A vírus az emberek körében a fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján is terjedhet, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát - olvasható a. Hyalomma: horrorkullancsot találtak hazánkban. Ezek a fertőzés jelei! Olvasson tovább! A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail címen.
Az ökológusok szerint madarak nem hordozzák ezt a vírust, ezért kicsi az esély egy fertőzött kullancs hazai megjelenésére. A projekt elindítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fénykép és beküldött példány érkezett az ÖK-hoz. A közleményben Földvári Gábor, a kutatás vezetője azt hangsúlyozta, hogy a "járulékos fogások" sem haszontalanok, mivel a programban a lakosság széles körű részvételének köszönhetően egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is információkat kapnak a kutatók, az ország területének jelentős részére vonatkozóan. Az eddig beküldött öt kullancs- és egy közeli rokon vérszívó óvantagfaj közül két Hyalomma kullancsot azonosítottak a szakemberek. A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. A Bács-Kiskun megyei szarvasmarháról begyűjtött Hyalomma rufipes.
Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5, 5-6, 5 mm, a hímek 3, 8-5, 6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak. Az állat aktívan vadászik, tehát a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesből támad, hanem aktívan követi, akár hosszú időn keresztül is, amelyben különösen fejlett szeme segíti. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik. A Hyalomma fajok az ember mellett előszeretettel élősködnek lovakon, szarvasmarhákon és más házi vagy vadonélő patásokon, esetleg háziállatokon, például kutyákon. Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A betegség ezeken a területeken tehát jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár.
A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de a költöző madarakkal könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élik túl az itteni éghajlatot. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti. A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes két, hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedt kullancsfaj. A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével – az úgynevezett citizen science módszerrel –, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések számos európai országban eredményesek voltak. Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, illetve Svédországban is.
A betegség furcsa elnevezése onnan ered, hogy a két egymástól meglehetősen távol eső területen is kimutatták a vírust a 20. század közepe táján, de csak később derült ki, hogy ugyan arról a kórokozóról van szó. Ahogy a neve is mutatja, az ebolához hasonló módon, belső vérzésekkel is járó betegség. Tehát nagyon komoly tünteti lefolyása van, az esetek akár 30 százaléka pedig halállal is végződhet – hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor nemcsak a Hyalomma kullancs az egyetlen terjedési útja a vírusnak. Például a fertőzött állatok húsával dolgozó állatfeldolgozó üzemekben is fertőződhetnek közvetlenül az emberek, hiszen ez nem cseppfertőzéssel, hanem vér útján terjed. Magyarországon ez egy új betegség lenne – emelte ki a feltételes módot az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, hiszen a kullancsot már behurcolták az országba, viszont a betegséget még nem. Köszönhetően annak, hogy ezek a madarak nem jó vírusgazdák. Ahhoz, hogy kialakuljon egy helyi fertőzési góc, ahhoz szüksége volna fenntartó gerinces állatokra is a vírusnak.
A diagnosztizált Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal. A Lyme-kórt és a kullancsencephalitist az érdekes nevű Ixodes ricinus okozza, ami voltaképpen nem más, mint a közönséges kullancs, az Európában legszélesebb körben elterjedt kullancsfaj. Ezek a kullancsok az állatokra veszélyes kullancsbetegségek, például a kutyákra akár végzetes fertőzéssel járó babesiosis legfontosabb hordozói is. Az utóbbi időben számos európai országban megfigyelték e betegségek előfordulásának növekedését. Ennek az is oka lehet, hogy míg korábban csak maximum a tengerszint felett 750 méteres magasságig volt jellemző az előfordulásuk, manapság már 1500 méteren is előfordulnak a felmelegedés miatt. A közönséges kullancs elterjedtsége az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Tények és tévhitek A közönséges kullancsok Magyarországon Északon, Nyugaton, valamint a Duna és a Balaton környéki térségekben koncentrálódnak jobban, de persze bárhol előfordulhatnak hazánkban és Európa nagy részén.
Ehelyett használjunk olcsó és klórmentes nátrium perkarbonátot! 2 dl meleg vízhez keverjünk 2 evőkanál folttisztító sót! Spricnis üvegből fújjuk rá a falfelületre, és hagyjuk hatni, majd többször ismételjük meg. A nátrium perkarbonát nem csak a penészspórákat írtja ki, de még fehéríteni is fogja a foltot! A tippek forrása a Háztartásunk kémiája című könyv, melyet érdemes lapozgatni, ha meg akarod tanulni a vegyszermentes háztartásvezetés alapjait! A feltüntetett származási ország a nátrium-perkarbonát előállításának országát jelöli. (Ez a lehetséges legközelebbi beszerzési forrás. Nátrium perkarbonát. Fehérítő-só 1 kg - Tisztító- és fertőtlenítőszer - Floravita Webáruház borászati segédanyagok, vitaminok, étrend-kiegészítők, aszkorbinsav, növényi glicerin. ) A készterméket Magyarországon szerelik ki. Használata A termékhez csomagolt mérőkanállal adagolj 1 kanálnyit a mosáshoz, a megszokott mosószered mellé, a mosópor tartályba. Amennyiben áztatáshoz, vagy ammóniamntesítéshez használod, 10 liter vízhez adagol 1 mérőkanállal Kiszerelés: 1000 g További információkért olvasd el a Bolyhoska blogon megjelent folttisztítós cikkeinket! Tisztítószerekről: marhaepe szappan és nátrium perkarbonát, a mindennapi eszközök, Pure Folttisztító só (nátrium-perkarbonát) 1 kg 1.
Nem kevert, semmiféle adalékot nem tartalmaz! 100% Nátrium Perkarbonát, ezért igen kevés (1-2 teáskanál) szükséges belőle a mosáshoz, áztatáshoz. Meleg vízben gyorsan oldódik, miközben aktív oxigén szabadul fel. Ezáltal igen erős tisztító, folt- és szageltávolító hatása van. Enyhén fertőtlenít. Ruhái megőrzik vakító fehérségüket, erősen szennyezett, színtartó színes textíliákat is moshat vele.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A TERMÉKRŐL: 1 kg Mosódió + 1 kg nátrium perkarbonát Cikkszám: csomi-0001 Adatok: A mosódiófát Délkelet-Ázsia, India, Nepál, Pakisztán és Indonézia területén előszeretettel termesztik. Kemény, kerek és sárgás-világosbarna színű dió. Előállítás: A mosódiófa termését összegyűjtik, kiszárítják és egyesével kimagvalják. A száraz mosódióhéj súlya csak 16%-a az összegyűjtött diótermésének. Nátrium perkarbonát 1 kg à perdre. Összetétel: Hatóanyaga a saponin, mely átlasgosan 13-14%-os koncentrációban található meg a dió héjában. Nem tartalmaz foszfátokat allergéneket színezékeket és illatanyagokat. 100%-ban allergén mentes és felhasználás után mikor már mosásra nem használható komposztálva visszakerül a természet örök körforgásába. Felhasználás: A mosódióhéjat vászonzacskóban jól bekötözve a mosandó ruhák közé kell helyezni. Normál mosás esetén az öblítő program elhagyható, mivel a mosógép dobjában levő mosódióból az öblítőprogram alatt ismét saponin oldódik ki így az öblítésből egy újabb mosás lenne Jól mosható vele selyem, gyapjú is.
3. 2022 Az ár: 1 150 Ft megvesz
Kézi mosáshoz is használhatjuk Használhatunk mosószódát és a folttisztító, fehérítő sót. Öblítéshez ecetet és illóolajat használjunk. A szaponin vízzel érintkezve kioldódik a mosódióból, ezért a víz mérsékelten habzani kezd. Használat után a mosódiókat vegyük ki a zacskóból és szárítsuk meg. Addig használható amíg nedvesen ragacsosak. A mosódióból készülhet főzet, koncentrátum, vagy őrlemény is. Nátrium perkarbonát 10kg à perdre. Ezeket felmosószer, mosogatószer, WC tisztító, sampon, tusfürdő alapanyagaként használhatjuk. A mosódióból készített főzet használható háziállat bundájának mosására, vagy szobanövények levéltetveinek eltávolítására. Használat után komposztálható, szárazon gyújtósnak is jó. Az itt található tanácsok, ajánlások személyenként eltérő hatásúak lehetnek, ezért mindenképp tanácsos előtte próbát végezni. Lágy víz esetén: 40 fokon kb. 6-8 fél dióhéj (2-3-szor használható) Lágy víz esetén: 60-90 fokon kb. 4 fél dióhéj (1-2-szer használható) Kemény víz esetén: 40 fokon kb. 8-10 fél dióhéj (2-3-szor használható) Kemény víz esetén: 60-90 fokon kb.
Ingyenes szállítás! A biológiailag lebomló fehérítő- és fertőtlenítőszer (nátrium-perkarbonát) használata a mosódióval kombinálva ajánlott. Fehér ruhák mosásához, erős foltok előkezeléséhez és áztatásához kiválóan alkalmazható. Színes ruhánál is alkalmazható. Folttisztító-, fehérítő-só (nátrium perkarbonát) - 1 kg. A színeket nem fakítja! Használat - Mosódióval történő mosásnál a mosószer adagolóba tegyen kb. 2 evőkanálnyi port - A fehérítő por 40 foktól hatékony - A folt előkezelése: vízzel pépesítsen egy kiskanálnyi port, tegye rá a foltra, szükség szerint dörzsölje be, majd 1-2 óra után mossa ki a szokásos módon - Áztatáshoz tegyen 5 liter langyos vízbe 1-2 evőkanálnyi fehérítőt Minőségét korlátlan ideig megőrzi. A tasakban egy adagolókanál is található.
Áztatáshoz Az áztatás úgy a legcélszerűbb, ha a mosás előtti este beáztatjuk a ruhát, másnap reggelre a foltok nyomtalanul eltűnnek. Származási hely: EU Összetevők: nátrium-perkarbonát kép forrása: