Közeli hozzátartozó régi ptk
(16-20 szeletes torta) Citromos süti is készíthető belőle. Házi, friss vaníliás piskóta, könnyű citromos krém… Epertorta Igazi nyár szülinapi torta recept. Epertortát számtalanszor kaptam anyutól és én is megtanultam elkészíteni. Szezonjában friss érett eperrel szuper választás. Akár epres süteménynek is készíthető, másfajta tepsiben, egyrétegű krémmel, eperrel. Finom, könnyű vaníliás krém, friss házi piskóta és édes eprek… 16-20 szeletes epertorta lesz a megadott mennyiségből. Barackos torta Ismét egy szülinai torta recept. Ezt a barackos tortát friss barackkal vagy befőttel is el lehet készíteni szezontól függően. Finom, könnyű vaníliás krémmel és a barackkal igazi könnyű desszert. Barackos süteménynek is készíthető, másfajta tepsiben, egyrétegű krémmel, barackkal. Gesztenye torta Nagyon sok szülinapra elkészítettük már ezt a finom, könnyű gesztenye tortát. Gigi kreatív műhely: egyszerű tejszínes torta születésnapra. Anyukám alkotta meg ezt a receptet mindannyiunk örömére. 16 szeletes torta készül a megadott mennyiségből, vagy 20 vékonyabb szelet.
A sütőt előmelegítjük 160 fokra. A szeletelt mandulát aprítógépbe tesszük, és porrá őröljük. A csokoládét egy fém vagy üveg tálban vízgőz fölé tesszük és megolvasztjuk. Vigyázat, a tál ne érjen bele a vízbe és ha a víz forr, már le is zárhatjuk alatta a lángot. Finom, könnyű vaníliás krém, friss házi piskóta és édes eprek… 16-20 szeletes epertorta lesz a megadott mennyiségből. Barackos torta Ismét egy szülinai torta recept. Ezt a barackos tortát friss barackkal vagy befőttel is el lehet készíteni szezontól függően. Finom, könnyű vaníliás krémmel és a barackkal igazi könnyű desszert. 16-20 szeletes torta lesz a megadott mennyiségből. Barackos süteménynek is készíthető, másfajta tepsiben, egyrétegű krémmel, barackkal. Gesztenye torta Nagyon sok szülinapra elkészítettük már ezt a finom, könnyű gesztenye tortát. Anyukám alkotta meg ezt a receptet mindannyiunk örömére. 16 szeletes torta készül a megadott mennyiségből, vagy 20 vékonyabb szelet. Diótorta Diós grízes torta. Nagyon finom, házias ízvilágú, mégis könnyed, nem geil sütemény.
Az ókori rómaiak fénykora az 1-3. Században látható, sok ősi rom ebből az időszakból származik. A római városok Németországban főként a Rajna és a Duna mentén épültek: Augsburg Bonn Koblenz kölni Mainz Neuss Nida Passau Regensburg Straubing Trier, már a 3. és 4. században az Alpoktól északra fekvő legnagyobb város, amelynek becsült száma 80 000 Xanten A középkortól a modern időkig Az 5. Német városok listája miskolc. századi népvándorlással a mai Németország területén található ősi városok nagyrészt elpusztultak. Csak Augsburg, Regensburg, Trier és Köln maradt fenn városként. A közép -európai városok száma nagyon kicsi maradt 1100 -ig, néhány százal. Messze a legtöbb új város jött létre a következő 250 évben, amikor 1120 -tól kezdve számos várost alapítottak, többnyire alapítás és várostervezés révén. A modern korszak kezdete körül, a 16. század elején a szabad és császári városok, valamint a rezidenciavárosok voltak a legfontosabb városok (többek között ma elsősorban holland, francia és belga városok): Köln és Prága mintegy 40 000 lakossal, Augsburg, Lübeck, Magdeburg és Nürnberg, mintegy 20-30 000 lakosú Aachen, Bázel, Braunschweig, Bréma, Breslau, Erfurt, Genf, Hamburg, Lüneburg, Metz, Mühlhausen, München, Münster, Regensburg, Rostock, Schwaz, Soest, Stralsund, Strasbourg, Trier, Ulm és Bécs, körülbelül 10 000–20 000 lakossal.
A modern kor kezdete körül, a 16. század elején a legfontosabb városok (a mai többi mellett főleg holland, francia és belga városok) a szabad és birodalmi városok, valamint a lakóvárosok voltak: Köln és Prága mintegy 40 000 lakossal, Augsburg, Lübeck, Magdeburg és Nürnberg körülbelül 20-30 000 lakosával, Aachen, Bázel, Braunschweig, Bréma, Breslau, Erfurt, Genf, Hamburg, Lüneburg, Metz, Mühlhausen, München, Münster, Regensburg, Rostock, Schwaz, Soest, Stralsund, Strasbourg, Trier, Ulm és Bécs mintegy 10 000–20 000 lakosával. A legnagyobb német városok 1500 Az 1500-as népességi adatok becslések. rang város népesség Uralkodó terület 1. Prága 70 000 Csehország 2. 45 000 3. Németország városrészeinek listája - frwiki.wiki. Nürnberg 38 000 4 30 000 Danzig Poroszország királyi részesedése Lengyelország részeként 6. Lübeck 25 000 Wroclaw Szilézia 8. 22 000 9. Bécs 20 000 Ausztria Strasbourg A legnagyobb német városok 1700-ban Szent Római Birodalom 1678–1795 Az 1700-as népességi adatok becslések. 114 000 Hamburg Antwerpen 66 000 Brabant Brüsszel 65 000 5.
Köln, a középkori Németország legnagyobb városa. ("Chronica van der hilligen stat van Cöllen. 1499") A legnagyobb német városok ezen felsorolása áttekintést nyújt azokról a legnépesebb városokról, amelyek a kortárs német területen voltak az egyedi statisztikák idején. Német városok - Németország térképe. A 19. század iparosodása, különösen a kezdetektől és az 1871-es egyesülés óta, Németországban az urbanizációt a nagyrészt urbanizált társadalomba hozta. Az alábbi táblázatok a német városok 1700–2000 közötti történelmi népesedési adatait mutatják be az adott terület szerint. Ugyancsak felsorolásra kerül az a magasabb szintű közigazgatási egység (állam, ország, királyság, tartomány, körzet), amelyhez a város az adott évben tartozott. A következő történelmi és jelenlegi német állami struktúrákat vették figyelembe: Szent Római Birodalom (962–1806) Német Szövetség (1815–1866) Német Birodalom (1871-1949) Német Demokratikus Köztársaság (1949–1990) Németországi Szövetségi Köztársaság (1949-től) Németország nagyobb városainak listája aktuális információkat tartalmaz.
Körülbelül XV. Század. Két városrész van Németországban, amelyek mindegyike önmagában Németország szövetségi államát ( Bundesland) alkotja: Berlin és Hamburg. Az agglomeráció néhány korábbi önkormányzata, amelyek korábban függetlenek voltak, mostanra integrálódtak ezekbe a városokba és városrészeket alkotnak. Ezek a közösségek mind a városi önkormányzat ( Stadtgemeinde), mind a körzet ( Kreis), mind a szövetségi állam ( Bundesland) hatáskörével rendelkeznek. Ez a két hivatalos szervezet tehát: Berlin tartomány ( Berlin tartomány) Hamburg szabad és hanzaváros ( freie und Hansestadt Hamburg) Történelmileg Bréma és Hamburg nagy hagyományokkal rendelkezik, mint "szabad város" és hanzaváros. Német városok listája budapest. Berlin a második világháborúig soha nem volt szabad város, de Berlin Brandenburg - Poroszország része volt. Bréma tartomány szintén különleges történelmi eset: két várost foglal magában, amelyek két földrajzilag elkülönülő részt alkotnak. Hivatalos neve Bréma szabad hanzaváros ( freie Hansestadt Bremen): Bréma városa ( Stadtgemeinde Bremen) Bremerhaven városi önkormányzat ( Stadtgemeinde Bremerhaven) A többi szövetségi állam városrészei A "más" szövetségi államok és a városállamok megkülönböztetésére néha "Flächenstaaten" -nek, "felszíni államoknak" hívják őket.
Térkép a német szövetségi államok körzetekre bontásáról. Németország város-kerülete. Német városok listája teljes film. Németország egy másik kerülete. Itt a lista a 110 városi kerületek ( Kreisfreie Städte, többes Kreisfreie Stadt) A Németország. A "kreis-freie Stadt" kifejezés olyan várost jelent, amely nincs integrálva egy kerületbe (Kreis), egy várost "szabad" módon. A legtöbb nagyváros. A szövetségi állam ( Bundesland) általi felsorolás A közösségekre vonatkozó jogszabályokat a német államok, a szövetségi államok ( Bundesländer) határozzák meg.
Ennek alapja város charta Halle (Saale), egy város található, a német állam a Szász-Anhalt. A Sroda Slaska törvény népszerű volt a 13. században Alsó -Sziléziában, Kelet -Nagy -Lengyelországban és Észak -Kis -Lengyelországban. Összesen mintegy 100 város kapott Sroda Slaska törvényt, több száz faluval együtt. A legnagyobb német városok listája - abcdef.wiki. E törvény bevezetését I. Szakállas Henrik sziléziai herceg támogatta, aki gyakran küldte követeit konzultációra Halle -ba. A magdeburgi jogokhoz képest a szródai jog kevésbé fejlett és konzervatívabb, korlátozott autonómiát biztosítva a városoknak. Az első város a Lengyel Királyságban, amely Sroda Slaska törvényt kapott, Kostomloty (valószínűleg 1241) volt, majd Ujow és Sobotka. A kalisz -jog (latinul: ius Calisiense) a Sroda Slaska -törvény helyi változata volt, amelyet Kelet -Nagy -Lengyelországban és Wieluń Land -ban használtak. 1283 -ban II. Przemysl herceg létrehozta a német jog legfelsőbb bíróságát, Kaliszon.
Atlas zur Geschichte der deutschen Ostsiedlung. Velhagen és Klasing. Bielefeld. 1958. Magocsi, Paul Robert. Közép -Európa történelmi atlasza: átdolgozott és bővített kiadás. University of Washington Press. Seattle. 2002. ISBN 0-295-98193-8