A posztapokaliptikus mese a magányos sarkvidéki kutató, Augustine (George Clooney) történetét követi nyomon. Augustine mindent megtesz azért, hogy megállítsa Sullyt (Felicity Jones) és a többi űrhajóst, hogy visszatérjenek a Földre, ahol távollétük alatt rejtélyes, globális katasztrófa történt. Maga George Clooney rendezte a Lily Brooks-Dalton elismert regénye, az Éjféli napfény alapján készült filmet. További szereplők David Oyelowo, Kyle Chandler, Demián Bichir és Tiffany Boone. Az éjféli égbolt December 23-tól látható a Netflix műsorán, tökéletes otthoni karácsonyi programnak tűnik az előzetese alapján.
Ha pedig az ember kitalálja a végét, akkor onnantól kezdve a maradék több, mint másfél óra már csak időhúzás. Az éjféli égbolt készítői megtehették volna, hogy beleesnek a Marvel és Star Wars filmek, valamint sorozatok hibájába és úgy mutatják meg a főszereplő Augustine korábbi éveit, hogy George Clooney-re ráeresztik a CGI-mestereket és különleges effektek segítségével megfiatalítják a férfit. Ez a húzás a Marvel Kapitány esetében, amikor Samuel L. Jacksont varázsolták fiatallá, nem volt zavaró, a The Mandalorianben és az új Star Wars mozifilmekben viszont könnyen kizökkentették az embert. A Netflix filmjénél inkább kerestek egy másik színészt, Ethan Pecket, aki hasonlít Clooney-ra és a színészlegenda hangját felhasználva adták el nekünk, hogy ő a huszonéves Augustine. Az ötlet jól működött, és ezért jár is a pacsi a készítőknek. Értékelés: A Netflix újdonsága távol van attól, hogy nézhetetlen legyen. Az éjféli égbolt helyenként igenis izgalmas - a George Clooney-féle tudósos szálon legalábbis -, a fényképezés és a különleges effektek gyönyörűek, a betétdalok is jól kiegészítik a látottakat és helyenként még némi érzelmesség is szorult a történetbe.
Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A sors keresztezi hangja útját a K-23-ról a Földre visszainduló Aether legénységével. Még fel sem itattuk rémületünkben hullajtott könnyeinket Sir David Attenborough Egy élet a bolygónkon magnum opusa óta, a Netflix ismét kiégeti emberiség iránti maradék empátiám. Legalábbis próbálja, rendületlen, töretlen. Hogy csak a saját, közelmúltbeli kánonomból hozzak példákat, a V-Wars: Vérháború horrorja és a Ragnarök fantáziája után most egy sci-fibe oltott ökomozival. Vagyis a rajt ismét a globális felmelegedés, illetve a klímakatasztrófa. Az éjféli égbolt emberisége elbukta a klímaharcot, lakhatatlanná tette a bolygónkat és új irányt keres a túlélésre. Ez a ténymegállapítás, ha a film cselekményének szövetét figyeljük, akkor könnyen spoilernek minősülne. A sztori expozíciója egy konkrét esemény, amely bekövetkezett, de konkrét tárgya nincsen, tehát misztériumjátékba bocsátkoznak Clooney-ék. Flashbackekből tudjuk meg, hogy mi a professzor vizsgálódási területe és célja, vagyis sejtjük a lakhatóságnak, mint szempontnak a kulcsfontosságát az űrkutatás spektrumában.
( Még több streaminghír itt) Ha valaki néhány sci-fi filmet látott már, akkor biztosan találkozott azzal a tipikus, nagyon okos, de elviselhetetlen és magának való tudósemberrel, mint amilyen Augustine Lofthouse ( George Clooney). A fickó csak a munkájának él egész életében, és azt kutatja, van-e másik élhető bolygó a Földön kívül a közelben. 2049-re aztán aktuálissá válik a kérdés, amikor az emberiség nagy része egy természeti katasztrófa miatt földalatti bunkerekbe kényszerül. Augustine-nak már nincsen sok hátra, mindössze a dialízis tartja életben, emiatt úgy dönt, hogy nem hagyja el az Északi-sarkon található bázisát, hanem utolsó bástyaként állja a sarat. A meglepetés akkor jön, amikor egy néma kislányra bukkan, akivel elindulnak, hogy üzenetet küldjenek az Aether legénységének. Felicity Jones Az éjféli égbolt bajba jutott asztronautájaként / Fotó: Netflix A film két szálra bomlik, az egyiken azt láthatjuk, ahogy Dr. Lofthouse és a titokzatos gyermek a hóval, és a jéghideggel dacolva igyekeznek a rádióállomáshoz, ahonnan figyelmeztethetik az asztronautákat.
A regény első felében felbukkanó, depresszív mellékzöngék nem maradnak hatás nélkül: az ember gyomra görcsbe szorul, ahogy Augustine és Sully előtt nyilvánvalóvá válik helyzetük súlya. Aztán ahogy mindketten új célt találnak maguknak, mi magunk is velük együtt találunk rá a remény szikráira. Augustine hermetikusan lezárt életébe faltörőkosként ront be a kislány, ezért elhatározza, hogy legalább élete végén gondoskodik valakiről. Az emberiség felszívódása kell ahhoz, hogy végre továbblásson saját magán. A két főszereplő fizikai utazása teszi ki a regény jelentős részét, a szerző pedig minduntalan bele-beleszövi ebbe az útba a lelki fejlődésüket, ami egy izgalmas, organikusnak ható elegyet alkot. Ez a két egyedül maradt ember egyszerre rabja a múltjának és egy megoldhatatlan helyzetnek – egy olyan helyzetnek ráadásul, ami fölött semmiféle kontrolljuk nincs. Ahelyett azonban, hogy lassú széthullásukat látnánk, a felülkerekedésnek leszünk tanúi. Brook-Dalton egy emberiség nélküli világban is hitet tesz az ember ereje mellett, az akaraterőt ünnepli, amely előbb a csillagok közé repített minket, és onnan haza is tud hozni.
A másikon pedig az űrhajósokkal ismerkedhetünk meg. Míg előbbi teli van izgalmakkal és durva fordulatokkal, addig utóbbi sajnos gyakran unalomba fullad. Hiába szereztek meg olyan sztárokat a filmbe, mint a Zsivány Egyesben is látott Felicity Jones és A vérvonal árnyaiból (Bloodline), valamint a Tiszta szívvel foci (Friday Night Lights) című sorozatokból ismert, rendkívül jó karakterszínész, Kyle Chandler. Mindketten olyan figurákat kaptak ugyanis a Netflix új filmjében, akikért nehéz volt őszintén szorítani. A terhes asztronauta története, vagy éppen a hazavágyódó pilóta szenvedése olyan klisék, amelyeket minden második űrhajós filmben elsütnek. Ez pedig nagy baj, mert a színészeken is látszott az érdektelenség. Nem is arról van szó, hogy Jones és Chandler nem tudták eljátszani a rájuk bízott szerepeket, egyszerűen nem sikerült kihasználni a tehetségüket és rávenni őket, hogy megmutassák azt. Ez valószínleg Clooney-n ment el, színészként rutinból lehozta Augustine karakterét és őt tényleg élmény volt nézni, de rendezőként kudarcot vallott, mert a film a második felétől durván leült és a végkifejletet is 20 perc után tudni lehetett előre.
Lejtős területen, teraszok kialakításakor, rézsűk kiváltására vagy szintkülönbségek áthidalásakor alkalmazunk támfalat. A támfal készülhet faoszlopokból-rönkből, szárazon vagy kötőanyagba rakott terméskőből, előre gyártott növénykosaras támfalelemekből, vagy helyszínen készített zsaluzott betonból, díszítő burkolattal. Rönktámfal A legtöbb esetben impregnált (kabinban történő nagynyomású vegyszeres kezelés, vagy mártás) farönkből készül. Az eljárás ellenállóbbá, és hosszú életűvé teszi a kiválasztott faanyagot. A helyszínen kiásott árokba, beton alapba helyezzük a rönköket, és geotextíliával vagy agrofilccel választjuk el a földrétegtől, amit a beton megszilárdulása után visszatöltünk mögé. Kerti támfal - Kertideál Kertépítés Budapest, Dunakeszi, Pest megye. Növénykosaras támfal Ezt a támfaltípust beton vagy tömörített murva sávalapra rakjuk fel (a támfal magasságától függően), előre gyártott elemekből, szárazon. Az elemeket földdel töltjük fel, és növényeket ültetünk bele. Idővel a hézagokba telepített növények szinte teljesen eltakarják a falat. Terméskő támfal Ha szárazon építjük, minimális alapozás szükséges, maximum 1m-es áthidaló magasságig szimplán kötésbe rakjuk a köveket, ügyelve arra, hogy a kő fagyálló legyen.
Ez a cikk arról szól, hogy hogyan készítsünk legfeljebb egy méter magas támfalat kövekből szárazfalazással vagy "száraz kőhalmozásos" módszerrel. Támfalakat készíthetünk akár gerendákból, vasúti talpfából, betonlapokból vagy tájépítő kőlapokból. Hogyan építsünk támfalat kövekből? A száraz kőhalmozásos módszert csak az egy méternél kisebb teraszok esetében lehet alkalmazni. Nehézség: Közepes Szükséges idő: egy 3 méter hosszú falhoz 2 nap Íme hogyan: 1. Nézzünk utána a helyi szabályzatoknak, mielőtt elkezdjük a szükséges ásásokat (lehet, hogy engedélyre lesz szükség), de általában senkit sem zavar, ha a támfal nem haladja meg az egy métert. Ha a terület dőlésszöge túl nagy, megpróbálhatjuk két vagy több kisebb támfallal körbevenni, mintsem hogy egyetlen eggyel oldjuk meg a dolgot. Az egy méternél magasabb teraszok építése egy kicsit trükkösebb feladat; a cikkünkben vitatott szárazfalazásos módszer nem felel meg az efféle struktúráknak. 2. A habarcsnélküli támfalak egyik nagy előnye az, hogy beépített "csatorna rendszerrel" rendelkezik: a víz általában átfolyik a kövek közötti repedéseken.
Mikor kertről beszélünk, akaratlanul is vízszintes felületre gondolunk. Ez az esetek többségében így is van, de a kertek egy nem elhanyagolható hányada egyáltalán nem követi a hagyományos horizontális kialakítást, hanem kisebb-nagyobb lejtéssel bír. Ez a leggyakrabban adottság, …