(Fotó: MOL Plugee) A globális energiaár-emelkedés a nagyobb magyar elektromobilitás-szolgáltatókat sem kerüli el: A MOL Plugee bejelentette, hogy április 1-től emeli a töltési díjakat az elektromos autósok számára. Az emelés nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem Horvátországra, Romániára és Szlovéniára is, írja a Villanyautosók. Témába vág: A MOL bővítette e-töltő-hálózatát, a cél az Adriáig és Fekete-tengerig érő hálózat Horvátországban, Romániában és Szlovéniában is árat emel a MOL Plugee A jövő hónaptól hazánkban a regisztrált felhasználók számára az AC töltés díja 109 Ft/kWh, a DC töltés pedig (ultra töltőkön is) 155 Ft-ra emelkedik. A 31. perctől fizetendő 1 Ft/perc idő alapú díj nem változik. Regisztráció nélküli, ún. ad-hoc töltés esetén 119, illetve 165 Ft/kWh lesz az AC és DC töltés díja. A MOL elektromos töltőállomásokon megvásárolható 10, 20, illetve 40 kWh energiát tartalmazó csomagok ára 1290, 3490, illetve 6990 Ft lesz. A Nissan tulajdonosok továbbra is jogosultak 15% kedvezményre.
ügyvezető igazgatója. 2019. 21. 12:49 Nagy meglepetés a Mol-tól az elektromos autót használóknak Ultragyors e-töltőt adott át a cég Budapesten, az egy hónapig ingyenesen használható eszköz egy időben két elektromos autót tud 20-30 perc alatt feltölteni. 2018. 06. 25. 16:01 Véget ért a versenyfutás a Tesla új gyáráért? Németország a Tesla európai gyárának legesélyesebb helyszíne - közölte a cég vezetője. 2017. 02. 06:57 Pénzt kaphatnak a bécsiek az elektromos autók töltői után Lakossági részjegyek értékesítésével kívánja finanszírozni az elektromos töltőállomás-hálózat bővítését Bécs városa. 2017. 23. 18:26 Elektromos töltőállomás is lesz a MOL egyes benzinkútjain Több tucatnyi benzinkutat szerelhet fel idén a MOL elektromos töltőállomásokkal, és jelentősen bővíti kiskereskedelmi szolgáltatásait is – nyilatkozta a társaság kiskereskedelmi vezetője az InfoRádiónak a megújult Szentendrei úti töltőállomás ünnepélyes átadóján. Orosz András szerint 2017-ben 10 milliárd forintot fordítanak a benzinkutak fejlesztésére.
A MOL-csoport 2017-ben csatlakozott a NEXT-E projekthez, Csehországtól az Adriai- és a Fekete-tengerig elektromos autózást lehetővé tevő nemzetközi töltőinfrastruktúra kiépítésének céljával. Konzorciumi partnereivel –, HEP, Petrol, BMW, Nissan – a régió hat országában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Romániában összesen 222 gyors, valamint harminc ultragyors elektromos töltőt telepített, fő közlekedési útvonalak mentén, összekötve a hat országot a szomszédos és a nyugat-európai e-jármű hálózatokkal. Az átjárhatóságot a MOL hat országban elérhető e-mobilitási applikációja is fokozza; az alkalmazás fizetési megoldása figyelembe veszi az autók villamosenergia-felvételi képességét, és különféle étkezési kedvezményeket is kínál. Nagy váltást jelez az új ágazat megjelenése MOL-csoportnál, amely eddig ezer szállal kötődött az olaj-, gáz-, petrolkémiai iparhoz és kereskedelemhez. Bő százéves múltra tekint vissza, több, mint harminc országában van jelen 25 ezer fős munkaerejével, három finomítót és két petrolkémiai üzemet működtet Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban, kiskereskedelmi hálózata pedig mintegy kétezer töltőállomást számlál Közép- és Délkelet-Európa tíz országában.
Újabb nagy teljesítményű, ultragyors töltőoszloppal bővült a MOL Plugee hálózata az M43 autópálya mentén, amely a cég első 800 Voltos töltőoszlopa is egyben. Tegnap bekapcsolták a MOL Plugee egyszerre akár két autó DC töltésére is alkalmas Circontrol Raption 150 típusú töltőoszlopát az M43 Magyarcsanád – Szent Gellért pihenőhelyen lévő MOL töltőállomás területén. A töltőoszlop támogatja a teljesítmény-megosztást, így a két DC csatlakozó egyidejű használatakor egy autónak maximum 75 kW teljesítmény jut, amikor pedig csak egy autó töltődik, az autó megkaphatja a maximális 150 kW teljesítményt is, amennyiben 800 voltos rendszerű típusról van szó, így a Porsche Taycan és Audi e-tron GT tulajdonosok mellett a Hyundai Ioniq 5 és KIA EV6 vásárlók is villámgyorsan tölthetik fel autóikat. A MOL Plugee hálózatában ez az első 800 voltos töltő, egyben az első helyszín, ahol AC és CHAdeMO töltésre nincs lehetőség. A kép készítése óta már elkészült az M43 autópálya Magyarcsanád – Szent Gellért pihenőben lévő MOL töltőállomás (fotó: MOL) A román határ (Arad) felé haladva az utolsó autópálya pihenőben a töltőoszlop helyszínét egy vadonatúj építésű, modern töltőállomás biztosítja, ahol egy Fresh Corner is található, így a benzinkutakon megszokott kávé, mosdó, wi-fi szolgáltatások mellett melegételek is vásárolhatók.
A régióban pedig immár 170, nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik Mol-logó alatt, amelynek nagy részét, 141 darabot szintén a Next-E projekt részeként telepített a vállalat. A program égisze alatt idehaza telepített töltők döntő része az autópályák mentén ill. azok közelében található, ezzel megteremtve a valódi országos átjárhatóságot az elektromos közlekedésben. A Mol-csoport 2017-ben csatlakozott a Next-E projekthez, melynek célja egy, a cseh határtól az Adriai- és a Fekete-tengerig kényelmes elektromos autózást lehetővé tevő nemzetközi töltőinfrastruktúra kiépítése volt egy egyedülálló együttműködésben. Konzorciumi partnereivel –, HEP, Petrol, BMW, Nissan – a régió hat országában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Romániában összesen 222 gyors, valamint 30 ultragyors elektromos töltőt telepített fő közlekedési útvonalak mentén. A hálózat a hat országot a szomszédos és a nyugat-európai e-jármű hálózatokkal is összeköti, biztosítva az EU egészét lefedő, elektromos járművek töltésére alkalmas infrastruktúrát.
A projekt az Európai Bizottság jelentős támogatása mellett valósult meg; a teljes 22, 17 millió eurós költségvetés 85 százalékát, 18, 84 millió eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) biztosította. Az interoperabilitás és a teljes lefedettség érdekében a projekt több más, szintén CEF társfinanszírozással megvalósuló programmal együtt valósult meg, mint például az ULTRA-E, az EAST-E és a FAST-E. Ez biztosítja, hogy a projekt az egész Európai Unióban maximálisan ki tudja fejteni kedvező hatását, egy hálózatokon átívelő, egységes közlekedési folyosót létrehozva. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Három megye Somogy, Zala és Veszprém öleli körbe. Kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj jellemzi. Felülete 600 km2, partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m3. Fő tápláló folyója a Zala. Balaton északi partija térkép mn. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Balaton térkép részletesen Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
További részletek megtekintéséhez váltson teljes képernyős módra
Abraham Ortelius, az első igazi, egységes elvek szerint az egész ismert világot bemutató atlasz (az Antwerpenben megjelent, először 1570-ben, 53 lappal, majd később folyamatosan bővített Theatrum Orbis Terrarum) alkotója Magyarországot – az atlaszban példátlan módon – két egymástól markánsan eltérő térképen mutatja be. Ortelius barátja, levelezőtársa, Zsámboky János, a nagyszombati születésű, de akkoriban Németalföldön élő orvos, humanista 1571-ben Bécsben megjelentetett egy Laziusénál pontosabb Magyarország-térképet, amelyet Orteliusnak is megküldött. Ezen Tihany már helyesen, a tó északi oldalához kapcsolódó félszigeten szerepelt, Csobánc a helyére, a Balaton nyugati oldala fölé került, Tihanytól északra pedig, ismét csak helyesen, Tapolca helyett a veszprémi vár szerepel. Az Ortelius Atlasz (1579) térképe (Zsámboky), Tihany az északi parton. Az északi part és a Balaton-felvidék térkép | Hurrá Nyaralunk Utazási iroda. Az ábrázolása hibája viszont a tó észak–déli tájolása. Ortelius észlelte a Tihany körüli ellentmondást, de nem tudott döntőbíró lenni, ezért – salamoni döntéssel – 1579-től mindkét Magyarország-térképet szerepeltette az atlaszaiban.
Soha annyi Magyarország-térkép nem jelent meg, mint ezekben az években, a kiadók azonban – jobb híján – ismét csak a régi, immár több mint százéves elődökhöz nyúltak, és legfeljebb csak a hírekből ismert várak, csaták helyével egészítették ki őket. Giacomo Rossi római térképész 1686-os atlaszában ismét csak két magyar lap szerepel (ez egyetlen más ország esetében sem fordult elő): Tihany az egyiken délen, a másodikon – bár a félsziget összezsugorodott – északon látható. A Csobánc–Tapolca–Veszprém várvonal itt is jócskán keletre került, Veszprém a Balaton akarattyai csücskére. Ignaz Muller 1769 bécsi Magyar Udvari Kamara nagytérképe, amely már helyesen ábrázolja a a Balaton vonalát. A teljes térkép 12 különálló lapból áll, és több, mint 4 nm-es. (204×244 cm) A következő évszázad elejére Tihany végül a helyére került, de a Balaton partvonalának pontos térképi megjelenítése egészen a 19. Balaton északi partija térkép . század elejéig váratott magára. A cikkért és a képekért köszönet Korányi G. Tamásnak A térképek a szerző magángyűjteményéből valók (az eredeti cikk az Északipart magazin 2014-es számában olvasható)