--------------- The Counterpart Rendező: Nemes Jeles László Forgatókönyv: Nemes Jeles László és Várkonyi Tímea Operatőr: Erdély Mátyás Szereplők: Karel Dobry, Tompa Ádám, Krisztik Csaba, Kovács Kálmán, Szalay Simon, Csillag Márton 40. Magyar Filmszemle, versenyszekció - kisjátékfilm színes, 14 perc Mikor és hol vetítik? 2009. február 1. 20. 45 - Palace MOM Park, 7-es terem
Ott volt a kis papírkastély is, kapujában most is ott állt fél lábon a takaros kis táncosnő, másik lába a magasban - ő is rendíthetetlen maradt. Ez úgy meghatotta az ólomkatonát, hogy hajszál választotta el a sírástól, már-már kicsordultak szeméből az ólomkönnyek. De a sírás mégsem illett volna hozzá. Csak nézte a táncosnőt, a táncosnő meg őt, de szót nem váltottak. Az egyik kisfiú most, se szó, se beszéd, fölkapta az ólomkatonát, és behajította a kályhába. Senki sem tudta, hogy mért tette. A nyomornegyedből indult a komor, mégis szívbemarkoló meséiről elhíresült Hans Christian Andersen » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Biztosan a tubákosszelencében lakó ördögfiók műve volt ez is. Az ólomkatona ott állt a tűz vörös fényében, és kibírhatatlan forróságot érzett, de nem tudta, a kályha tüze hevíti-e vagy a szerelemé. A piros-kék festék is lepattogzott róla; a viszontagságos utazástól-e vagy az emésztő szomorúságtól, azt sem tudta. A táncosnőt nézte, a táncosnő meg őt. A katona egyszer csak érezte, hogy olvad, de csak állt rendíthetetlenül, s keményen markolta a puskáját. Akkor kicsapódott egy ajtó, a léghuzat fölkapta a kis táncosnőt, s az, mint egy lenge tündér, beröppent a kályha nyitott ajtaján a katona mellé, lobbant egyet, s vége volt.
A Pixar-mese azért is ugorhat be, mert az anderseni szöveget úgy dobja fel a darab, hogy nagyon mai, kúl dumákat ad a játékszereplők szájába. Ez sokszor tényleg működik itt is, és a felnőtteknek (is) szól, de néha kissé túlerőltetett. Annyira lazák, hogy az már fárasztó. A játékok óriásbáb figuráit egyébként csakúgy mint a leegyszerűsített díszletet Márkus Sándor jegyzi. Őket – és a később színre lépő többi szereplőt (az egereket, a gólyát, a ganajtúróbogarat) – Fehér Dániel, Mészáros Piroska, Rada Bálint és Erdei Gergő elevenítik meg. Nagyon meggyőzően alakítja Mohai Tamás a féllábú és rettenthetetlen, de időnként túl naiv és persze nagyon szerelmes ólomkatonát. A rendithetetlen ólomkatona . (Szerelme, a szintén fél lábon álló balerina szinte végig csak sziluettben jelenik meg. ) Mohai végigjárja az eredeti meséből is ismert stációkat. Egyrészt elhisszük neki a kitartást, a céljaihoz való ragaszkodást (a rettenthetetlenséget), másrészt olyan érzésünk van, mintha egy ilyen hőshöz nem méltó naivsága miatt kerül állandóan bajba, vagy csak egyszerűen sodródik az eseményekkel.
századi napóra, amelyet egyetlen kőből faragtak ki. Csillagászat-történeti jelentősége egyedülálló. Ugyancsak egyediek a kórusfeljáró lépcsőházának falára festett freskók, amelyek bibliai jelenteket ábrázolnak szentendrei háttérrel. Ezeket szentendrei művészek festették az 1930-as években. Keresztelő Szent János templom 2019. 04. 03.
REKONSTRUKCIÓK ÉVEI 17. század 1742–1751 1990-es évek STÍLUS romanika (először) gótika (másodszor) A Várdomb tetején elhelyezkedő Keresztelő Szent János templom Szentendre legrégebbi épülete. Eredetileg Szent Andrásnak ajánlották a XIII. században, úgyhogy ez a város névadó temploma is. A Várdombról csodálatos kilátás nyílik a "szentendrei háztetőkre" és kiváló kiindulópont is a város felfedezéséhez. Az épület eredeti formájában a nagybörzsönyi Szent István templomhoz lehetett hasonló, 1283-ban azonban a visegrádi ispán feldúlta Szentendrét és a templomot is lerombolták. A következő évszázadok felújításai és átépítései beszédes lenyomatai a történelemnek. Először a XIV. században építették újjá gótikus stílusban, ezután a törökök elől ide menekülő római katolikus dalmátok használták. Keresztelő szent jános plébánia pestujhely. A következő felújítás eredményei a barokk jegyek: a romos állapotban levő templomot a Zichyek újíttatták fel 1710-ben. Az épület mai formáját 1751-ben nyerte el. A templom egyik legnagyobb nevezetessége a torony alatt látható XIV.
2021-03-29 Húsvéti Szent Három Nap A Húsvéti Szent Három Nap miserendje a Szentlélek és Szent Mihály plébánián
Az 1950-es közepén folyt régészeti feltárás során megállapították, hogy a templom négy nagyobb szakaszban nyerte el mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó a szentéllyel és a sekrestyével. Miután 1283-ban a visegrádi ispán feldúlta a települést, a templomot is lerombolták. Az eredeti állapota a nagybörzsönyi Szent István-templomhoz lehetett hasonló. A 14. században építették újjá gótikus stílusban, ekkor készült a torony és kapta mai alaprajzát a templom. Felsőszölnök (Keresztelő Szent János) plébánia - Szombathelyi Egyházmegye. A jelenleg is látható szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Az épület déli oldalán két bejárat helyezkedik el, egy a torony alatt és egy a hajó felénél. A déli oldalon középkori freskónyomok láthatók. A gótikus stílusáról tanúskodnak a falakat kísérő támpillérek és az ablakok és kapuk kőkeretei. A török időkben idemenekülő római katolikus dalmátok által használt templom elromosodott és csak a 17. században újították fel. 1710 -ben a Zichy család támogatásával kezdődött meg újabb átépítése és bővítése már barokk stílusban.