chevron_right Gyermek utáni kedvezmények: változások 2016-ban hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2016. 01. 15., 14:23 Frissítve: 2016. 15., 14:12 Januártól több ponton is módosultak a családi kedvezmény szabályai. A NAV ismertette a változásokat. Gyermek utáni adókedvezmény 2021. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény – többek között – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmek után alkalmazandó adó mértékét 15 százalékra csökkentette. Annak érdekében, hogy a kedvezményezett eltartottak után a családoknál maradó adó ne csökkenjen, emelni kellett a családi kedvezmény eltartotti létszámtól függő adóalap-csökkentő tételeinek nagyságát is. A kétgyermekes családoknál most lépett hatályba a még 2014-ben elfogadott módosítás, miszerint az általuk érvényesíthető kedvezmény emelkedik. Ebből következően a családi kedvezmény 2016. január 1-jétől hatályos változásait részben az adókulcs csökkentése, részben a kétgyermekes családoknál a kedvezményezett eltartottak után járó kedvezmény összegének emelkedése jelenti.
Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére (NÉTAK) és a családi kedvezmény igénybevételére is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti, ha van elég jövedelme. A NÉTAK összegének nincs felső korlátja, azzal az összevont adóalap nullára csökkenthető. A NÉTAK nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető, ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a NÉTAK mellett családi kedvezményt is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthet, a bérbeadásból származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető. Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a NÉTAK-ot érvényesítheti, akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi járulékkedvezményként veheti igénybe. Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri.
A Megrendelő a vállalkozási díjat – számla ellenében – az átvételtől számított...... banki napon belül a Vállalkozó bankszámlájára való átutalással köteles kiegyenlíteni. 5. A Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy a kerítést legkésőbb 0000. év........... hó.. Könyvelő irodák szerződés- és szabályzat mintái a kata alatt - útmutatóval, tanácsadással. napján......... óráig átadja a Megrendelőnek. 6. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amelynek a szerződés teljesítésére kihatása lehet. A Megrendelő a kerítés kivitelezését – munkaidő alatt – bármikor ellenőrizheti, és kifogásait az ellenőrzéskor nyomban közölheti. Hibás …
A Niveus Consulting Group szakértője szerint különösen célkeresztbe kerülhetnek azok a cégek, amelyek nagy számban jelentettek egymillió forint feletti összegben katás alvállalkozókat. Ha a NAV az ellenőrzés során a katás szerződést átminősíti munkaviszonnyá, azzal senki sem jár jól, de leginkább a számlát befogadó cég izgulhat. A katás vállalkozó esetében a NAV úgy fogja tekinteni, hogy az általa (áfa nélkül) kiszámlázott összeg a bruttó bére volt, ennek terhére kell be kell fizetnie a 15 százalék szja-t és a 18, 5 százalék munkavállalói járulékot. A katás vállalkozó büntetése mindössze annyi lesz, hogy ezt a már megfizetett havi 50 000 forint KATA díjon felül kell befizetni, azt nem lehet beszámítani. A katás vállalkozóktól számlát befogadó cégeknek viszont sokkal rosszabb a helyzetük. Vállalkozási szerződés (minta) | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Őket terheli ugyanis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás (évtől függően legalább 19 százalék összesen) és az összes meg nem fizetett adóra eső bírság. Utóbbi a be nem fizetett adó 50 százaléka, de súlyosabb esetben, ha a NAV szándékosságot állapít meg, az adó 200 százaléka is lehet.
Az adózókra terhelt bizonyítási kötelezettség egy szigorú szabály – ugyanakkor a kata törvény 14. §/3/ bekezdés idézett a-f) pontjai, és az a szabály, hogy ezek közül legalább kettő fennállását kell (csak) bizonyítani, kellő rugalmasságot, és gyakorlati alkalmazhatóságot ad a törvénynek. Ki kell emelni, hogy az a-f) pontok között bizonyító erő tekintetében nincs rangsor, mindegyik egyenrangú – bármelyik kettővel teljesíthető a bizonyítási kötelezettség – akkor is, ha a további négy feltétel fennállása nem állapítható meg. Katás vállalkozóval áll szerződésben? – Így készüljön a NAV-ellenőrzésre - Üzletem. Nincsenek elsődleges és másodlagos szempontok – mind a 6 szempont egyenrangú – és közülük bármely kettő – bármilyen csoportosításban elégséges a bizonyítási kötelezettség teljesítéséhez. Ugyanakkor az a-f) pontok között van különbség a bizonyítási kötelezettség gyakorlati teljesíthetősége – a bizonyíthatóság foka - vonatkozásában. A törvény által meghatározott bizonyítási kötelezettség miatt van jelentősége a felek konkrét szerződésének. A kata - konkrétan a munkaviszonytól való elhatárolás, a munkaviszony melletti törvényi vélelem, és az adózói bizonyítási kötelezettség szabályai nagyban megnövelik a jogi adminisztráció szükségességét.
nem. Ez a kata törvény kifejezett előírása. Ha egy kft. szeretné ezt alkalmazni, akkor átalakulhat betéti társasággá – és ennek cégbejegyzése után választhatja a kisadót. Kata vállalkozói szerződés minta 2021. Tehát ezt a szerződésmintát is csak katás egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok alkalmazhatják – korlátolt felelősségű társaságok nem. Csak mint megbízók - tehát ha katás vállalkozással szerződnek. Ezek a szabályok érvényesek a számviteli szolgáltatás vállalkozás keretében történő végzésére. Az alábbi kata szabályokra kell nagyon figyelni. Ha egy megbízótól származik 1 millió forint számla-ellenérték feletti bevétele a katás vállalkozónak, akkor az adózókat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a kisadózó és a számlát befogadó vállalkozás között nem munkaviszony jött létre. Ugyanakkor évi 1 millió forint alatt is figyelni kell erre a kérdésre, hiszen az adóhatóság ezesetben is átminősítheti a szerződést valós tartalma alapján munkaviszonnyá. A különbség csak annyi – hogy évi 1 millió forint számlaérték alatt ennek bizonyítási kötelezettsége nem az adózót, hanem az adóhatóságot terheli.
Ebben az esetben tehát nem a NAV-nak kell bizonyítania, hogy ez valójában munkaviszony volt, hanem a számlabefogadó cégnek azt, hogy nem az volt. A színlelt munkaviszonyra vonatkozó vélelmezést a törvény szerint úgy lehet megdönteni, ha az előírt hét feltételből legalább kettőt teljesül.