A diktátor a szertartás után kikiáltotta Emmy Göringet a Harmadik Birodalom first ladyjének, és ő lett az egyetlen, akit Hohe Fraunak kellett szólítani. Ez azonban sokakban ellenszenvet keltett, később Hitler leendő felesége, Eva Braun is kifejezte nemtetszését a titulus iránt. A két hölgy között egyébként ellenséges volt a viszony, Emmy egyenesen megvetette, lenézte Evát. A náci vezető azt követelte Hermann Göringtől, hogy szóljon feleségének: azt akarta, hogy az asszony nagyobb tisztelettel bánjon párjával. Eva viszont állítólag sosem bocsájtotta meg, hogy nem ő volt a birodalom első asszonya. A videón Emmy és Hermann Göring esküvője látható. Végsőkig Hitler mellett maradt Eva Braun - Ring Magazin. A Harmadik Birodalom first ladyje Emmy Göring a házasságkötést követően felhagyott a színészettel, és számos területen segítette Hitlert a II. világháború előtt, még az állami ügyekben is. Európa egyik leggazdagabb, legbefolyásosabb emberének feleségeként nagy luxusban élt, és óriási figyelmet kapott. Az emberek mindenhol felismerték, a fotósok pedig állandóan őt fényképezték.
Végakarata legalább részben teljesült Napóleonnak, hiszen 1840-ben Lajos Fülöp király és Adolphe Thiers indítványára földi maradványait hazaszállították és az Invalidusok Palotájában helyezték végső nyugalomra. Ugyan a hivatalosan elfogadott álláspont mellett valóban érdekesek a halála körül keringő "legendák", a karizmatikus vezető élete – joggal – jóval nagyobb figyelemre érdemes, mint halálának bizonytalan körülményei. Bevezető Az "arzén-vita" Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Eva braun halála full. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Ha fontos vendégek érkeztek, akkor vissza kellett vonulnia a szobájába. Bár létezik róla pár felvétel, ahogy épp felszabadultan úszkál és tornázik, nem ez volt a valóság. Eva 1932-ben és 1935-ben is öngyilkosságot kísérelt meg, depressziós volt, mivel nagyon rosszul viselte az elszigeteltséget és Hitler hiányát. Unokatestvére, Gertrude Weisker egyszer azt mondta, hogy ő volt "a legboldogtalanabb nő, akivel valaha találkoztam". Kapcsolatukat 14 évig teljes titoktartás övezte Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide/Dpa Esküvő, majd öngyilkosság A háború utolsó napjaiban Eva végre csatlakozhatott a Führerhez, és valóra vált az álma: 1945. április 28-án Hitler feleségül vette. Toxikus történelem. A rövid szertartást a bunkerben bonyolították le, majd Hitler első dolga az volt, hogy félrevonult és lediktálta a végakaratát. 36 óráig voltak házasok, mielőtt 1945. április 30-án mindketten visszavonultak magánszállásukra, és 15. 30 körül mindketten öngyilkosságot követtek el: Eva egy ciánkapszulával, míg Hitler egy revolverrel vetett véget az életének.
(P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2215. o. ISBN 963-05-6807-1 További információk [ szerkesztés] Vereckétől Beregszászig. Vári Fábián László kárpátaljai költővel beszélget Kozma László; Kairosz, Bp., 2007 Dinnyés József: Adventi napsütés. Vári Fábián László énekelt versei (hangfelvétel); Aranyalmás, Bp., 2012 Papp Endre: Vári Fábián László; MMA, Bp., 2016 (Közelképek írókról) Csordás László, Dupka György: A "bajvívó vonulat örököse... " Vári Fábián László Hatvan éves,
Kötetei (válogatás) [ szerkesztés] Széphistóriák: versek. (Ungvár, 1991) Vannak ringó bölcsők: kárpátaljai magyar népballadák. (Ungvár-Budapest, 1992; 2006) Kivont kardok közt: versek (Budapest, 1992; 1994) Világtalan csillag: versek és műfordítások. (Ungvár, 2001) Harminchárom év: versek. (Miskolc, 2002) Fecskehajtó idő: régebbi és új versek. (Budapest, Masszi, 2004) Jég és korbács: versek, 2002–2010 (Budapest, 2010) Tábori posta. Szovjet mundérban Poroszföldön; Kortárs, Bp., 2011 (Kortárs próza) Vannak ringó bölcsők. Kárpátaljai magyar népballadák és népdalok; 3. bőv. kiad. ; Intermix, Ungvár–Bp., 2012 (Kárpátaljai magyar könyvek) Ereimben az idő. Versek; Magyar Napló, Bp., 2015 Vásártér; Magyar Napló, Bp., 2018 A kakukknővér. 76 ruszin és ukrán népballada; ford., szerk., előszó, utószó, jegyz. Vári Fábián László; MMA, Bp., 2019 Koponyámban gyertya. 100 vers, 1969–2019; szerk., utószó Jánosi Zoltán; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2020 ( Rádiusz könyvek) Prózája [ szerkesztés] Tábori posta: szovjet mundérban Poroszföldön: [katonaregény].
Vári Fábián László 2001-től a Magyar Írószövetség választmányi tagja, 2007-től elnökségi tagja. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának és az Együtt című folyóirat szerkesztőbizottságának az elnöke. Az ünnepelt több évtizede gyűjti a kárpátaljai magyar és ruszin népballadákat, jelentős műfordítói tevékenysége is – sorolta költőnk érdemeit, számos elismerését és kitüntetését a főkonzul, hangsúlyozva – "Szeretném itt kiemelni, és egyben példaképül is állítani minden magyar ember előtt Vári Fábián Lászlónak a magyar anyanyelvhez, édes anyanyelvünkhöz fűződő szenvedélyes szeretetét" –, majd ez utóbbit igazolandó idézett az ünnepelt Illyés Gyula fejfája előtt című verséből. A beregszászi magyar külképviselet vezetője megjegyezte, hogy Vári Fábián László együttműködő munkatársuk kulturális programjaik megvalósításában, hisz rendszeres résztvevője a konzulátus Irodalmi Kilátó című rendezvényeinek. A KMKSZ képviseletében Molnár László kulturális titkár köszöntötte az ünnepeltet, ajándékként átadva a költő tisztelőjének, Hrabár Natália képzőművésznek erre az alkalomra készített kerámiáit.
A fiatal kárpátaljai költők közül legtehetségesebbnek tartott Marcsák Gergely felolvasta Vári Fábián László prózaírói és lírai munkásságát elemző módon bemutató tanulmányát, majd Beke Mihály András első beosztott konzul a költő, író, balladakutató emlékkönyvébe írt irodalmi értékű bejegyzését olvasta fel. Immár Kossuth-díjjal is elismert költőnk köszönetet mondott az alkalom megszervezéséért a konzulátusnak, valamint az összegyűlt baráti társaságnak. "Lassan kerekedik a kárpátaljai magyar irodalom története. Az a szép benne, hogy nem fog teljesen bekerekedni, mert itt van a váltás. Marcsák Gergelyt láthattuk, hallhattuk itt az előbb, aki nemcsak irodalomtörténészi minőségében kiváló szakember, hanem ő az a fiatal lírikusa Kárpátaljának, akiben én az utódomat látom" – jelentette ki az ünnepelt. Ajándékokkal és kedves szavakkal köszöntötte még a kortárs magyar irodalom nagy alakjai közé méltán sorolt Vári Fábián Lászlót az Együtt folyóirat képviseletében Dupka György, illetve Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
"Nyelvbe sűrített haza" – idézte a főkonzul Jánosi Zoltánt a költő fogalmi rendszere kapcsán. Versei közül az Illyés Gyula fejfája előtt című alkotást emelte ki. A KMKSZ nevében Molnár László kulturális titkár méltatta az ünnepelt tevékenységét. Beszédében felhívta a figyelmét arra, hogy "mennyi mindent tett a kárpátaljai érdekképviseletért, mennyit dolgozott azért, hogy mi itt most magyar nyelven beszélhessünk, megtarthassuk a kultúránkat, iskoláinkat". "Kárpátalján így is lehet, így is kell magyarként élni" – húzta alá. Marcsák Gergely költő a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság nevében köszöntötte az ünnepeltet. Részletesen bemutatta Vári Fábián Tábori posta és Vásártér című önéletrajzi regényeit, rámutatva ezeknek fontosságára, különlegességére. A Vásártér kapcsán kiemelte, hogy "a szerző különös érzékenységgel találja meg a lehetőséget saját emlékeinek és érzéseinek rendkívül őszinte bemutatására". Ehhez kötve értekezett Vári Fábián költészetéről. Előadása zárásként Vári Fábián László versei közül a Változatok a Halotti beszédre alkotását fejtette ki bővebben.
Holott ezen versek nagy része már évekkel ezelőtt íródott, de hiába várták, hogy feloldják a költőre kivetett szilenciumot. Ma már a Magyar Művészeti Akadémia megbecsült tagja, a beregszászi Tanárképző Főiskola tanára, a magyar és a ruszin népköltészet elismert szakértője. Annak idején a hómezőkön odaveszett Sáfáry Lászlóval kapcsolatban már írtunk röviden a kárpátaljai magyar irodalomról, amelynek a Felvidékkel ellentétben alig voltak hagyományai. A többnyire hegyek között meghúzódó vidéken évszázadok óta élnek békés egyetértésben, nagy-nagy szegénységben magyarok, ruszinok, cigányok, románok és ukránok. A Trianonban elszakított többi területtel ellentétben minden különösebb irodalmi hagyomány nélkül. 1918 után is a kárpátaljai irodalmi élet Kassán összpontosul, azok, akik írásra adják a fejüket, főleg Kassán megjelenő irodalmi lapoknál próbálkoznak, s szinte kivétel nélkül a felvidéki magyar irodalmat erősítik. Gondoljunk csak Sáfáry mellett Tamás Mihályra, N. Jaczkó Olgára vagy Rácz Pálra.