A második fordulóban az egész ország egy választókerületnek fog számítani, azaz a választópolgárok az ország összes szavazópontján érvényesen szavazhatnak, függetlenül az állandó lakcímük egyéni választókerületi hovatartozásától. A szavazási feltételek, azaz a magyarországi állandó lakcím és lakcímigazolvány, valamint egy fényképes igazolvány továbbra is szükséges a szavazáshoz.
Bár az idő nem feltétlenül tökéletes a szavazásra (igazából semmire sem alkalmas), a standokat felállították, így akár már ma leszavazhat a két talpon maradt miniszterelnök-jelöltre, Dobrev Klárára vagy Márki-Zay Péterre. Persze kapkodni sem kell, hiszen egy hetünk van arra, hogy döntsünk a két jelölt közül: október 16., szombat 20 óráig adhatjuk le a voksunkat valamelyik standnál vagy online. Karácsony Gergely visszalépésével kétszereplőssé vált a játék, így a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben Márki-Zay Péter és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció jelöltje mérkőzik meg egymással. A tét nem kicsi, hiszen a győztes lehet Orbán Viktor legesélyesebb kihívója. Az ország 475 településén található szavazópont. A szavazási folyamat az első fordulóhoz hasonlóan értéknyilatkozattal indul, ennek kitöltését követően a szavazóbiztosok rögzítik a választó adatait, beolvassák a lakcímkártyát, majd hitelesítik a szavazólapot, mielőtt azt átadnák a választónak. A szavazópontok egy része ismét úgynevezett fix sátor, melyek a teljes szavazási időszakban ugyanott és ugyanolyan nyitvatartásban fogadják a választópolgárokat.
"Levetem e zubbonyt; - páncélom is rozsdás; Jó-magamnak sem fog ártani a mosdás, Poros a küzdőhely, nem úgy mint a szőnyeg, Porral fedi arcát az ott öklözőnek. Toldi negyedik eneko. Hisz talán még rajtam is fog a pipere, Belőlem is válik palota embere, Rajtam is megakad holmi cifra rongy még... Eh, barátim, hagyján! úgy kileszek, hogy még. " Nem hinnék az urak amit Toldi fogad, Hogy nem csak kijátssza minden ő dolgokat, Nem bocsátanák el, ha jutna eszekbe, Olyas eset, mikor Toldi szavát szegte. De meghisznek neki és bátran elválnak Megvinni a hírt a felséges királynak; Az öreg vitézt és hű szolgáját pedig A tapsok, éljenek, házához követik.
Itt elhagyta kissé, vagy épen elakadt - Érzé, hogy ha még szól, mindjárt sírva fakad; Így sem óhatá, hogy titkon el ne lepje Szeme ősz pilláit könnyjének egy cseppje. Nem sok idő kellett, csak amíg az ember Kettőt avagy hármat pillantana szemmel, Hogy megint erőt vett szívén az ősz Toldi S folytatván beszédét, ígyen kezde szólni: "Időnek előtte krónikába tesznek, Még szemökkel látnak s ihol már se hisznek; Tán sokallják ami vén karomtól telik: Mennydörgős nyila! hát kinek keveselik? "Büszke Lajos király, ravasz vén ember te! Jobb szemed volt másszor; karomat ismerte, Ismeréd a testőrt, aki hajdanában Testével takart el sok nehéz csatában. Most nem ismersz, ugy-e, bár erőmet látod? Hm! hogy' ismerhetnél minden vén barátot? Hidegen vonítasz a dologra vállat - Vén király! a róka nem rókább tenálad. "Vagy talán azt várta, hogy mint földi féreg, Lábaihoz csúszok és kegyelmet kérek? Toldi: Negyedik ének - YouTube. Mért kérjek kegyelmet? amiért a gyermek, Kit goromba szülék ok nélkül megvernek? Én kérjek kegyelmet? én, holott ő vétett?
15 Ám, ha megállandod ott a te bosszúdat És megtanítandod most serdült ifjakat: Gyönggyel megfűzetlek, mint jó szakállamat. Ha pedig szégyenbe hozod tenmagadat: Szálankint tégedet én el-kiszaggatlak, Város piacára, szemétre kihánylak. Azért úgy mutassad; ősz szakáll, magadat, Hogy aranyba, gyöngybe téged foglaljanak! ' 16 A nép helyeselve integet egymásnak, Vége-hossza nincsen az ujjongatásnak, Toldihoz tolúlnak, egymást nyomva, törve, Akit a szép ruhás urak vettek körbe. Más csoport az öreg Bencét fogja körül: Szegény jámbor szolga! majd meghal, úgy örül: "Megmondtam" dicsekszik, "hogy e lesz belőle! Irodalom Toldi költői képek - Tananyagok. " Pedig sose mondott semmit meg előre. 17 Fogdossák a markát, kérdik, ismerkednek: "Ej no, Bence bátya, jut eszébe kendnek: Mikor itt s itt – tudja? "… s mondtak olyanokat Mikből sose hallott a jó öreg, sokat. "Hogy van Bence gazda? alig ismerni rá. " "Cimbora, most kendnek falut ád a király. " – "Meg is érdemelné, ugyseg'en, igazán: Van egy faluára ereje a hazán. " 18 Bence azt se tudta, mely felé tekintsen, Hogy mindnek odadja, annyi keze nincsen, Szájának is kéne lenni vagy ötvennek, Hogy felelni győzzön, aki kérd, mindennek.
Hajnalig se birtam a szemem lehunyni. "Ami volt, az nincs már: ami jó volt, elmult; Más pennával írnak; sorsom balra fordult; Gyilkosságba estem, lettem bujdosóvá, Hej, ki tudja, mikor leszek bele jóvá? De hiszem az Istent, az árvát sem hagyja, Mert azért az árvák gondviselő atyja; Tán veszett nevemet is lemossa vérem, Mit fejemre költe drága jó testvérem. Toldi negyedik ének szereplők. "Nem születtem arra, érzem ezt magamban, Hogy itt békamódra káka között lakjam; Nem is teremtőztem béresnek, villásnak, Hogy petrencét hordjak akárki fiának. Már csak arra várok, hogy bealkonyodjék, A világ mezőrül haza takarodjék, És akkor nyakamba veszem az országot, Szél sem hoz felétek énrólam ujságot. " Nagyon elbusúla Bence a beszéden, Szánta kis gazdáját, hogy bujdosni mégyen, Hallgatott sokáig s majd elfakadt sírva, Bocskorán körmével kereszteket írva. Végre megszólamlott s nagyon szépen kérte, Ne nehezteljen meg Miklós gazda érte: De ő ezt a dolgát bolondságnak tartja, Hogy fejét ily rögtön bujdosásnak adja. "Látod jó kis gazdám: György úr nemsokára, Három-négy nap mulva, visszamegy Budára: Akkor, ami elmult, feledségbe mégyen, Kiskirály leszesz te az egész vidéken.
Csak nézett mosolygva, hol ide, hol oda: Bal kezével mente-gombjain kapkodva, Jobbja meg a nép közt kézről-kézre járván – Kifogott az öröm, kifogott az árván. 19 Nem tágít a népség, egymást töri, tolja; Még jobban gyülekszik, nemhogy eloszolna; Aki hozzá nem fér, hogy vele beszéljen: "Éljen Bence! " kiált, "a jó Bence éljen! " "Megvan a vén Bence? lássuk a vén csontot! " – "Ezt hajigálták meg valamely bolondok? " – "Ki bántotta Bencét, a pokolra termett? Akasztófa kéne annak az embernek. " 20 – "Hol az öreg Bence, Toldi vén dárdása? Fel kell őt emelni, hogy mindenki lássa! -" "Emeljük, emeljük! hisz' vagyunk elegen: Így la, mindenestül, hogy hamarább legyen! TOLDI ESTÉJE - Negyedik ének - Arany János - Érettségi.com. " Azzal nekidőlnek, ahogy tőlük telik, És Bencét lovastul vállukra cepelik; Fészkelődött elébb egy kissé az állat, De majd belenyugszik, mivel úgyis fáradt. 21 Csakhogy a hideg nem rázta szegény szolgát; Látva, hogy' felvitte Isten az ő dolgát; Két fejjel nagyobb most, annyival kilátszik: Egyik a lováé, magáé a másik. Nézett jobbra, balra, hátra és előre: "Istenem, Istenem! "
TOLDI – NEGYEDIK ÉNEK – Arany János 1 Mint a hímszarvas, kit vadász sérte nyillal, Fut sötét erdőbe sajgó fájdalmival, Fut hideg forrásnak enyhítő vizére, És ezerjófűvet tépni a sebére; Jaj! de a forrásnak kiszáradt az ágya, Az ezerjófűvet írul sem találja, Minden ág megtépte, tüske megszaggatta, Úgyhogy még aléltabb most az isten-adta: 2 Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja, Oldalát kikezdte annak sarkantyúja, S mint bezárt paripa, mely fölött az ól ég, Szíve a mellében akkép hánykolódék. Bujdosik az, éren', bujdosik a, nádon', Nincs, hová lehajtsa fejét a világon. Hasztalan kereste a magánosságot, Mert beteg lelkének nem lelt orvosságot. 3 És mint a toportyán[1], ha juhász kergette, Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette: Ott is azt susogta a nád minden szála: Széles e világon nincsen árvább nála. Nádtors lőn az ágya, zsombok[2] a párnája, Isten kék egével födve a tanyája, Mígnem a sötét éj szárnya alá vette S fekete ponyvából sátort vont felette. 4 Majd az édes álom pillangó képében Elvetődött arra tarka köntösében, De nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig.