Börcsök Enikő / Fotó: RAS-Archív Börcsök Enikő 1968. január 28-án született Mezőtúron, 1991-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Marton László osztályában. A diploma megszerzése után, 1991-től 1994-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 1994 ősze óta pedig a Vígszínház társulatának tagja volt. Csaknem száz színházi előadás, valamint két tucat filmes és televíziós alakítás kötődik a nevéhez. Az utóbbi években rendezőként is bizonyított, emellett pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára is volt és 2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagjaként is tevékenykedett. Számos díj és elismerés kísérte szakmai munkáját. Kiemelkedő színészi teljesítményét a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016) Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el (1998, 2000, 2005). 1998-ban Jászai Mari-díjat kapott. A Paszport című filmben nyújtott alakításáért 2001-ben a 32.
"A Vígszínház társulata mély megrendüléssel tudatja, hogy ma hajnalban, hosszú, súlyos betegség után 53 éves korában elhunyt Börcsök Enikő színművész, Jászai Mari-díjas, Érdemes– és Kiváló Művész. Halála nemcsak a Vígszínház számára, de az egész magyar színházi és kulturális életnek is felbecsülhetetlen veszteség. Börcsök Enikő sugárzó tehetségét számtalan színházi és filmes szerepben megcsodálhatta a közönség. 1994 óta volt a Vígszínház hűséges tagja és vezető színésznője. Legendás alakítások sora fűződik nevéhez, melyekben megmutatta drámai erejét, páratlan humorát, olthatatlan élet- és játékszeretetét. Igazi társulati és közösségi ember volt, rendkívüli személyisége, melegszívűsége, segítőkészsége, nyitottsága, csillapíthatatlan energiája és tenni akarása pótolhatatlan űrt hagy maga után. Börcsök Enikőt a Vígszínház saját halottjának tekinti. " - írja a színház a Facebookon. Börcsök Enikő 1968. január 28-án született Mezőtúron, 1991-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Marton László osztályában.
Börcsök Enikő és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó: Mészáros Csaba) Kiemelkedő színészi teljesítményét a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016) Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el (1998, 2000, 2005). 1998-ban Jászai Mari-díjat kapott. A Paszport című filmben nyújtott alakításáért 2001-ben a 32. Magyar Filmszemle Legjobb Női Alakítás díját kapta. A 2005-ös V. POSZT-on a Legjobb Női Főszereplő díját nyerte el Scribe Adrienne című darabjában nyújtott alakításáért, ugyanezen évben Érdemes művésszé választották. 2007-ben a Happy Art Fesztivál Colombina-díját kapta a Legjobb Női Alakításért, valamint neki ítélték a Roboz Imre-díjat is. A 2009-es IX. POSZT-on a Legjobb Női Epizódszereplőnek választották Tracy Letts Augusztus Oklahomában című darabjában nyújtott kiemelkedő játékáért. Ugyanez az alakítás hozta meg számára a 2008/2009-es Színikritikusok Díját is. 2013-ban kiemelkedő közösségi- és művészi munkájáért Budapestért díjat kapott, 2015-től örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, valamint ugyanezen évben megkapta a Prima díjat, illetve a legjobb női epizódalakítás díját a Magyar Filmkritikusoktól a Szerdai gyerek ben játszott szerepéért.
Egy évvel ezelőtt hunyt el a Jászai Mari-, érdemes és kiváló művész: Börcsök Enikő. A Vígszínház színésznőjéről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megemlékezett egy a közösségi oldalán közzétett posztban. A művész Rózsa utcai otthonánál pedig emléktáblát avatott a fővárosi önkormányzat. A 47. /A számú ház falán található emléktáblát január 28-án, péntek délután leplezték le. Fotó: Gordon Eszter Az eseményen jelen volt a Vígszínház részéről Rudolf Péter igazgató, Hegedűs D. Géza, Harkányi Endre, Kern András és Halász Judit színművészek. – Színészkörökben szállóigévé vált az a mondás, miszerint ne játszd a szerepet, hanem éld. Ezt tudta Börcsök Enikő. Ezt nem lehet fejben eldönteni, erre születni kell, és ő erre született – fogalmazott Kern András. Fotó: Gordon Eszter "A művészeti alkotások fájdalomból, sokszor frusztrációból, dühből fakadnak. A művész talán fárasztó, talán kiszámíthatatlan, öntörvényű, de ha a végeredmény virtuóz a környezet hajlamos megbocsátani. Továbblépni.
2018-ban elnyerte a Kiváló művész címet. Kiemelt kép: Börcsök Enikő a John Gabriel Borkman című előadásban (fotó: Dömölky Dániel)
Mezőtúron született. 1987-től 1991-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjaként tanult, Marton László osztályában. A diploma megszerzése után 1991-től 1994-ig a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, 1994 ősze óta pedig a Vígszínház társulatának tagja. Közel száz színházi előadás és két tucat film-, illetve tévészerep köthető a nevéhez. Az utóbbi években rendezőként is letette névjegyét, emellett pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója, egyik osztályvezető tanára. 2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja. Az elmúlt évtizedek alatt Börcsök Enikő a magyar színjátszás egyik legmeghatározóbb színész egyéniségévé érett. Ezt bizonyítja számos díja és elismerése, melyekkel a szakma jutalmazta. Példaként felsorolható, hogy már III. éves főiskolás korában a berlini fesztiválon elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat. Rendkívüli tehetségét vígszínházi sikerei is igazolják: a Macskajáték Egérkéje, a Mágnás Miska Marcsa szerepe, a Dobardanban, a Faustban és a Sógornőkben nyújtott alakításai, Az Iglic címszerepe, a Tóték Tóthnéja, a Lóvátett lovagok Francia királylánya.
Börcsök Enikő 1968-ban született Mezőtúron, 1987-1991 között végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Marton László osztályában. 1991-1994 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt, 1994 ősze óta a Vígszínház tagja, 2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja. Közismertté a rendszerváltás kori filmes főszerepei tették: első mozifilmje a Melodráma volt, majd utána már főszerepet kapott Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjében, mint ahogy Salamon András Zsötem jében is. Ugyancsak látható volt a Turné című filmben is, és utána még számos filmes illetve tévés szerepet is kapott, utoljára éppen Szabó István Zárójelentés című filmjében láthatták a magyar mozinézők. Számos díjjal jutalmazták Börcsök Enikő kiemelkedő színészi teljesítményét: a Vígszínház 1997-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel, hat alkalommal (1997, 2000, 2002, 2009, 2015, 2016) Ajtay Andor-emlékdíjjal, három alkalommal pedig Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel ismerte el (1998, 2000, 2005). 1998-ban Jászai Mari-díjat kapott.
Ha írói pályájának csak az elmúlt egy-másfél évtizedét nézzük, akkor is találhatunk olyan regényeket az életművében, amelyek a fiatalkori sikereit idézik. Az Intézet – amely az Egyesült Államokban 2019-ben, Magyarországon az Európa Könyvkiadó gondozásában 2020-ban jelent meg – ezek közé sorolható, King egyik legjobban sikerült időskori regénye. Stephen King: Az intézet - Gyereknek lenni nehéz - Geekz. A könyvet a The New York Times a 2019-es év száz legfontosabb megjelenése közé sorolta, a Goodreads könyves oldal olvasói pedig az év legjobb könyvének választották a horror kategóriában. Utóbbi címkével lehetne vitatkozni – bár korántsem annyira túlzó, mint a szerző korábbi, Emelkedés című kisregénye esetében –, de akik ismerik Kinget, tudják, hogy nála a borzongás, a félelem forrását nem feltétlenül a természetfeletti lények vagy dolgok erőteljesen vizuális ábrázolása, hanem az emberi természet sötét oldalának az előtérbe helyezése, valamint az olvasó pszichéjére, érzelmeire gyakorolt nyomás jelenti. Bár a fogvatartott gyerekek fizikai értelemben is elszenvedői az intézet vezetői és alkalmazottai által elkövetett visszaéléseknek és megaláztatásoknak – és ezek bemutatásában King nem finomkodik –, mégis inkább a felnőtt karakterek érzelmi és erkölcsi mélyrepülése az, ami nagyobb hatással volt rám olvasás közben.
Sokat nem tudunk meg róla, éppen úgy lehet fanatikus sorozatgyilkos, mint jólelkű és rendes ember, mert bár a múltja beszél helyette, King regényeinél sosem tudni biztosan, mi bújik elő a szereplőkből, ha úgy hozza a sors. A második szálban jön a lényeg: Luke Eileen, a zseniális csodagyerek, aki különleges képességekkel is rendelkezik, majd egy éjszaka közepén a szüleit lemészárolják otthonukban, hogy a fiút elrabolják és egy intézetbe dugják. Ez az intézet azonban, ahogyan az sejthető, más mint a többi, avagy itt a gyerekek foglyok, méghozzá állandóan atrocitásnak és kísérleteknek kitett foglyok, akik meg sem tudják védeni magukat, miközben senki nem nézi az érdekeiket. És ez még a szerencsésebbek sorsa, hiszen a szerencsétlenebbek a rettegett hátsó részlegbe kerülnek, ahonnan még senki sem jött vissza. Luke-nak és kis barátainak össze kell fogniuk, hogy a harmadik szegmensben valamilyen módon összefonódjon Tim és a kisfiú sorsa, ezzel pedig lezárásához érkezzen a történet. Az intézet - Stephen King - könyváruház. Királyi olvasmány Egy ideje már nem olvastam Kinget, de olyan volt nekiülni a közel 500 oldalas Az intézetnek, mintha egy régen látott ismerőssel leülve hallgatnám a meséjét.
Regény címe: Az intézet Kiadó: Európa Könyvkiadó Ára: 4999 forint
Összefoglaló Az éjszaka közepén Luke Ellis szüleit brutálisan meggyilkolják a saját házukban, őt pedig elrabolják. Másnap Luke egy intézetben ébred egy ugyanolyan szobában, mint a sajátja, mellette pedig hasonló szobák nyílnak, bennük hasonló fiúkkal és lányokkal: mindannyian különleges természetfeletti képességekkel rendelkeznek. A szigorúan őrzött intézményt igazgató Mrs. Sigsby egyetlen célja könyörtelenül kinyerni a gyerekek erejét, akár kínzás árán is. Ahogy sorra tűnnek el társai, Luke érzi, menekülniük kell, azonban ebből az intézetből még soha senki nem szökött meg. Elindul a küzdelem a jó és a gonosz között egy olyan világban, ahol a jók nem mindig győzedelmeskedhetnek. Az intézet az utóbbi évek legijesztőbb és legjobb könyve a horror királyától rajongói és kritikusai szerint is. Stephen king az intezet. Hangulatában egyszerre idéződnek fel benne a nagy klasszikusok, a Carrie, A ragyogás, A tűzgyújtó és az Az.