A vizsgált alanyok között ugyan volt 79 éves személy is, 85 százalékuk 60 év alatti volt - annak ellenére is, hogy a 60 felettiek körében nagyobb az átoltottság, mint a fiatalabbak esetében. A páciensek fele ráadásul semmilyen krónikus betegséggel nem küzdött, és a vérrögösödés egyetlen kockázati tényezője sem állt fenn náluk. A számítások szerint egyébként a vérrögképződési zavar az 50 év felettiek körében 100 ezer AstraZenecával beoltottból egyet érint, míg az 50 év alattiak esetében minden 50 ezredik oxfordi koronavírus -vakcinát kapott embernél fellép ez a probléma - a kockázat tehát a fiataloknál kétszeres. Astrazeneca vakcina gyártója coupon. Ijesztően magas a halálozási ráta A 220 említett esetből 50 végződött halállal, ez tehát 23 százalékos halálozási rátát jelent. A tragikus végkimenetel gyakorisága azonban 73 százalékra ugrik azok körében, akik alacsony vérlemezkeszámmal és agyi vérrögökkel rendelkeznek. Kiemelték ugyanakkor, hogy mind a vérrögképződés, mind az elhalálozás rizikója sokkal nagyobb a COVID-19 -cel küzdő betegeknél, mint az oltott személyeknél.
Szerző: - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia szakgyógyszerész A bejelentések száma a több mint 17 millió AstraZeneca-vakcinával beoltott egyén számához képest meglehetősen csekély, és a statisztikák szerint egy átlagos, nem beoltott populációban is magasabb az ilyen típusú problémák megjelenése. Astra Zeneca: vérrögképződéses esetek Németországban is, felfüggesztik a beadást - Napi.hu. Az utóbbi napokban számos helyen lehetett találkozni azzal a hírrel, hogy az Oxford-AstraZeneca COVID-19-fertőzés elleni vakcinájának alkalmazását átmenetileg több európai országban is részlegesen (egyes sorozatszámú tételeket) vagy teljesen (az összes rendelkezésre álló gyártási tételt) felfüggesztették. Ennek oka, hogy 2021. március 8-ig több olyan esetet jelentettek Európa-szerte, ahol mélyvénás trombózist (15 eset) vagy tüdőembóliát (22 eset) észleltek egyes betegeknél a vakcina beadása utáni napokban. Ezek életet veszélyeztető állapotok, így felmerülhet a kérdés, hogy más országokban - köztük Magyarországon is - miért folytatták a vakcina alkalmazását, és miért nem lépett ebbe az irányba az Európai Unió gyógyszerfelügyelete sem.
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyag felhasználását több európai ország is felfüggesztette egy időre, miután néhány, a vakcinával beoltott embernél vérrögképződés alakult ki. Egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy a tromboembóliás tüneteket a vakcina váltotta volna ki, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig a múlt héten közleményben javasolta a vakcinával való oltás folytatását, a szervezet szerint ugyanis az immunizálás előnyei "nagyobbak, mint a kockázatok". Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről szintén úgy vélték, hogy a védőoltás "biztonságos és hatásos".
Az oltóanyaggal kapcsolatos bizonytalanságra világít rá egy a héten Dániában elvégzett felmérés is, amely szerint három emberből egy nem oltatná be magát az AstraZeneca oltóanyagával, a megkérdezettek hét százaléka pedig nem kér egyik vakcinából sem. Az országban eddig körülbelül 150 ezren kapták meg az AstraZeneca koronavírus elleni oltását. Dánia meghosszabbítja az AstraZeneca oltóanyag használatának felfüggesztését | Alfahír. Svédország ugyanakkor a nap folyamán bejelentette, hogy újra kezdi a szer alkalmazását a 65 év felettiek immunizálására. A skandináv állam egészségügyi hatósága szerint azonban egyelőre nem fogják az AstraZeneca oltóanyagával beoltani a fiatalabb korosztályokat, míg a vérrögképződéssel járó ritka esetek és a vakcina közötti lehetséges összefüggést ki nem vizsgálták. "A vakcina nagy hasznára válik az időseknek, akik közül naponta sokan komolyan megbetegednek" - hangsúlyozta Johan Carlson, a svéd Közegészségügyi Intézet vezetője. "Ugyanakkor nem tapasztaltuk ezeket a ritka és komoly mellékhatásokat az időseknél. Ezért használjuk ismét a szert a 65 évesnél idősebbek esetében" - tette hozzá.