Csütörtökön volt tizenhét éve, hogy az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét. Az 1991-es kivonulás emlékére az Országgyűlés 2001-ben június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. Nézzük, mi előzte meg és hogyan zajlott a kivonulás. 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt. A megállapodás értelmében 1991. június 30-áig kivonják a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, harci technikát és az anyagi eszközöket. Harminc éve szabadon - élőben közvetítjük Orbán Viktor beszédét. Ezen időszak alatt korlátozták a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, beleértve a repüléseket is. 1990. március 12-én a hajmáskéri harckocsizó alakulatok útnak indulásával kezdődött meg az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci technikai eszközeinek, anyagainak kivonása, amely 1991. június 30. helyett gyakorlatilag már június 16-án befejeződött.
Ez idő alatt összesen csaknem 35 ezer vasúti kocsi szállította el a 100 ezer katonát és polgári személyt, valamint a mintegy 27 ezer harci technikai eszközt és a több százezer tonna anyagot. Mándokon és Tornyospálcán katonai rakodóbázist létesítettek, ahol a normál nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba pakolták át a harcászati eszközöket, szállítójárműveket, valamint a lebontott laktanyák épületelemeit. A hatalmas mennyiség rakodása és a százezer katona szállítása a MÁV-nak egymilliárd forint körüli árbevételt jelentett. A harcászati eszközökkel együtt vonták ki a személyi állományt is. Utolsó szovjet katona. Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el hazánkat a Záhony-csapi határállomáson. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a déli hadseregcsoport parancsnoka személyében június 19-én 15 óra 01 perckor távozott Magyarország területéről, ugyancsak a Záhony-csapi határállomáson, civilben, diplomata útlevéllel. A Déli Hadseregcsoport egységeinek valamennyi tisztje és sorkatonája visszatért a Szovjetunióba.
Harminc éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, ezzel 1944 óta először nem állomásozott az ország területén idegen haderő. A második világháború után Magyarországot el sem hagyta a felszabadítóból megszállóvá vált szovjet hadsereg. Itt-tartózkodásukat az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, amelyben az szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-ei államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az előző nap, 1955. Harminc éve az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat - Cívishír.hu. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta". Az 1956-os forradalmat eltipró szovjet csapatok jogi helyzetét az 1957. május 27-én kötött szovjet-magyar kormányközi megállapodás rögzítette, de az alig három és fél oldalas dokumentum nem határozta meg sem létszámukat, sem itt-tartózkodásuk időtartamát, sem költségeik fedezésének forrását.
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke 1988. december 7-én jelentette be az ENSZ Közgyűlésében, hogy a Szovjetunió 1991-ig 25 százalékkal csökkenti kelet-európai haderejét. Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdaosztály. A rendszerváltozás előestéjén már nemcsak az ellenzéki erők követelték a teljes csapatkivonást, hanem a Németh Miklós vezette kormány is ennek elérésén dolgozott. Azzal azonban mindenki tisztában volt, hogy ezt a cél csak a nagyhatalmak megállapodása után valósítható meg. Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. 30 éve szabadon – Az utolsó szovjet katona távozása. december 2-3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében véget ért a jaltai világrend, a Szovjetunió "elengedte" a kelet-európai országokat. A tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg Budapesten, a magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette, a feszült légkörben folyó megbeszélések végső szakaszában megfigyelőként részt vett a parlamenti választásokra országos listát állított 12 párt képviseletében Raffay Ernő (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) és Kósa Lajos (Fidesz) is.
Szomorú ez a 90-es évek elejéhez képest, amikor még 50-60 ezer hadkötelest soroztak be évente. A sorkatonaságot társadalmi nyomásra törölték el, túl költséges, ráadásul sokan még azt a fél évet sem szívesen vállalták, A szolgálati időt ugyanis fokozatosan csökkentették: a 70-es években még 24 hónap volt, 77-től álltak át a 18 hónapos kiképzésre, ami egészen 1989-ig tartott. Ebben az időszakban még bőven 70 ezren felül volt a behívottak száma. 1990-ben már csak egy évre kellett bevonulni, s akkor már "csak" 53 ezer fiatalt hívtak be. A szolgálati időt 1997-ben – épp a NATO-hoz való csatlakozásunkról szóló népszavazás évében – szállították le kilenc hónapra, 2002-től pedig már a hat is elegendő volt. De ez az idő már tényleg csak "mutatóba" volt, hiszen érdemi kiképzés alig történt ennyi idő alatt. sorkatonaság Magyarország sorkatonai szolgálat
Már harminc éve, hogy a szovjet csapatok kivonultak Magyarországról, és az 1956-os forradalom elérte a célját. A végére mindenesetre a viszony érdekesen alakult. A rendszerváltás közeledettével ritkán lehetett szovjet katonákat látni Budapesten. 1990-ben, Orbán Viktorral egy vidéki választási nagygyűlésről autóztunk vissza Budapestre késő este. Hirtelen egy szovjet katona jelent meg az út közepén, és jelzett, hogy álljunk meg. Orbán nem lassított, és majdnem elütötte. "Mi volt ez az egész? " - kérdeztem. "Valószínűleg azt akarja, hogy vegyünk neki piát" - válaszolta. Amikor később vidéki ismerősöktől érdeklődtem, megtudtam, hogy a közeli helyőrségek szovjet katonái gyakran nyaggatták a helyieket azzal, hogy vegyenek nekik italt, vagy éppen katonai felszereléseket akartak eladni. Az évek során sok olyan orosszal találkoztam, akik a szovjet éra alatt Magyarországon töltöttek némi időt, és mindannyian nagy szeretettel beszéltek Magyarországról. 1956 után, amikor a harcok első hulláma során katonáik egy része összebarátkozott a forradalmárokkal, a Kreml nagy erőfeszítéseket tett, hogy elszigetelje csapatait; Magyarország azonban még mindig a szovjet blokk egyik legkellemesebb szálláshelye volt.
A kategória- és a közönségszavazás győztesei egy-egy osztálykirándulást nyernek a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kiskőrösi Úttörténeti Múzeumába, Közép-Európa legnagyobb úttörténeti gyűjteményébe. A nyertesek, amint a pandémiás helyzet lehetővé teszi, osztálytársaikkal együtt utazhatnak busszal Kiskőrösre, ahol a gyerekek interaktív formában ismerkedhetnek meg az útépítés történetével az ókortól kezdve a legmodernebb "szupersztrádákig", illetve az útépítéshez kapcsolódó gépekkel, eszközökkel. A kiskőrösi Kőrösszolg Nonprofit Kft. Márciustól a Magyar Közút Álomút című rajzpályázat díjazott műve járja a megyei utakat is - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. felajánlásából a nyertes osztályok az osztálykirándulás alkalmával díjmentesen megtekinthetik Petőfi Sándor szülőházát is és részt vehetnek egy izgalmas kalandozáson a János Vitéz Látogatóközpontban, illetve várostörténeti sétán. Az osztálykiránduláson kívül a győztesek művei egy éven keresztül láthatóak lesznek a társaság útellenőri autóin, illetve 125 darab 10. 000 forint értékű ajándékutalvány is gazdára talál. A társaság díjazza a gyerekeket felkészítő pedagógusokat is.
A nevezés részletei és a pályázat letölthető plakátja ezen a linken érhetőek el: A pályázattal kapcsolatban érdeklődni a e-mail címen lehet.
A közútkezelő szakemberei a következő napokban ütemezetten fogják végezni a preventív és aktív síkosságmentesítést. Arra kérik a havas területeken közlekedőket - főleg azokat, akik már lecserélték a téli gumijukat nyárira -, hogy még utazás előtt tájékozódjanak az aktuális forgalmi helyzetről, az út- és a látási viszonyokról.