot élvezhetnek. Meghatározza továbbá az abban az esetben alkalmazandó feltételeket is, amikor ezen állampolgárok valamely másik uniós országba kívánnak költözni. FŐBB PONTOK A huzamos tartózkodási jogállás megszerzéséhez a harmadik országok állampolgárainak már legalább öt éve – jogszerűen és folyamatosan – valamely uniós országban kell élniük. Az öt év számításakor engedélyezhető ezen belül ennek kevesebb mint hat hónapig tartó megszakítása, illetve legfeljebb összesen tíz hónap távollét.
A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is engedélyhez kötött. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására kiadott munkavállalási engedélyek száma 2006-ban és 2008-ban stagnált, 2009-ben erős visszaesés volt, majd 2010-ben ismét emelkedett. [1] [2] Harmadik országbeli állampolgároknak kiadott engedélyek száma országonként 2010-ben A legtöbb engedélyt az ukrán állampolgárok kapták (3833 db-ot), ezzel részesedésük a harmadik országbelieknek kiadott engedélyek számához képest 34%. Másodsorban a kínai állampolgárok 2335 db engedélyt kaptak, részesedésük így 21%, őket pedig a szerbek követték 1230 db engedéllyel és 11%-os részesedéssel. E három ország munkavállalóinak együttes aránya 65% volt a kiadott engedélyek tekintetében. (Forrás: Foglalkoztatási Hivatal/Statisztika) Harmadik országbeli állampolgároknak kiadott engedélyek száma országonként lakosságra vetítve 2010-ben Az egyes országok állampolgárai természetes módon munkavállalás szempontjából hazánkat különböző mértékben értékelik.
A magyarországi foglalkoztatás feltételei Harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározott feltételek alapján – némely kivételtől eltekintve – foglalkoztatható Magyarországon, mely foglalkoztatás kritériuma az engedély megléte. A szóban forgó engedély kiadása az alábbi két módon valósulhat meg: Összevont engedélyezési eljárás: mely során a munkavállalási, valamint a tartózkodási engedély kiállítása azonos ütemben, egy eljárás keretében kerül kiállításra. Nem összevont kérelmezési eljárás: mely esetén a munkavállalási, valamint a tartózkodási engedély egymástól függetlenül kerül kérelmezésre. A munkavállalási engedély kiadásának feltételei és a változás Az engedély kiadásának feltételeit a 2007. évi II. törvény, valamint a 445/2013. (XI. 28. ) kormányrendelet szabályozza. Az említett jogszabályok alapján az alábbi feltételek teljesülése esetén történik meg a munkavállalási engedély kiadása. A munkáltató részéről tényleges munkaerőigény merült fel a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan.
A bejelentés külön formanyomtatvány igénybevétele nélkül, díjmentesen tehető meg. A harmadik országbeli állampolgár amennyiben 30 napnál hosszabb időt tervez Magyarországon tölteni magyarországi szálláshelyét, illetve szálláshelyének megváltozását a beutazástól, illetve a szálláshely megváltozásától számított három napon belül az e célra rendszeresített formanyomtatványon a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon (kirendeltségen) köteles bejelenteni. A bejelentőlapot az úti okmány adataival egyezően kell kiállítani, és a szálláshely bejelentésére kötelezettnek, valamint a szállásadónak alá kell írnia. Fontos tudni, hogy a vendégkönyv vezetésére köteles szálláshelyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár is köteles a szálláshelyét az illetékes regionális igazgatóságon bejelenteni, amennyiben a magyarországi tartózkodása a beutazásától számított harminc napot meghaladja, vagy tartózkodási engedély kiadása, illetve meghosszabbítása iránti kérelmet terjeszt elő. A szálláshely bejelentését igazoló, a hatóság által záradékolt szelvényt meg kell őrizni, a harmadik országbeli állampolgárnak magánál kell tartania és azt a hatóságok kérésére - ellenőrzés céljából - köteles bemutatni.
Ha a fentiekről szóló bejelentés a konzuli tisztviselőnél történik, a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodásra jogosító engedély pótlása iránti kérelmét a konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti. Tartózkodási engedély, bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély és EK letelepedési engedély kiállítására irányuló kérelem eljárás díja az okmány pótlása iránti kérelem esetén 10 000 Forint, melyet elektronikus fizetési eszköz (bankkártya) vagy banki befizetés (a regionális igazgatóság által rendelkezésre bocsátott csekk) útján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - kell leróni. A sárga csekk esetében a közlemény rovatba szükséges beírni az ügyfél nevét, születési idejét és az ügytípust - "Okmány pótlás". Okmány pótlása formanyomtatvány - Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem - Tartózkodási okmány pótlása iránti kérelem (PDF) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár köteles a letelepedési engedélyezési eljárásban bejelentett lakóhelyének megváltozását az új lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál - a külön jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni.