Az egyéni vállalkozó szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét legfeljebb két évig, de minimum 30 napig. szüneteltetés után bármikor folytathatja, csak előző nap be kell jelentenie, ugyanígy a szüneteltetést is. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni. A járulékok bevallása az Art. -ban meghatározottak szerint történik. Ez annyit tesz, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az '58-as számú bevallás benyújtásával teljesíthet és köteles teljesíteni. A bevallás benyújtásával egyenértékű, amennyiben az adózó az adóhatóság "NY" jelű elektronikus űrlapjának segítségével nyilatkozik és közli, hogy bevallásra adott időszakban azért nem került sor, adókötelezettség ezen időszak alatt nem keletkezett. Ez a tevékenység azonban semmilyen körülmények között nem alkalmazható abban az esetben, ha bevallási kötelezettség soron kívüli, továbba ha a tevékenységet lezáró adóbevallásról van szó.
A KATA szabályai közé beiktatták az ugyanazon kapcsolt vállalkozás kifizetőtől származó 3 millió Ft éves bevételi értékhatárt. A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre, a szolgáltató állatorvosi tevékenységre, az ügyvédi tevékenységre, az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre, a közjegyzői tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kezdeményezhető. Ügyfélkapu-regisztrációval, vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval, vagy eSzemélyi okmánnyal kell rendelkeznie. Az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel az egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.
Cégjegyzésnek nevezzük a cég írásbeli képviseletére vonatkozó jogot, az aláírási jogot, amit papírra vetve cégszerű aláírásnak hívunk. A cégjegyzésnek, vagyis a cég nevében történő aláírásnak olyan módon és formában kell megtörténnie, ahogyan az aláírási címpéldányban vagy aláírás mintában szerepel. Az aláírási címpéldány vagy aláírás minta pontosan tartalmazza, hogy a cég aláírása milyen formában történhet. Ez például így nézhet ki: " Vezető János a Legjobb Kft-t akként jegyzem, hogy a cég kézzel, géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott teljes vagy rövidített cégneve alá vagy fölé nevemet önállóan az alábbi minta szerint írom. " A lényeg az, hogy a fenti példa szerint a cég teljes vagy rövidített neve az aláíráskor fel legyen tüntetve. A cég teljes vagy rövidített nevét a dokumentumra aláíráskor akár kézzel, olvashatóan (gyöngybetűkkel), akár előre odagépelve, vagy egy bélyegző lenyomat elhelyezésével tüntesse fel, ezzel igazolva, hogy az aláíró a cég nevében ír alá. Nem a bélyegző ami kötelező, hanem a cégnév a hivatalos cégjegyzés alapján feltüntetésre kerüljön.
Ez előfordulhat abban az esetben, ha ugyanaz a meghatalmazott ellenérdekű feleket képvisel, vagy az eljárás alatt kiderül az alkalmatlansága. Az ellenőrzés adott adózóval szemben folyik, amennyiben egy esetleges kapcsolódó vizsgálat során egy másik adózó is vizsgálat alá kerül, két különböző ügyről van szó. Nehéz az ellenérdekeltséget bizonyítani. A meghatalmazásban a meghatalmazót és a meghatalmazottat egyértelműen azonosítható módon kell meghatározni. Egyértelműen körül kell írni a meghatalmazás tárgyát, és az esetleges korlátozást valamely cselekményre, vagy ügyszakra. A NAV honlapján található meghatalmazás minta. Van olyan közteher (környezetvédelmi termékdíj), amelynek ellenőrzési eljárásában a képviselet nem eseti, hanem állandó meghatalmazáshoz van kötve. Sok értelme nincs, mert az ellenőrzési eljárásra kiállítanak egy állandó meghatalmazást, majd annak lezárulta után visszavonják, és így gyakorlatilag eseti meghatalmazássá válik. Kenyeres Sándor regisztrált okleveles adószakértő Hozzon ki többet az Adózónából!
Ezért, ha mód van rá, célszerű Magyarországon elkészíteni a meghatalmazást. A közokiratot közjegyző, bíróság vagy hatóság készíthet, az erre vonatkozó szabályokkal nem foglalkozunk a továbbiakban. A teljes bizonyítóerejű magánokirat: - A meghatalmazó a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta. A kézírás olvashatósága és ellenőrizhetősége okozhat gondot. Ellenkező bizonyításáig el kell fogadni, hogy az aláírótól származik. - Két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a meghatalmazó a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk nevét és lakóhelyét (címét) olvashatóan fel kell tüntetni. A tanúk nem az okirat tartalmát, hanem az aláírással kapcsolatos tényeket igazolják. A hatóságnak van módja a lakcímüket ellenőrizni! - A meghatalmazó aláírását vagy kézjegyét az meghatalmazáson bíró vagy közjegyző hitelesítette. Ezzel sem sok tennivaló van, miutn jogilag hiteles személy ellenőrizte a meghatalmazó személyazonosságát, és az aláírást.
Életének 79. évében, kedden meghalt M. Szabó Miklós hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, nyugállományú altábornagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rector emeritusa, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora - közölte az MTA kedden az MTI-vel. Szabó Miklós 1942-ben született Tiszadorogmán. Diplomát az Egyesített Tiszti Iskolán gépkocsizó lövész szakon, valamint a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán földrajz szakán szerzett 1964-ben. 1969-ben felvették a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára (ZMKA), amelyet 1972-ben fejezett be jeles eredménnyel. 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar kiegészítő képzésén történelem szakon szerzett diplomát. M. szabó miklós hadtörténész. Fő kutatási területei Magyarország részvétele a második világháborúban, illetve a második világháború hadműveletei, benne a magyarországi hadműveletek voltak. 1981-ben megszerezte a hadtudományok kandidátusa, majd 1987-ben a hadtudományok doktora címet. 1988-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.
Szabó Miklós megingathatatlan véleménye volt, hogy a tiszti pálya presztízsének ez a legfontosabb és legbiztosabb alapja. Szabó Miklós számtalan kitüntetése, tudományos közéleti megbízatásai jól jelzik azt az elfogadottságot és tiszteletet, amelyet munkájával, műveivel és személyiségével ért el. Élmény volt vele beszélgetni komolyan és viccelődve, csipkelődéseivel sohasem akart bántani. Munkájára mindig lehetett számítani. M szabó milos forman. Ez utóbbi a nekrológokban gyakran előforduló fordulat, de ez esetben nagyon is helytálló. Erről talán legtöbbet volt doktoranduszai, szakdolgozói, tanítványai tudnak mesélni. Mindig, mindent elolvasott s a dolgozatokat, még a helyesírási hibákat is kijavítva adta vissza – javításra. Professzorként, akadémikusként meg lehetett kérni helyettesítésre, utolsó utáni pillanatban fel lehetett kérni előadásokra, de nagyon nem viselte el a késést, a hanyagságot s nemtörődömséget. Munkabírását, elkötelezettségét mutatja, hogy a halála pillanatáig tanított a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rector emeritusként, vezette három doktorandusz munkáját, törzstagja és aktív szereplője volt a Hadtudományi Doktori Iskolának, emellett az MTA IX.
Óvakodik attól, hogy túlzottan belebonyolódjék ezek tárgyalásába, ugyanakkor meggyőzően, a történelmi tényekhez ragaszkodva, a mendemondákkal és hamis mítoszokkal leszámolva mutatja be az eseményeket. A szerző részletesen kitér a Magyarország ellen 1944 nyarán-őszén végrehajtott, a lakosság körében is nagy áldozatokkal járó amerikai-angol légitámadásokra, s az ellenük folyó magyar légvédelmi tevékenységre. Rámutat azokra a tényezőkre, amelyek a harcban részt vevő magyar vadászrepülők tetteit motiválták. A könyvet fényképek, vázlatok és táblázatok szemléltetik. Szabó József - M. Szabó Miklós - A magyar katonai repülés története A Zrínyi Kiadó újdonsága a kezdetektől napjainkig eltelt hét évtized főbb eseményeit foglalja össze a téma iránt érdeklődő olvasó számára. A katonai repülés krónikája szerves részét képezi a magyar haderő, a Magyar Honvédség históriájának, ugyanakkor része az egyetemes magyar repüléstörténetnek is. M. Szabó Miklós: A - Érzékelők, szabályozók - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Így a katonai alakulatoknál folyó repülőkiképzés főbb eseményei nemcsak a katonai repülés, hanem az egyetemes magyar repülés fejlődéstörténetének is meghatározó állomásai voltak az elmúlt hét évtizedben.
A Magyar Honvédség halottjaként búcsúzunk professzor emeritus dr. Szabó Miklós nyugállományú altábornagytól, akit a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját halottjának tekint" - mondta búcsúbeszédében a dandártábornok. "Mindig az elsők között első voltál. Rólad, a napokban írt levélben, Szentes Tamás Széchenyi-díjas közgazdász, az osztály egyik jeles tagja a következőket jegyezte fel: a Hadtudományi Bizottságot ő formálta, és az ő vezetése alatt a Tudományos Bizottság lett osztályunk egyik legszorgalmasabb és leghatékonyabb bizottsága" – emlékezett meg az egykori rektorról dr. Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia, illetve a magyar tudományos közélet nevében. M. Szabó Miklós - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. "A tisztességhez, a becsületességhez, az egyenességhez való ragaszkodást, továbbá azt, hogyan kell a gyermekek jövőjét úgy biztosítani, hogy közben mindvégig megmaradunk az etika napfényes ösvényén, azt feltétlen tőle tanultuk meg.
Zrínyi Miklóst parafrazeálva, minden sikeres pályafutáshoz jócskán kell szerencse, azonban ez csak arra mosolyog, aki keményen megdolgozik érte. Szabó Miklós életét, pályáját ezen igazság bizonyítására is példaként hozhatjuk fel. A Hungária körúti akadémia főkapuján 1969-ben lépett be, s két évet leszámítva, amikor a Bolyai János Katonai Műszaki Akadémia parancsnoka volt, szó szerint élete végéig itt szolgált és dolgozott. Tanárként, tanszékvezetőként, parancsnokhelyettesként, parancsnokként, majd rektorként oktatott és irányított. Közben századosból altábornagy lett, egyetemalapító, akadémikus, s példakép. A tudomány művelése iránti megkérdőjelezhetetlen alázat jellemezte. M szabó miklós. Ha szépíróként talán nem is tartozott a legkiemelkedőbbek közé, de munkáit rendkívüli pontosság, adatgazdagság, szakszerűség jellemzi. Egyszer elmesélte, hogy miként kezdett foglalkozni a Magyar Királyi Honvéd Légierő történetével. A hetvenes évek elején az akkori tanszékvezetőjétől kapta a feladatot, hogy a Magyar Katonai Szemle című folyóiratból gyűjtse ki a repülésre vonatkozó cikkeket.
Ez természetesen hatott a légierő szellemének alakulására is. Ezt követően kronologikus sorrendben ismerkedünk meg a magyar légierő történetének eseményeivel. A nagyobb súly itt is természetesen az 1938–1945 közötti időszakra esik, a szerző azonban bemutatja azt az erőfeszítést is, mellyel a hadseregvezetés már a húszas évek végétől igyekezett lerakni egy majdani ütőképes légierő alapjait. A könyv jól szemlélteti a légierő fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat, azok folyamatos módosulását, és azt, hogy a tervek az anyagi, technikai és személyi feltételek hiányában nem valósulhattak meg. A megfelelő színvonalú ipari háttér, valamint a szakemberek hiánya lehetetlenné tette a revansista törekvésektől fűtött, eltúlzott tervek végrehajtását. A vágyálmok eredményezte kaotikus állapotok uralkodtak a magyar légierőnél is, amikor sor került a délvidéki bevonulásra, majd a Szovjetunió elleni háborúra. M. Szabó Miklós: A - Egyéb vetőmagok, virághagymák - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A szerző objektíven elemzi a magyar repülők légi harcait. Jó érzékkel nyúl az olyan, a közérdeklődés előterében álló eseményekhez, mint a bácskai ejtőernyős bevetés, a kassai bombázás, a kormányzóhelyettes repülőbalesete.
E munka, s a téma annyira megragadta, hogy ennek kutatása már egyenesen vezetett a levéltárba, illetve az akkor még élő pilótákhoz, s végül elkészült a kandidátusi disszertáció és a könyv. Tudományos pályafutásának második felében már a közelmúlttal foglalkozott. Megírta a katonai felsőoktatás történetét, azt a történetét, amelynek már ő is megélője és alakítója volt. Rendkívül érdekes volt hallgatni előadásait, történeteit, amikor arról beszélt, hogy fiatal tisztként miként látta a Magyar Néphadsereg felső vezetését, s miről "meséltek" a források. Mennyire megváltozott a megítélése egykori katonai vezetőknek, amikor megismerte működésük belső mozgatórugóit. Ha életének legfontosabb eredményeit akarjuk számba venni, akkor a tisztképzésért vívott harcairól, munkájáról feltétlenül beszélnünk kell. Ugyanis szinte kizárólag neki köszönhetjük, hogy ma a tisztképzés egyetemi keretek között zajlik. Az ő vezetésével alakult meg 1996-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, vívta meg harcait az elöljáróival, beosztottjaival, akik alig értették meg törekvéseit.