Semjén Zsolt szerint az egykori elnök azt szimbolizálja, hogy az emberi jogok tekintetében nincs alku. Ronald Reagan azt szimbolizálja, hogy az emberi jogok érvényesülését nem lehet pillanatnyi politikai érdekeknek alárendelni – mondta Semjén Zsolt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy Magyarország uniós elnöksége végén avatják fel az egykori amerikai elnököt ábrázoló egész alakos szobrot. A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a szobor felállítását a KDNP kezdeményezte még 2010-ben, s a kisebbik kormánypárt által indított adakozáshoz csatlakoztak különböző alapítványok Magyarországról és külföldről. Így gyűlt össze az egész alakos bronzszobor felállításához szükséges több mint 10 millió forint. A szobor a fővárosban, Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál áll maj d, s mint Semjén Zsolt elmondta: a művészi alkotás Reagan realizmusát kívánja megjeleníteni. Semjén Zsolt az egykori amerikai elnök személyiségét felidézve úgy fogalmazott: fiatal korának megrendítő és meghatározó pillanata volt, amikor Reagan azt mondta Gorbacsovnak, jöjjön ide, és bontsa le a falat, ha hisz az emberi jogokban.
A Szabadság tér és a Zoltán utca sarkánál felállítandó Reagan-szobor 2, 2 méter magas, Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. Az egészalakos szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állíttatja. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a KDNP elnökeként kezdeményezte az alkotás felállítását, korábban kiemelte: Ronald Reagan a szabadság szimbóluma, emléke összefogja a közép-európai népeket. Emlékeztetett, hogy Ronald Reagan kiállt az emberi jogok egyetemes érvényesülése mellett. A szoborállításnál a bizottság együttműködő partnere volt többek között a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány (Ronald Reagan Presidential Foundation), a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A közzétett ismertető szerint az Egyesült Államok elnöke kormányzása idején elévülhetetlen érdemeket szerzett a kommunizmus bukásában. "Magyarország mindig hálával emlékezik az Egyesült Államok és Reagan elnök megkérdőjelezhetetlen szerepére a hidegháborús időszak lezárásában, és abban, hogy Magyarország visszanyerte szuverenitását" – írták.
4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! "Ronald Reagan" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 127585 Feltöltve 2012. 12. 21. 22:06 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! "Ronald Reagan" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 97774 Feltöltve 2011. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 186357 Feltöltve 2014. 11. 09. 17:35 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? tván 14. 17:35 "Ronald Reagan" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 99913 Feltöltve 2011. 16. 01:19 Felhasználási jogok Vízjel nélküli változatra van szükséged? A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? ATTILA SISKOVITS 11. 01:19 "Ronald Reagan" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 186358 Feltöltve 2014.
2011. június 30. 10:31 MTI A szabadság eszméje, a reagani örökség valóra váltása kötötte össze a transzatlanti hét szerdai napjának budapesti eseményeit. Felavatták a 100 éve született volt amerikai elnök, Ronald Reagan szobrát; a Szépművészeti Múzeumban rendezett díszvacsorán Schmitt Pál köztársasági elnök hangsúlyozta, a magyaroknak különösen a kommunizmus éveiben adott sok erőt, hogy úgy tekinthettek Amerikára, mint arra a helyre, ahol nemcsak elérték a szabadságot, hanem élni is tudnak vele. Ronald Reagan a bizonyíték arra, hogy igenis létezik teljes megújulás, meg lehet változtatni az életünket, a világunkat, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az egykori amerikai elnök szobrának felavatásán a budapesti Szabadság téren. Mint fogalmazott, Ronald Reagan megújította a világot, benne Közép-Európát. Az egykori amerikai elnök kiállt azért a meggyőződésért - mondta a kormányfő -, hogy a rosszal nem lehet együtt élni, a gonosszal nincs békés egymás mellett élés, nincs kompromisszum; legyen bármilyen nagy és félelmetes, meg kell küzdeni vele, le kell győzni.
A XX. század elején I. Ferenc József adományozta a nemzetnek, elhelyezésénél több helyszín került szóba. 1902 óta áll a Városligetben, sokan úgy készítenek vele képet, hogy egy papírt nyomnak a jobb kezében tartott íróeszköze alá. Fotó: Juhász Norbert - We Love Budapest 10/13 Megrázó története van a Kossuth tér előtti Duna - partra kipakolt cipőknek. A II. világháborúban a nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére avatták fel 2005. április 16-án. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező, társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész. Tavaly a világ második legjobb köztéri szobrának választották. 11/13 Kedvelt találkozási pont az Oktogon közelében a Stróbl Alajos jóvoltából 1921-ben elkészült 184 centi magas bronzszobor és környéke. Az alkotó egy fotelben ülve ábrázolja a népszerű írót. Annak idején nem kevés vita előzte meg a szobor felállítását: bizottság alakult az elkészítéséhez szükséges pénz összegyűjtésére és kezdetben nem a ma elfoglalt helyére szánták, valamint az eredeti tervek szerint két nő társaságában üldögélt volna Jókai a róla elnevezett téren.
Un amour à taire / A Love to Hide (2005) - Kritikus Tömeg Bejelentkezés Elfelejtetted a jelszavad? Hagyd üresen: Új vagy? Regisztrálj! filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki részletes keresés A Love to Hide ( Christian Faure) francia dráma?,? 2 szavazat Szerinted:? IMDb 8, 2 RT YouTube Wikipedia főoldal képek (1) díjak cikkek vélemények idézetek érdekességek kulcsszavak (1) Főoldal Részletes keresés Filmek Közösség Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
Titkos hazugságok hálójában Ingerültségből, agresszióból fakadó cselekvéseink belálhatatlan következményekkel járnak. A meggondolatlan, gyerekes indulatokat gyakran súlyos lelki trauma követi; a kórtörténet családon belüli árulásról, kollaboráns vehemenciáról és öngyilkosságról tanúskodik. Habár még mindig nehezemre esik, lassan kezdem értékelni mindazt, amim van, és azt a kort, amelyben élek. Mert a huszadik században az emberi aljasság és kegyetlenség, a becstelenség és a brutalitás nem ismert határokat, a leginkább kirívó példa természetesen a második világháború. A tény, hogy Németországból és annak csatlós államaiból emberek ezreit deportálták (a világ legnagyobb fegyveres konfliktusának "mellékzöngéjeként"), kimeríti az élet szentségének addig gyakorolt, illetve modern eszményét egyaránt. Ismét egy "kitelepítős" film, és ismét Dachau. Polanski A zongoristá ja anno 2003-ban nagyon kikészített. Aztán jött forgatás tekintetében egy korábbi film, a Szomorú vasárnap, a Palacsintavár (Paz Vegával), ami egy hasonló történet, a Bent – és most az Elhallgatott szerelem ( Un Amour à Taire / A Love To Hide).
Mert ez meleg pornó, nem a buzik reklámozása (sokak szófordulatával éljek), hanem egy film a homoszexuális szemszögből kitalált szereplőkkel. S nem mellesleg szerelmi négyszögről szól, melyet két meleg, egy heteroszexuális férfi és egy heteroszexuális nő alkot. Az alkotás rendkívül érzelem dús, tehát négy napi depresszió biztosított a megtekintése után. Összesen három darab meleg csóknál amúgy sincs több homoszexuális utalás a filmben, szóval akit csak ez tart távol a megtekintésétől, az nyugodtan belekezdhet, majd becsukja két percre a szemét. Tovább →
Holokauszt. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem tudná mit is takar pontosan ez a szó. A holokauszt nem más, mint a második világháború alatt elkövetett népirtás, mely jelentős részben a zsidókat érintette, de mellettük a szlávokat, romákat, testi fogyatékosokat, szabad kőműveseket, jehova tanúikat és a homoszexuálisokat is érintette. Részemről a holokauszt az emberi gonoszság, szűklátokörűség és kegyetlenség tökéletes iskola példája, melynek köszönhetően elgondolkozhat az ember, hogy akkor is most melyik fél érdemelne halált: az, akit selejtnek titulálunk, vagy az aki eldönti, hogy ki az aki nem életre való, azaz selejt. Megannyi alkotás készült ebben a témában (kiemelve a Schindler listáját, Sorstalanság, A zongorista), de épp ez volt az a film, amely talán a legmegrendítőbb, s legkegyetlenebb, melyet eddig láttam. Francia alkotásról van szó, ami mellesleg szerintem elég alul értékelt is egyben, habár főleg a témát nézve ez nem meglepő. Bevallom én is sokat gondolkoztam, hogy erről az alkotásról merjek-e írni.
Christian Faure direktor filmjét az egyik francia televíziós csatorna mutatta be 2005-ben, pedig teljesen releváns lett volna mozivásznon is. Kijelentésemet bizonyítja, hogy 2009-ig összesen öt ország importálta: az Egyesült Államok, Spanyolország, Finnország, Kanada és az Egyesült Királyság. Nem tudom, milyen sikerrel vetítették a tévék, ám azt igen, hogy nagyon megszívlelendő történetről beszélünk. Az Elhallgatott szerelem sokkal összetettebb annál, ahogy azt elsőre gondolnánk. Már az cím is elárulja, a hősök alakoskodni kényszerülnek, bujdosni, hogy boldogok legyenek, vagy boldognak tűnjenek. Továbbá az alapszituáció és a kezdeti bonyodalmak által a néző egyfajta "kifordított" Jule és Jim -ként (Francois Truffaut; 1962) tekint a műre. A háború alatt Lavandier-ék mosodája virágzik, mivel a német katonák szennyeséből élnek. Az apa szimpatizáns, az anya és a nagyobbik fiú már liberálisabb lelkületű, a kisebbik, a fekete bárány börtönben csücsül – mint kiderül, megbízója helyett. Ám előkerül a gyerekkori barátnő, Sara (Louise Monot), aki felbukkanásával felkavarja az addig harmonikusnak tekinthető kapcsolatokat.
Hisz a holokauszt azt a szemszögből mutatja, ami eléggé megoszthat mindenkit. Magyar vonatkozásban írást nem igen találtam a filmről, így végül úgy döntöttem, hogy végül megéri írni róla. Részemről (ami egyébként személyes tapasztalatok összessége) azon a véleményen vagyok, hogy egy embert nem éri meg az alapján megítélni, ahogy kinéz, vagy amilyen a szexualitása (azért a pedofilok kivételt képeznek, gondolom nem kell magyarázni), hisz az embert a cselekedetei határozzák meg, a belső tulajdonságai. S bizony be kell látni, hogy hiába csúnya valaki, hiába testi fogyatékos, hiába biszexuális/homoszexuális, ha elvonatkoztatunk a sztereotípiáktól (vagy csak olyan emberrel hoz össze a sors, aki ezt a fajta nézetet megváltoztatja), akkor bizony találhatunk számunkra igencsak értékes embereket, legtöbbször barát formájában. Gondolom ezek után már felvetődhet, hogy milyen szemszögből is mutatja be a film a holokausztot, s milyen szerelem is az, amit el kell rejteni. Aki köpni akar az ne köpjön, mert utána törölgetheti a monitorját.