Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások… Mi? Mikor? Hol? Napló apámnak, anyámnak, november 4-én, 23:05-től a Dunán Forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva Zene: Döme Zsolt Operatőr: Mertz Loránd, Jancsó Nyika Rendezte: Mészáros Márta Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa (Juli) Jan Nowicki (János) Anna Polony (Ildi) Törőcsik Mari (Vera) Bánsági Ildikó
Kidisszidál és visszadisszidál az apa-arcú Jánossal, kúszik a bozótban a határőrök géppuskaropogásának fényében. A filmhíradósok emelvényéről szemléli a "második szabad" május elsejei felvonulást '57-ben, majd szemtanúja János letartóztatásának, tárgyalásai komédiájának, és a 301-es parcellánál megbotozzák a lovasrendőrök, amikor, életében másodszor egy kivégzett apa nyomait kutatja. Pár napos késéssel, de Juli végigfotózza az 1956–58-as korszak valamennyi fontos eseményét, és mégis kívülreked a történelmen. Mészáros Márta nem az ő felvételeit ragasztotta bele filmes Napló jába. És ezért a Napló apámnak, anyámnak olyan, nem több és nem kevesebb, mint egy becsületes önhibáján kívül megkésett korszakleltár. Korrekt. Tényszerű. Vita:Napló apámnak, anyámnak – Wikipédia. Zavartan téblábolunk az 1956-os szilveszteri mulatságon, melyre a trilógia csaknem valamennyi élő szereplője hivatalos: forradalmár és ellenforradalmár, még a pufajkások is becsöngetnek, felkelő és ávós, csendes szemlélő és gulágból szabadult barát, volt párttitkár és hortobágyi gyapotszüretelő, szerelmek, gyermekek, megidézett apák és anyák.
Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások… Mi? Mikor? Hol? Napló apámnak, anyámnak, július 16-án, 23:45-től a Dunán! Forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva Zene: Döme Zsolt Operatőr: Mertz Loránd, Jancsó Nyika Rendezte: Mészáros Márta Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa (Juli) Jan Nowicki (János) Anna Polony (Ildi) Törőcsik Mari (Vera) Bánsági Ildikó
színes, fekete-fehér, magyar filmdráma, 111 perc 1956. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Juli látja, hogy ami történt az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Napló apámnak anyámnak online. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások. Rendezte: Mészáros Márta Szereplők: Lajos Balázsovits Anna Polony Ildikó Bánsági Mari Töröcsik Jan Nowicki
1956. október 23-án vagyunk. A forradalom lázában égő tömeg Budapesten ledönti a Sztálin szobrot, a zsarnokság gyűlölt szimbólumát. A tüntetők sorában ott látjuk Jánost és feleségét, Ildit. A népharagtól való félelmükben a bukott hatalom emberei pánikszerűen menekülnek. Magda is megpróbál felkapaszkodni egy Csehszlovákiába tartó teherautóra, de elvtársai durván visszalökik. Juli csak november 4-én tud hazajönni Moszkvából, addig János itthon aktívan részt vesz az eseményekben. Keszthely- és környéke Kistérségi Többcélú Társulás. Juli látja, hogy ami történt, az nem ellenforradalom, ezért mindent meg akar örökíteni. János életveszélyben van, ezért Julival és Andrással Ausztriába menekülnek, de később Juli és János mégis hazatér. Pár hónapig úgy tűnik, jól döntöttek. Ám az új évben elkezdődnek a letartóztatások… Magyar filmdráma, 1990 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Forgatókönyvíró: Mészáros Márta, Pataki Éva Zene: Döme Zsolt Operatőr: Mertz Loránd, Jancsó Nyika Rendezte: Mészáros Márta Szereplők: Czinkóczi Zsuzsa (Juli) Jan Nowicki (János) Anna Polony (Ildi) Törőcsik Mari (Vera) Bánsági Ildikó
Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykert terráriumaiba. Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Borsodi-Mezőségen és szállítottak az Állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját A célok azonban ennél messzebbre mutatnak: a cél egy zárthelyi populáció létrehozása, amely akár a faj megmentésének a kulcsa is lehet. Röviden nézzük át, hogy mi ennek a programnak a jelentősége, és miért szükséges egy fokozottan védett, veszélyeztetett faj terráriumi tartása. Tiszadob természeti értékei » Andrássy Egyesület. Szöcskeegerek befogás a Borsodi-Mezőségen: akcióban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei (fotó: Cserkész Tamás, MTM) Vadon befogott szöcskeegerek érkeznek az Állatkertbe (fotó: Cserkész Tamás, MTM) A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földkerekségen: Kolozsvár mellett, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségen.
A holtágainkkal egyidős hullámtéri (gátakon belüli) holtágak feltöltődtek, elmocsarasadtak, vizük erősen eutrofizálódott. Amikor a 2000-es évek eleji árvizek alkalmával a nyárigátat védtük köröm szakadtáig, akkor nemcsak a falut védtük, hanem a holtágak élővilágát is. A Darab-Tisza, az egyetlen hullámtéri holtágunk. Ha nem lett volna nyárigát, a Falusi-Tisza és a Malom-Tisza is olyan lenne, mint a a Darab-Tisza. Ilyennek látszik a tiszadobi holtág-rendszer az űrből (SENTINEL II. 2021. 09. 11. ) Darab-Tisza – a halak bölcsője A vízfelület 9, 5 hektár, az átlagos vízmélység 2, 2 méter, a part hossza 2650 méter, a víztömege 209. 440 köbméter. A vízfelület növényborítottsága 85-90%-os, augusztusban legkisebb a szabad vízfelület. Vízminősége változó, árvizeket követően az élő Tiszáéval megegyező, később a felhalmozódó szerves iszap és hal ürülék lebontása sok oxigént emészt fel. Kedvezőtlen, hogy nyár végére a sulyom borítás 90% fölé nő. A nagy vízszint ingadozás miatt, nem alakultak ki nádas-gyékényes társulások.
Madarunk ugyanis elsősorban a mélyebb fekvésű kaszálórétek földön fészkelő faja, így ezeken az élőhelyeken a gépi kaszálás jelenti számára a legnagyobb veszélyt, aminek ideje egybe esik a költési időszakkal. Nagyapáink idejében ugyanis, amikor a kaszálás még extenzíven, kézi kaszákkal történt, egy-egy rét levágása akár heteket is igénybe vehetett és a földön fészkelő madaraknak mindig volt hova menekülniük. Ekkor hangzott el gyakran: "Szorítsd a harist! ", mely felkiáltást Herman Ottó magyarázza A madarak hasznáról és káráról című művében: "Tikkasztó melegben, gyöngyöző homlokkal megáll a magyar kaszás, a kinek a világon sehol sincsen párja; előbb letörli homlokáról az izzadságot, aztán letűzi a kasza nyelét, kiveszi tokjából a fénkövet és elkezdi a fenést; erre a hangra mintha felelne, mintha versenyre kellne a surgyé madár; nagy buzgón hallatja buzgó énekét, míg a haris alig pár lépésnyire bujkál a magas fűben és folyton hallatja "kétkét—kés-kés"-szerű szavát. Ha közel van a kaszáló széle, ekkor a kaszások sora összenéz, aztán kettőzött erővel és szaporasággal vág be a fűbe, a sorvezető pedig elkiáltja magát: szorítsd a harist!