felhangsor A felhangsor egy zenei hang részhangjainak sorozata. A zenei hang, mint – fizikai forrását tekintve – periodikus rezgés felfogható olyan egyszerű, harmonikus rezgések összegeként, melyek frekvenciái egy alaphang (a zenei hang fülünk által érzékelt hangmagassága) frekvenciájának egész számú többszörösei. Ha az alaphang frekvenciája, az alapfrekvencia, akkor a felhangok stb. A hangok és a DNS kapcsolata – A Leplen Túl. frekvenciájúak. Egy zenei hang első részhang jának a legmélyebb részhangot, az alaphangot nevezzük, első felhang nak a második részhangot és így tovább, a mélyebbektől a magasabbakig. Nem-zenei hangok, tehát meghatározhatatlan magasságú, vagy akár zörejszerű hangok összetevőire nem használhatjuk sem az alaphang, sem a felhangsor kifejezést, itt pusztán részhangok ról beszélünk. A hangelemzés A Joseph Fourier (1768 – 1830) által megfogalmazott, és róla Fourier-analízisnak nevezett matematikai tudományág egyik alkalmazása szerint minden periodikus rezgés megfelelő számú tiszta, szinuszos részrezgés eredőjeként is felfogható.
A hangmagasság lineáris jellegű megkülönböztetése az alaprezgés rezgésszáma mértani sor (2-4-8... ) szerinti változásának észlelése ( térbeli magasság vagy fényesség), ez köznapi zenei szóhasználattal az (egyszeresen vagy többszörösen) oktávtávolságú hangok megkülönböztetése: C ≠ c ≠ c 1 ≠ c 2 stb. A hangmagasság ciklikus jellegű megkülönböztetése az alaprezgés kétszeres (vagy feleakkora) rezgésszám-tartományon belüli változásásának észlelése ( hangminőség vagy hangiság vagy hangszerűség), ez köznapi zenei szóhasználattal a nem oktávtávolságú hangok megkülönböztetése: C ≠ D ≠ e 2 ≠ f 2. Zenei hangok frekvenciái. Első olvasatra talán nem egyértelmű, miért van a kettő között különbség, illetve miben áll ez különbség. Például minden d hang (pl. a kis d, a nagy D, az egyvonalas d stb. (az elnevezés rendszerét lásd lejjebb) rendelkezik egy közös, "d-minőséggel" vagy d-szerűséggel, melyet a hangmagasság növekedtével visszatérően, vagyis ciklikusan azonosítunk: halljuk, hogy "ez megint ugyanaz a hang, csak magasabban", vagyis ezek a hangok elsősorban egyezőek, annak ellenére, hogy egyik sokkal magasabban van a másiknál.
Budapest: Zeneműkiadó (1982). ISBN 963330 401 6, 158-160. oldal Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8 Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a hatás nem csak a zenei stílustól független, hanem még attól is, hogy milyen hangközrendszert építünk fel erre a frekvenciára. Ez a disszonancia pedig gyengít minket fizikailag és mentálisan is, aminek következtében könnyebben irányíthatóvá és kihasználhatóvá válunk. Ez megmagyarázhatja, hogy olyanok akiknek hatalom van a kezében és fizikailag valamint mentálisan is uralni akarnak minket, mint pl. a korábban említett Joseph Goebbels, miért mutatnak egyáltalán érdeklődést a hangolás kérdése iránt. Ha körülnézünk a világban, akkor azt is láthatjuk, hogy a népi hangszerek származási helyüktől függetlenül követik a fentebb említett természetes frekvenciákat. Egy Koreából származó furulya hangjainak frekvenciái például a következők voltak: 597. 2 Hz, 651. 6 Hz, 716. 8 Hz, 796. Felhangsor - Wikiwand. 4 Hz, 896 Hz, 1024 Hz, 1102. 4 Hz, 1194. 4 Hz. A furulya hatodik hangja egy "C" hang, amelyik a 256 Hz-es "C" hangnál két oktávval magasabb. Egy másik furulya alaphangja, amit Etiópiában vettek meg egy pásztorfiútól 512 Hz volt.
Ha más fajok is úgy zenélnek, ahogy mi, akkor ez nem jelenti azt, hogy kötelességünk gondoskodni fennmaradásukról, ahelyett, hogy puszta kapzsiságból a vesztüket okoznánk? De igen, azt jelenti – szögezi le határozottan a szerző és igaza van! David Sulzer ZENE, MATEMATIKA ÉS ELME Pallas Athéné Kiadó – 2021 Copy & Consulting Kft. ISBN 978-963-573-052-0 Author: Révay András: (Budapest, 1944. febr. 28. Zenei hang – Wikipédia. ) Biológia – kémia szakos tanár, kommunikációs és környezetvédelmi szakember. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Hivatalának oktatási vezetője (1979-99. ), tíz évig a Magyar Fulbright Egyesület alelnöke. Mindezekkel párhuzamosan, 1972-től újságíró. Jelenleg nyugdíjas.
Fotó: Fortepan / Halmosi Sándor 1938-ig versenyzett, majd sportorvosként folytatta pályafutását és a magyar válogatott kapitányi posztját is betöltötte. Példamutató családapaként élt, az élet mégis tragikus sorsot szánt neki: 1945. március 29-én katonaorvosként teljesített szolgálatot, amikor Sopronban egy légitámadás során elhunyt. Végső nyugalomra Keszthelyen helyezték, ahol síremlékét a kaposvári szobor mintájára készítették el. VÁRPALOTAI HÍRHATÁR - Csik Ferenc olimpiai aranya 1936-ból. Sétányok, utcák, emléktáblák és emlékverseny is őrzi a berlini olimpikon szép hírnevét. Várpalota, az egykori uszoda emlékművének romja Fotó: wikipedia Születésének 70. évfordulóján bekerült a floridai Úszó Hírességek Csarnokába (International Swimming Hall of Fame). Rövid élet adatott neki, de kétségtelen, hogy teljesítményével világhírűvé vált. Kevésbé ismert, hogy sportról alkotott véleményét sokszor írásba öntötte, az egyik ilyen összegzéséből idézünk, mely egyben Csik Ferenc ars poeticája is lehetne egyben: "Sokan nem is gondolnak arra, hogy a versenysporthoz nem csak testi adottságok, hanem olyan szellemi és lelki tulajdonságok is kellenek, amelyek hiányában a versenyző elsikkad vagy legfeljebb nagy testi ügyessége mellett is csak közepes mértéket üt meg.
1936. augusztus 9-én délután fél 4-kor Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből. "Keszthelyen pedig ezen a napon mindenkinek jókedve volt. Az olimpiai dicsőség fényének ragyogása ma lobogott fel igazán a Balaton fővárosában. Ezen a napon mindenki úgy érezte, hogy egy kis része van Csik Ferenc olimpiai bajnokságában. Az ő hazaérkezésével fellángolt Keszthelyen az egymás iránti szeretet, megértés, megbecsülés, – a hála és a büszkeség olimpiai fáklyája is. " – írta az egyik tudósító Keszthelyről, 1936. augusztus 30-án. Index - Sport - Soha nem lesz úszó belőled, mondták a 100 gyors bajnokának. Nem sokkal azután, hogy Csik Ferenc (1913-1945) az 1936-os berlini nyári olimpián bajnok lett 100 méteren. Pedig nem adatott könnyű élet neki: édesapját csecsemőként elvesztette, a nagybátyja fogadta örökbe. Kaposváron született, de édesanyja és a három testvér a nagybácsihoz költözött Keszthelyre, 1924-ben, ahol édesanyja egy trafikot vezetett.
(Hozzáférés: 2021. július 31. ) Swimming at the 1936 Summer Olympics (angol nyelven). július 30. )
10 perc olvasás Csik Ferenc még csak egyéves volt, amikor édesapja, Lengvári Ferenc – vármegyei aljegyző – elesett az első világháborúban. Édesanyja egyedül nevelte két fiútestvérével együtt, majd 1925 májusában nagybátyja, dr. vitéz Csik László fogadta őt örökbe. Keszthelyen végezte el a gimnáziumot, 1931-ben, az érettségi vizsga után pedig Budapesten beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre orvostanhallgatónak. Csik Ferenc-mellszobor – Köztérkép. A Balatonban tanult meg úszni, előbb a Keszthelyi Törekvésben, majd Budapestre költözése után a BEAC-ban (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) versenyzett. 1933-tól 1938-ig szerepelt a magyar válogatottban. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban Európa-rekordot (57, 8) úszott. Edzésmódszeréről a keszthelyiek közt az a legenda élt, hogy ahol naponta úszott, a móló és a Szigetstrand között kibójázott pálya hossza 110 méter volt – vagyis tíz méterrel hosszabb, mint az a táv, amelyre készült.
Nem tudni, pontosan hány Duflex készült a Gammában. Az egyik legkeresettebb gyűjtőobjektum. Működőképes és közepes esztétikai állapotú gép nem marad a milliós határ alatt ma az árveréseken. A különös műgonddal összeszerelt prototípust a Gamma Optikai Művek kötelességszerűen átadta a Műszaki Múzeumnak. Az összes többi magyar fényképezőgép társaságában itt volt a 001-es Duflex kiállítva a kilencvenes években, mígnem a múzeumba betörtek, és a teljes magyar kollekciót elrabolták. Kifürkészhetetlen utakon jutott el a lopott proto-Duflex Japánba és került egy dúsgazdag gyűjtő tulajdonába. Felmerült az Országos Műszaki Múzeum részéről a visszavásárlás gondolata is, de még a négymillió forintos ár sem elég kecsegtető az új tulajdonos számára. A Farkasréti temetőben nyugszik. (Hv21-9-19) Könyvei. Csik ferenc 1936 2019. Művészi fényképezés. Stephaneum Nyomda, 1940, II. kiadás 1942. A szerző 200 fényképével. Így fényképezek. Műszaki Könyvkiadó, 1957 Lichtkontraste und ihre Überwindung. Wien, Die Galerie, 1937 Meine technik, meine bilder.