Kémiai elemek, fémek A negyedik és ötödik nyomozási napon a kémiai elemekkel foglalkoztunk. A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok. Vegyjellel jelöljük őket. Jelenleg 117 anyagot ismerünk ebből 92 található meg a természetben. A periódusos rendszerrel csoportosítjuk őket. Az ismétlődő kémiai tulajdonságok alapján vannak elrendezve. A fémek tulajdonságai Jó áram vezetők és hő vezetők. Jól megmunkálhatók. Oxidálódnak. (Rozsdásodnak) Általában nincsen szaguk. Periodusos rendszer fémek. Színük általában szürke, kivétel az arany és a réz Halmazállapotuk általában szilárd, kivéve a higany Fémek hőtágulása: Népszerű bejegyzések ezen a blogon Győr a 4 folyó városa Győr a 4 folyó városa Kihasználva a jó időt, októberben külső helyszíneken nyomoztunk. Első utunk Győrbe vezetett, ahol körbe jártuk a folyókat, sőt a volt folyókat. Szóval Győr 4 folyója a következő 3: Mosoni-Duna és a Rába. (Ez vicc volt. 😄) Tényleg három folyója van. A város szélén a Rábca folyik a Dunába, de a Marcal jóval a városon kívül ömlik a Rábába.
A jód folyékony halmazállapot nélkül válik gáz halmazállapotúvá, szublimál. Az óraüveg alján a jódgőz lecsapódik, jódkristályok keletkeznek. - Az áramot vezette a magnézium (Mg) és a grafit. Melyet úgy próbáltunk ki, hogy az anyag két végéhez hozzáérintettük a két jack dugó végét, ha az adott anyag vezette az áramot, akkor a kis égő világítani kezdett. Általában a fémek vezetik az áramot. Periódusos rendszer Kémiai elemek periódusos rendszere A kémiai elemek periódus rendszere a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk elektronszerkezetük alapján vannak elrendezve.
A fémek a periódusos táblázatban. Kattintson ide a táblázat megtekintéséhez. nemfémek A lépcsőzetes vonalat határoló elemek kivételével a vonaltól jobbra lévő elemeket a következők szerint osztályozzák nemfémek (hidrogénnel együtt). A nemfémek tulajdonságai eltérnek a fémek tulajdonságaitól. A nemfémek törékenyek, nem formázhatók vagy elasztikusak, valamint a hő- és az elektromos áramvezetők gyenge, és kémiai reakciók során hajlamosak elektronok elnyerésére. Egyes nemfémek folyadékok. Ezeket az elemeket a következő ábra mutatja. A nem fémek a periódusos táblázatban. Nemfémes A lépcsőzetes vonalat határoló elemeket a következők szerint osztályozzák félfémet. A metalloidok vagy semimetals, olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek némileg kereszteződnek a fémek és a nem fémek között. A metalloidok gazdasági szempontból fontosak egyedülálló vezetőképességük miatt (csak részben vezetnek villamos energiát), amelyek értékesnek teszik őket a félvezető és a számítógépes chipiparban. A metalloidokat az alábbi ábra szemlélteti.
Amit sokan Marcalnak neveznek, az a Holt-Rába, amely a XIX. sz-i folyószabályozáskor a Rába kiegyenesítése során maradt meg. Nyomozásunk során jártunk a Rábca egykori medrébe, ami ma Bercsényi liget néven szerepel. A medret nem tölt9tték fel egészen, így ma is látható hol folyt a folyó. Jártunk a Radó szigetet, ami elég sokszor került víz alá áradáskor. Most azonban nagyon alacsony volt a vízállás. A Rába Duna összefolyásánál a Püspökvár körül kiépítettek egy remek sétányt, mi is körbe jártuk az egykori vár bástyáját. Halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot két nyomozótársunk. Az egyikük törött kézzel vett vízmintát a A jód szublimálása A 7. nyomozási nap A szublimálás: Olyan halmazállapot változás, ami során a szilárd halmazállapotú anyag úgy válik gőzzé, hogy közben a folyékony halmazállapot kimarad. Pl: a jód vagy a kámfor szublimációja, de lényegében sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük az illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető. - A jód szublimálása: Melegítés hatására lilás gőz fejlődik, a vízzel telt óraüveg alján megjelennek a jódkristályok.
Például nátrium-oxid, Na 2 Vagy feloldódik vízben OH-ionokat képezve –, a kapott NaOH terméke: Na 2 O (s) + H 2 O (l) → 2NaOH (aq) Hasonlóképpen, a fémoxidok savakkal reagálva sókat és vizet képeznek: NiO (s) + H 2 SW 4 (aq) → NiSO 4 (aq) + H 2 O (l) A fémek oxidációs száma általában pozitív, értékeik általában +1 (Na +) és +3 (Al 3+, Ga 3+, Hit 3+); a titán és a cirkónium oxidációs száma azonban +4, Ti 4+ és Zr 4+ ill. Néhányan nagyon pozitívak lehetnek (Mn 7+, Os 8+ és megy 9+). A nemfémek jellemzői Fizikai A nemfémek fizikai állapota változóbb, bár a legtöbb gáz halmazállapotú. A szilárd anyagok között van kén, szén (szén vagy gyémánt), foszfor, szelén és jód. A bróm az egyetlen nemfém, amely vörösesbarna folyadékként létezik. Eközben a fluor, a klór, a nitrogén, az oxigén, a hidrogén, a hélium, az argon stb. A nemfémek normális körülmények között rossz hő- és villamosenergia-vezetők. Nem túl sűrűek, és szilárd anyaguk általában törékeny. A fémektől és ezüstszíneiktől eltérően a nemfémek általában színtelenek és homályosak, de vannak sárga (kén), zöld (klór), lila (jód), piros és fehér (foszfor).
Kémiai A nemfémek olyan fajok, amelyek könnyen elektronokat nyernek, a nemesgázok kivételével a reakcióképesség hiánya miatt. Ezért hajlamosak anionokat képezni, és fémkationokkal kombinálva sók és kerámia vegyületek (halogenidek, kloridok, jodidok, szulfidok, foszfidok, nitridek stb. ) Konglomerátumát képezik. A fémek egymással kombinálva ötvözeteket eredményeznek, amelyeket belülről a fémkötés köt össze. A nemfémek viszont kovalens kötéseket képeznek a kovalens vegyületekből (molekulákból); vagyis viszonylag egyenlő arányban mutatják meg a kötő elektronokat. A nemfémek általában savas vegyületeket állítanak elő, amelyek vízben oldva H-ionokat szabadítanak fel 3 VAGY +. Például a CO 2, savas oxid, vízzel reagálva szénsavat képez, H 2 CO 3: CO 2 (g) + H 2 O (l) → H 2 CO 3 (aq) A nemfémeknek nagy az elektronegativitása, a fluor az elektronegatív elem. Hasonlóképpen nagy ionizációs energiájuk jellemzi őket, mivel nehéz eltávolítani az elektronokat kis gáznemű atomjaikból. Az elektronok megszerzésének vagy befogadásának könnyűsége jó oxidálószerekké teszi őyanakkor elektronokat is veszíthetnek, mindkét pozitív oxidációs számot mutatva (S 4+, N 5+, VAGY 2+, H +) negatívként (F –, VAGY 2-, H –).
A latin magnes, másnes szóból a barnakőérc mágneses tulajdonsága miatt A 18. század közepén, egy svéd kémikus, Carl Wilhelm Scheele piroluzitot használt, hogy klórt állítson elő. Scheele és mások is úgy gondolták hogy a piroluzitnak egy addig nem ismert elemet kell tartalmaznia, de nem voltak képesek kiválasztani. Johan Gahn volt az első aki kinyert egy nem túl tiszta mangán mintát 1774-ben, a dioxid aktív szénnel való redukálásával.
Hozzászórom a cukrot, a tojás sárgáit, esetleg a citromhéjat és rugalmas tésztává gyúrom. Amíg a túrótölteléket összeállítom és a sütőt előmelegítem, a tészta megy pihenni a hűtőbe. A túrót villával vagy szitán áttöröm... na nekem ez kardinális pont, ugyanis sosem csináltam még szitával, az igencsak macerásnak tűnik, de a házitündérek csak így csinálják. Tény, hogy így lesz igazán krémes a túró. Villával még csak-csak nekifutok, de a robotgép karja ugyanúgy simává dolgozza. A cukrot a sárgájával először összedolgozom, hogy kicsit habos legyen, majd a citromhéjat és a vaníliát is hozzáadom. A robotgép karját lemosom, majd a fehérjét is felverem és a túróhoz forgatom. Ettől lesz habkönnyű. A hűtőből kiveszem a tésztát, ketté választom. Az alsó tésztához való labdacs legyen nagyobb. Lisztezett felületen kinyújtom, és a vajazott tepsibe fektetem. Habkönnyű túrós pite - ez az igazi. Egyenletesen megszórom egy marék zsemlemorzsával, majd rásimítom a túrótölteléket. A felső tésztaréteghez ugyanúgy kinyújtom a tésztát, feltekerem a sodrófára és a tepsi szélén végiggörgetve a túróra helyezem a tésztalapot.
Hozzávalók: 30cm x 33cm-es tepsihez Tésztához: 500 g finomliszt 150 g cukor 200 g vaj 3 tojás sárgája 1 csomag (12 g) sütőpor 1 evőkanál tejföl 0, 5 dl tej Töltelékhez: 1 kg túró kevés citromlé 150 g cukor + 2 evőkanál cukor a tojáshabba 2 evőkanál tejföl citromlé 1 vaníliás pudingpor 2 tojás sárgája 5 tojás fehérje Késes robotgépbe öntöm a lisztet, cukrot, sütőport, pár fordulattal összekeverem. Hozzáadom a felkockázott puha vajat, és pár percig keverem. Ezután a tojássárgákat és a tejfölt is beleteszem, ismét összekeverem. A fél dl tejet felülről hozzácsurgatom, addig, amíg egy darabba összeáll a tészta. Kiveszem nyújtólapra, kétfelé osztom. Meglisztezem a nyújtólapot, és az egyiket elnyújtom tepsi méretre, megszórom kevés liszttel, feltekerem a nyújtófára, majd a tepsibe legörgetem róla. Elnyújtom a másik lapot is. Begyújtom a sütőt 170 fokra. Ezután készítem a tölteléket. A késes robotgépbe teszem a tojássárgákat és a cukrot. Habkönnyű túrós pate fimo. Egy-két percig forgatom. Hozzáadom a tejfölt, összekeverem.
Ez az egyszerű kis csoda nagymamám "receptje" szerint készült. Ő persze semmit nem mért le, mindent csak úgy érzéssel adott hozzá. Így elég nehéz dolgom volt, amikor a magam számára is megsüthetővé akartam tenni a receptet és fix mennyiségeket kérdeztem tőle. Mindenesetre érdemes próbálkozni, mert ezek a kis kockák a világ legfinomabb süteményei. Habkönnyű túrós pite 4. Nagyon könnyű sütemény, simán lecsúszna belőle egy egész tepsi is. Ráadásul a mamát elnézve roppant egyszerű is elkészíteni. A tésztához: 1 tojás 250 g liszt (kb., mint mondtam nem mértük, öt-hat púpos kanál volt) fél zacskó (3, 5 g sütőpor) csipet só 1-2 kanál (nyírfa)cukor 150 g vaj, vagy margarin A töltelékhez: 1 dl tejföl 400 g túró ízlés szerint mazsola egy citrom reszelt héja 3-4 evőkanál (nyírfa)cukor 1 csomag vaníliás cukor 1 tojás Először a tésztát gyúrjuk össze. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a többi hozzávalót és gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk belőle. Ez egy elég lágy tészta lesz, de ilyennek kell lennie. Fél órát pihentetjük, ezalatt egyszerűen kikeverjük a tölteléket, majd elfelezzük a tésztát.
Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:
A sütemény cukortartalmával is kísérletezhetsz bátran, hiszen némely barack egymagában is képes kellemes, édes ízt kölcsönözni a tölteléknek.