A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről. Az archeogenetikai eredmények történeti kontextusba helyezése pedig lehetővé tette, hogy a kutatók leszűkítsék az avar migráció pontos időrendjét is. "Északkelet-Ázsiához való egyértelmű genetikai kapcsolatuk és a Zsuanzsuan Birodalom bukásához köthető eredetük mellett azt is látjuk, hogy a 7. Az avar kori elit genetikai vizsgálata a Scientific Reports-ban. századi avar kori elit további 20-30 százalékban valószínűleg az Észak-Kaukázushoz és a kelet-európai sztyeppéhez köthető genetikai eredettel bírt, ami közelebbi területekről is érkező migrációra utalhat" – idézik az összegzésben Guido Gnecchi-Ruscone-t, a tanulmány megosztott első szerzőjét. Szécsényi-Nagy Anna, a tanulmány másik első szerzője hozzátette: "A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna-Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is". Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen.
véleményem szerint a helyes megjelölés az Avar Kaganátus lenne, de ha ez az elterjedtebb akkor így is jó Taz vita 2009. március 15., 07:18 (CET) [ válasz] Úgy tűnik, szerintem is, úgyhogy át is nevezem. :-) Paulus Pontius Crassus vita 2009. március 15., 15:08 (CET) [ válasz] Madaras László, a szolnoki Damjanich János múzeum régésze: " Az pedig tételesen nem igaz, hogy gyarapszik azon temetők száma, amelyek az Alföldön megélik a magyar honfoglalást, esetleg még az Árpád-korban is használják, aki immáron a negyedik évtizede kutatom ezt a korszakot és ezt a területet, egyetlen egy ilyen temetőt, vagy telepet sem ismerek. " ".. Alföld korábbi, – 8. századi lakossága – igencsak megfogyatkozhatott a 9. század első évtizedeire. Avar kori lelőhelyek hd. Arra az időre, amikor még vannak griffes-indás sírok a temetők szélein. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy mindazon temetőkben, melyekben a régészek 9. századi sírokat említenek, a két időszak sírjainak aránya elképesztő. Jó, ha minden ötven-száz 8. századi sírra jut egy-egy 9. századi. "
A kutatásban és a tanulmány elkészítésében számos magyarországi intézmény vett részt, köztük a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézete és Régészeti Intézete is. A tanulmányt genetikusokból, régészekből, antropológusokból és történészekből álló multidiszciplináris kutatócsoport készítette. A magyarországi embertani leletek elemzésein alapuló tanulmány az avar elit genetikai eredetét Belső-Ázsia egy keleti régiójára vezeti vissza, és megerősíti a magyar kutatók 2020-ban megjelent archeogenetikai tanulmányának eredményeit. A szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő új tanulmány közvetlen genetikai bizonyítékot szolgáltat az emberiség történetének egyik legnagyobb, rendkívül nagy távolságot felölelő, gyors vándorlására. A Kr. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. Ezt hagyta hátra Magyarország területén az ősember: sorba vettük a lenyűgöző régészeti leleteket - Utazás | Femina. A tudományos viták ellenére eredeti hazájuk és származásuk máig tisztázatlan maradt. A történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek.
A 30 éves háború idején a svédek rombolták porig, ezután elhagyottá vált. 1899-ben II. Vilmos császár döntött úgy, hogy újjáépíti és egy múzeumot hoz benne létre, tervei között az is szerepelt, hogy a vár szimbóluma legyen Elzász Németországhoz való visszatérésének. A várat újjá is építették, mégpedig teljes mértékben a középkori irányvonalat követve. Belsejében a gyönyörű szobákat falfestmények, reneszánsz bútorok és öntöttvas kályhák díszítik. A várban egy fantasztikus gyűjtemény látható középkori fegyverekből, köztük a páncélok és kardok valamennyi típusából. Castelnaud-la-Chapelle – Aquitánia Dél-Franciaország egyik legszebb vára a festői Castelnaud-la-Chapelle falu felett áll, a Dordogne-folyó partján. században építették, szemben riválisával, a Beynac várral. Középkori vár - Tananyagok. A 13. század elején a katharok az országnak ezen részén is elterjesztették eretnek nézeteiket és szembehelyezkedtek a római katolikus egyházzal. 1214-ben a pápa megbízásából Simon de Montfort elfoglalta a várat és a francia király fennhatósága alá helyezte.
Általában hegyes végű kapu, portcullis néven ismert, a barbikán torony elengedhetetlen volt a kastélyba való belépéshez. Számíthat saját erődített portáljaira, hogy megvédje a főkaput. A barbikán toronyban a felvonóhíd emelését is sikerült megoldani, amely összekapcsolta a várral szomszédos földet. A vonóhidak általában faárok voltak, amelyeket az árok átkelésére használtak, amelyek az úr kénye-kedvére, vagy támadás esetén megemelhetők voltak, hogy megnehezítsék a belépést. Hol épültek kastélyok? A legtöbb várat egy hely védelmére tervezték, ezért általában a domb tetején, a folyó gázlójánál vagy egy öböl vagy kikötő bejáratánál találták őket. Középkori vár - djeco építőjáték Gyerekjáték Ajándék gyereke. Az előnyben részesített hely egy domb tetején volt: így stratégiai pozíciót kaphattak a terület védelmében. Néhány várat a biztonság javítása érdekében vízzel töltött vizesárok vett körül. Egy kis hidat építettek, hogy át tudjon menni az árkon. Milyen volt a várak belső tere? A kastély belsejében lépcsők, hálószobák, folyosók, WC-k, női helyiségek (kis területek társalgáshoz és hímzéshez), mosodák, ételtároló helyek, parasztházak lovagok és katonák számára, ünnepi terem és vallási kápolna voltak.
Az érett középkorban elsősorban Németországban alakult ki az a gyakorlat, hogy a nagyobb erődítményekben kettéválasztották a tornyot és a lakóépületet. (Addig gyakran a tornyok is lakótornyok voltak, mint még István kezdett építeni. ) A várakban általában a palota felső szintjén helyezkedtek el a lakószobák. Az első emeleti nagyterem zajlottak a étkezések, de ott tartották az ünnepségeket, ceremóniákat és a tárgyalási napokat is. Ez alatt még több munkaszoba is volt. Legalul helyezkedtek el az élelmiszer- és a borpince. Legtöbbször a várkápolna is benn volt a palotában, csak a nagyobb várakban kapott külön épületet az imák és istentiszteletek számára. A lóistállók, a kovácsműhelyek és a pékségek, valamit a cselédházak, a fegyverszolgák, az iparosok és a szolgák lakószobái a várfal mentén sorakoztak. A tűzveszély miatt a konyhát legtöbbször a palotán kívülre, a várudvarba építették. A körfalon belül a zöldség- és fűszerkert mellé sokszor baromfi- és disznóólat, és kutat is építettek. A várkaput a csapórács és csapóhíd védte.
Általában a tartás magasabb volt, mint a fal. Ennek a toronynak a belsejében tett tisztelgés ünnepe adja. Ezen a szertartáson az úr hűbért adott a vazallusnak. A hűbérség régen egy darab föld volt, amelyet az úr a vazallusnak adott kötelezettségei teljesítése érdekében. E kötelezettségek közé tartoznak az auxilium és a conselium kötelezettségei, amelyek katonai és politikai támogatást jelentenek. Az idő múlásával kisebb tornyok kerültek a főépítménybe, szolgák vagy élelmiszer-áruházak számára. Ha az őrség felső részén kisebb torony volt, akkor ezt kaballeratoronynak nevezik. Ha éppen ellenkezőleg, egy kis torony volt a sarokban, akkor őrtoronynak nevezik, mivel ez volt a megfigyelésre használt torony. Fal A kastélyokat egy fal vette körül, amely az egész várat körülölelő védelmi erődítmény volt. Gyakran a falakat árok vette körül, így a betolakodók megnehezítették a fal méretezését. Kezdetben a kastély falai fából készültek, de a 9. századtól kezdve a falak kialakításához kőt használtak.